A Szabadics Zrt. és a Meliorációs Kft. munkájával a Rába és a Gyöngyös-patak, illetve a Lukácsházi árvízi tározó környékén is biztonságosabb lett az élet, mint ahogy ezt augusztusban is biztosították a most ünnepélyesen is átadott védművek.
A tervezéssel együtt mintegy másfél év munkával haladt tovább az ország egyik legnyugatibb részének árvízbiztonságának fejlesztése, két alprojektben. A térségben korábban hasonló feladatokon már rendszeresen dolgozó Szabadics Zrt. egy alprojektben egyedül, egy másikban pedig a Meliorációs és Rekultivációs Kft.-vel közösen kezdte el 2022 márciusában az Árvízbiztonság növelése a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (NYUDUVIZIG) területén elnevezésre hallgató projektet.
A fejlesztés ünnepélyes projektzáró eseményét 2023 november 10-én tartották Szentgotthárdon. A mintegy 2,6 milliárd forint értékű építkezést az uniós Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) támogatásával finanszírozták.
Az átadón felszólalt
A két alprojektből az elsőt – a Rába Szentgotthárd és Sárvár közötti folyószakasz árvízvédelmi fejlesztését - teljes egészében a Szabadics végezte el. Ennek során az alábbi részfeladatokat kivitelezték:
A második projektelem a Gyöngyös-patak egy szakaszának mederrendezése, valamint egy uszadékfogó műtárgy építése volt a Lukácsházi árvízi tározónál, azzal a céllal, hogy csökkentsék a villámárvízi kockázatokat. Itt a Szabadics a Meliorációs Kft.-vel 50-50 százalékos arányban osztotta meg a munkát, mely három fő elemből állt:
Az ünnepélyes átadón már a beszédek felvezetőjében elhangzott, hogy a most augusztusban a térségben lezajlott árvíz is jelezte a projekt jelentőségét. Az előként felszólaló szentgotthárdi polgármester, Huszár Gábor is részben erre reflektált beszédében. Többek között emlékeztetett arra, hogy egy évtizedes előrelátó gondolkodásnak köszönhetően valósulhatott meg az projekt, ami nélkül a nyári vizek minden bizonnyal sokkal jelentősebb gondot okoztak volna, mint ahogy ez a valóságban megtörtént.
Külön kiemelte, hogy a város egyik szimbólumának számító kaszagyári kémény is megmaradhatott. Ezt megköszönte Déri Lajosnak, a támfal nyomvonalát áttervező mérnöknek; illetve az ezt lehetővé tevő együttműködő hozzáállást és munkát a Szabadics Zrt.-nek és annak elnökének, Kovács Tamásnak is. Rámutatott, hogy mindez nem valósulhatott volna meg Gaál Róbert NYUDUVIZIG-igazgató együttműködése nélkül sem. Végül elmondta: hamarosan kilátót alakítanak majd ki itt.
Láng István, az OVF főigazgatója egyrészt elmondta: 35 éves tapasztalata alapján az árvízvédelmi fejlesztések általában a legjobban megtérülő projektek, mivel helyreállítani sokkal drágább a kárt, mint megelőzni. Hangsúlyozta, ismerve a Rába-árvizeket, nem akarja elképzelni, hogy milyen következménye lett volna, ha augusztusban már nem ezek a védművek várták volna az érkező víztömeget. A beruházás már az átadás előtt is jól bizonyított, rászolgált a bizalomra – húzta alá.
Kovács Tamás, a Szabadics Zrt. elnöke szimbolikusan és hivatalosan is készre jelentette a fejlesztést cége és a Meliorációs Kft. nevében, majd bővebben bemutatta a jelenlevőknek a projektelemeket. Rámutatott, manapság szinte nem múlik el nap anélkül, hogy szó esne a víz okozta problémákról, így különösen fontos, kiemelt jelentőséggel bír minden olyan beruházás, ami az árvízvédekezésre és vízgazdálkodásra irányul.
Elmondta (visszautalva Láng István és több másik felszólaló hasonló jellegű szavaira): a munkát élőben tesztelték 2023 augusztusában, amikor a gyakorlatban is jelesre vizsgázott a Rába árvízvédelme. Visszaemlékezett, a Gyöngyös-patakál is hasonló körülményekkel szembesültek: többször is próbára tette a tisztított medret a hirtelen lehulló csapadék, azonban az minden esetben állta a próbát.
Ezt követően emlékeztetett: a Szabadics nem első alkalommal dolgozik ezen a területen, és nem először dolgoznak együtt a Meliorációs Kft.-vel sem. Példának okáért 2019 és 2021 között ennek a projektnek már elvégezték az első ütemét, de szintén közösen alakították ki korábban lukácsházi tározót is.
Hangsúlyozta: egy mélyépítő cég számára mindig rendkívüli fontossággal bír egy olyan fejlesztés, mely a föld felett épül, és így nap mint nap szem előtt van. Rámutatott: a haszon mellett az esztétika is szempont.
„Ez a műtárgy elsősorban persze árvízvédekezési célokat szolgál, de szerencsére erre a funkcióra az évnek egy rövid időszakában van csak szükség. A műtárgy az idő jelentős részében részét képezi az itt élők mindennapjainak, hisz futók, kutyasétáltatók, babakocsit tolók, kerékpározók járnak erre. Az emberek itt élik meg a szabadidejüket, örömeiket, élményeiket. Azt gondolom, ha egy kivitelező cég olyan munkában vehet részt, amelyik egyszerre véd és egyszerre ad élményt is, akkor arra joggal lehetünk büszkék” - foglalta össze.
Ezt követően megköszönte a türelmet a lakosságnak, illetve a megvalósításban közreműködő hatóság, a vízügyi igazgatósági kollégák segítségét is, külön név szerint említve többeket is. A Solvex Tervező Kft.-t ugyanúgy kiemelte, mint a műszaki ellenőrzést ellátó UTIBER Kft.-t, szintén nevesítve többeket a cégektől. A felsorolás végén, de nem utolsó sorban pedig megköszönte a megrendelő OVF és a NYUDUVIZIG bizalmát is.
Mind a Szabadics, mind pedig a Meliorációs Kft. magánszemélyek tulajdonában álló cég, mindkettő már több mint 30 éve működik a térségben, így a bizalom különös jelentőségű számukra – derült ki szavaiból, majd hozzátette: a következő éveket is ezen a területen szeretnék tölteni, ami viszont nem működik anélkül, hogy a megrendelők ne lennének elégedettek, és bizalommal irányukba. „Remélem, hogy ők is úgy érzik, hogy a felénk adott bizalommal éltünk és nem visszaéltünk, és olyan művet adunk át nekik, ami minőségével megfelel a várakozásaiknak.”
Beszédét lezárva Kovács Tamás megemlékezett nemrég elhunyt kollégájáról, a cég vízügyi tevékenységét vezető Buzsáki Katalinról. „Megőrizzük a mosolyát, az emlékét a szívünkben, a munkáját pedig az a sok-sok műtárgy, sok-sok létesítmény őrzi, aminek a kivitelezésében részt vett” – fogalmazott.
Kékinfrastruktúra fejlesztést zárt le Letkés uniós támogatással.
Két patak mederrendezését valósítaná meg Zalaegerszeg. A Nagypáli-pataknál záportározókat építenének, míg a Ságodi-pataknál egy 900 méteres szakaszon átalakítják a medret, hogy szabályozottan, károkozás nélkül elvezethessék a csapadékvizet.