A három területre bontott beruházás egyszerre szolgálja a természetvédelmi célokat és a vízgazdálkodási biztonságot, megújuló energiával működő szivattyúteleppel és több tó vízszintszabályozásával.
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a közbeszerzési portálon közzétette a Tápió-Hajta kisvízfolyásainak komplex fejlesztéséről szóló feltételes ajánlati felhívást. A feladat három területegységre terjed ki.
Az első területegység központi eleme a Hajta-patak vízpótlása a Zagyva folyóból, amely Szentlőrinckáta külterületén megépülő vízkivételi szivattyúteleppel és egy új öntöző-vízpótló vezetékkel valósul meg. A fejlesztés célja, hogy kiszámíthatóbb vízellátást biztosítson a Hajta vízrendszerében, különösen az aszályos időszakokban.
A rendszer lelke egy süllyesztett aknás szivattyútelep lesz a Zagyva jobb partján, amelyhez közel 1,7 kilométer hosszú nyomóvezeték csatlakozik. Ez másodpercenként 52 liter víz továbbítására alkalmas, és közvetlenül a Hajta-patakba juttatja a vizet egy szűrőmedencén keresztül.
A létesítmény különlegessége, hogy energiaellátását egy hibrid, szigetüzemű napelempark biztosítja, így a működés részben megújuló energiára támaszkodik, csökkentve az üzemeltetés környezeti terhelését.
A második területegység a Hajta menti tavak és mellékágak vízháztartásának rendezésére fókuszál. A cél itt a víz visszatartása, a vízszintek szabályozása és a természetes élőhelyek hosszú távú fenntartása különböző műtárgyak és mederhelyreállítások segítségével.
A Fehér- és a Fekete-tónál egyaránt új, tiltós csőátereszek épülnek, amelyek lehetővé teszik a vízszint pontos szabályozását és az üzemeltető személyzet biztonságos átjárását is. A Gyulai-tó esetében vizes élőhely-rekonstrukció történik: mederkotrással javítják a vízszállítást, helyreállítják a tó körtöltését, valamint a környező mocsaras területek vízpótlását.
A Nagy-tó környezetében több beavatkozás együttesen szolgálja a vízháztartás stabilizálását. Fix fenékküszöb, tiltós csőátereszek, valamint kapcsolódó tereprendezési munkák segítik elő, hogy a víz ne folyjon el túl gyorsan, hanem a tájban maradva támogassa a természetes ökoszisztémákat.
A harmadik területegység az Öreg-Hajta vízellátásának javítását célozza, elsősorban az egykori medrek helyreállításával és új vízszint-szabályozó műtárgyak építésével. A beavatkozások Jászberény térségében valósulnak meg, ahol a vízvisszatartás, az öntözés és a belvízlevezetés összehangolt szabályozása kiemelt jelentőségű.
A tervezett munkák része a meder helyenkénti kotrása és korrekciója csaknem két kilométer hosszon, enyhe esésű, széles rézsűkkel kialakított szelvénnyel. Emellett négy darab tiltós csőáteresz épül, amelyek nemcsak a vízszintek szabályozását, hanem az útátjárást és a környező területek elárasztásának kontrollját is szolgálják. A kitermelt földanyagot a közelben terítik el, így az anyag a térségben hasznosul.
A vízjogi létesítési engedélyhez kötött beruházás célja a térség vízháztartásának javítása, a vizes élőhelyek megőrzése és a vízvisszatartás erősítése; a kivitelező kiválasztása folyamatban van, a jelentkezési határidő 2026. február 2.
Egy 13,5 kilométer hosszúságú gravitációs vezetékrendszer építésével folytatják a Keleti-főcsatorna vizének továbbítását Debrecen keleti és északi részeire. Aláírták a D2030 program részeként a Civaqua-program II. ütemének előkészítési támogatási szerződését.
Több mint kétmilliárd forint uniós támogatásból újult meg a szennyvíztisztító telep Csorváson.