Speciális szárítási technológia teszi hatékonyabbá a szennyvíziszap kezelését Törökszentmiklóson

Fejlesztették a szennyvíztisztító telepet és a csatornahálózatot Törökszentmiklóson és Jászkarajenőn. A projekt sajtónyilvános zárórendezvényére április 29-én került sor.

A beruházás az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Kft. és a két település konzorciumában a Strabag Zrt. kivitelezésével, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében valósult meg több mint nettó 3,5 milliárd forintból.

Több mint 500 új bekötés valósult meg

Törökszentmiklós szennyvíztisztító telepe 1990-ben készült el. A városban kiépített gravitációs csatornahálózat szennyvizei közbenső átemelések után a végátemelőkből jutnak a tisztító telepre. 2004-től jelentős fejlesztések történtek a telep hatásfokának növelésére, melyek során átalakították a mechanikai tisztítómű műtárgyait és berendezéseit. A korszerűsítés következtében a kapacitás nem változott, azonban a szennyvízminőségi adatok kedvezőbbek lettek.

A jelenlegi beruházás során a település meglévő szennyvízhálózata az Almásy úton 8 új házi bekötéssel, a keleti városrészben 4 új öblözettel bővült, melyek további 143 bekötést tartalmaznak.

A fentieken túl

• Óballán 1 öblözettel 90,
• Surjányon 3 öblözettel 175 és
• Szakállason 4 öblözettel 114 új bekötés történt.

A csatornafejlesztés során több mint 12 kilométer gravitációs vezeték és közel 23 kilométer hosszúságú nyomóvezeték épült meg, 6 közterületi átemelővel, mellyel összességében 530 új háztartás bekötése valósult meg.

A régi komposztálót elbontották

A törökszentmiklósi szennyvíztisztító telepen a csapadékos időszak többletvíz terhelése miatt egy új 3000 köbméteres záportározót építettek, továbbá a két meglévő, egyenként 1000 köbméteres csapadékvíz ülepítő átalakításával összesen 5000 köbméter térfogat áll rendelkezésre tárolásra. Ezáltal a telepet olcsóbban és lehet környezetbarátabb módon lehet működtetni.

A telep leglátványosabb új eleme a szolár szárító, mely a tisztítás-technológiából eltávolításra kerülő fölös iszap ártalmatlanítását végzi: a folyamat során egy iszapprés granulátummá préseli a híg szennyvíziszapot, mely a szolár szárítóba kerül, ahol tovább csökkentik annak nedvességtartalmát. Az így előállított 96 százalék szárazanyagtartalmú granulátum elszállítása nagyságrendileg gazdaságosabb, mint a korábbi nyers iszapé. Ez feleslegessé tette a régi komposztálót, melyet elbontottak.

A projekt során kiemelt szempont volt a környezet védelme

Az 1990-es évektől kezdve Jászkarajenő sokat fejlődött. Többek között kiépült a víz, a villany, a telefon és a gázvezeték. A kiépített ivóvízhálózat, és ennek következtében megnövekedett vízfogyasztás időszerűvé tette a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését.

A keletkező szennyvíz tisztítására 1157 bekötéssel készült el az új szennyvízcsatorna hálózat, és a település határában az új XXI. századi modern technológiát alkalmazó szennyvíztisztító telep.

A fejlesztés célja volt a település összes belterületi lakott és vezetékes ivóvíz bekötéssel rendelkező háztartásának szennyvízhálózatba történő bekapcsolása, ezáltal az egyéni szennyvíztárolók és szikkasztók megszüntethetők lesznek, mely hozzájárul a környezet megóvásához.

A fejlesztés hozzájárul a települések gazdasági fellendüléséhez

Markót Imre, Törökszentmiklós polgármestere elmondta: „Egy út végére értünk. A munka során szoros kapcsolatba kerültünk Jászkarajenővel, mert bár a két települést egymástól megyehatár is elválasztja.”

Herczeg Zsolt, a térség országgyűlési képviselője kiemelte: „Szívemhez közel álló helyen állok, hiszen 1988-tól 2010-ig magam is vízügyes voltam, és több alkalommal is volt alkalmam megfordulni a törökszentmiklósi szennyvíztisztító telepen.”

Palya István Kálmán, Jászkarajenő polgármestere hozzátette: „Sokat vártunk erre a fejlesztésre, mely nagyon hiányzott; most azonban a település a fejlődés útjára léphet.”

Szabó Péter, a Strabag projektvezetője a kivitelezés részleteivel kapcsolatban elmondta: „A két településen zajló munkákat egymással párhuzamosan kellett megvalósítanunk. A beruházás 2017 nyarán kezdődött. Jászkarajenőn több mint 20 kilométer hosszú gerincvezeték épült, több mint 10 kilométer hosszan épült külterületi nyomóvezeték.”