Hallépcső és fenékküszöb épül az Ó-Dráva fennmaradása érdekében

A vízvisszatartást biztosító úgynevezett fenékküszöb építésével a legnagyobb, egyben legfontosabb részéhez ért az Ó-Dráva holtág projektje. A Barcs és Péterhida között található területen négy éve tartó élőhely-revitalizációról a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetmegőrzési osztályvezetője számolt be kedden Barcson.

 

A duzzasztó megkerülését biztosítja a hallépcső

Parrag Tibor elmondta, a WWF Magyarország magyar és horvát partnereivel célul tűzte ki,

hogy biztosítja a Dráva bal partjának leghosszabb, 15 kilométer hosszú holtágának vízellátását.

Ezzel javul az állat- és növényfajok élőhelyeinek, a part menti ártéri erdők állapota.

A 817 ezer eurós 262 millió forintos fejlesztést az Európai Unió LIFE+ programja támogatja.

"A jövő áprilisban befejeződő kivitelezés keretében korábban mederkotrásra, régi horgászstégek lebontására, felújítására, facsemeték ültetésére is sor került a területen" - jegyezte meg Parrag Tibor.

Kiemelte, hogy a most épülő fenékküszöb a vízvisszatartáson kívül lehetővé teszi a víz mozgását, gyorsabb lefolyását egy esetleges szennyezés esetén. Hozzátette: a műtárgynál egy úgynevezett hallépcsőt is kialakítanak, ahol a halak a duzzasztót megkerülve tudnak vándorolni a főág és a holtág között. A közbeszerzési adatok szerint a halátjárót és a duzzasztóművet a Sziget-Melor Mélyépítő és Szolgáltató Kft. kivitelezi.

 

A medersüllyedés miatt kellett beavatkozni

Gruber Tamás, a WWF Magyarország Élő Folyók programvezetője a projekt szükségességét azzal indokolta, hogy az Ó-Dráva vízellátása a Dráva medersüllyedése miatt romlott az elmúlt évtizedekben, s ez száraz időszakokban veszélyt jelent az élőhelyekre. 

E változatos, vízparti élőhelyek nagyon sok madárfaj, köztük a feketególya, a bakcsó, a törpegém fészkelő- és táplálkozóhelye, de nagy számban találhatók itt hüllők, kétéltűek, kevésbé ismert, de értékes halfajok is - jegyezte meg. Gruber Tamás kitért rá, a holtág revitalizációja a természetvédelem mellett kedvező hatással lehet a turizmusra és a horgászatra, a helyszín szabadidős tevékenységek kedvelt célpontja lehet a jövőben.  

Az eseményen kiosztott háttéranyagban olvasható, hogy az Ó-Dráva 176 hektáros területén 17 élőhelytípust azonosítottak, ahol 90, ebből 12 fokozottan védett madárfaj, és egyebek mellett 15 halfaj fordul elő.

A parton olyan hatalmas fekete nyárfák is vannak, amelyek törzskerülete meghaladja a 10 métert.