2019.03.19, Kedd
„Ez nekünk biztosan munkát ad” - az ÉVOSZ elnöke az ország felminősítéséről

„Ez nekünk biztosan munkát ad” - az ÉVOSZ elnöke az ország felminősítéséről

2016.09.19. 12:38

Hegedűs Gergely

Koji László az idei gyengélkedés ellenére az év végéig jó hajrát vár az építőipartól, mely az ÉVOSZ várakozásai szerint jövőre újra elérheti a 2171 milliárdos kibocsájtási szintet.

Hirdetés

A KSH júliusban 17 százalékos visszaesést mutatott ki az építőiparban. A hírt némileg ellensúlyozta az iparág szempontjából is fontos felminősítés: a Standard & Poor’s befektetésre ajánlott kategória alapszintjére (BBB mínusz/A3) emelte Magyarország adósság-besorolását. A döntésről az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének székházában (ÉVOSZ) Koji László elnököt kérdeztük.

 

A bevonzott pénz fele az építőipart erősíti

„Az építőiparnak kulcsfontosságú a külföldi beruházók aktivitása” – mondta el a magyarepitok.hu-nak Koij László a pénteki felminősítéssel kapcsolatban. Miután ez már a második szervezet (a Fitch májusban döntött így), aki a befektetési ajánlású sávba helyezte hazánkat, az ország mostantól befektetésre ajánlottnak minősül, a befektetők ugyanis két hitelminősítő osztályzatát veszik figyelembe. „Tapasztalataink szerint a befektetett pénzek 50 százaléka építési vonzatú. Ezért fontos, hogy minél több magánbefektető jöjjön az országba, ez nekünk biztosan munkát ad.”

Koji László (magyarepitok.hu)

Az elnök úgy látja, elsősorban az élelmiszeriparban, a gépiparban, az idegenforgalomban és a mezőgazdaság területén van a legnagyobb érdeklődés a külföldi befektetők részéről. „Ebből az érdeklődésből aztán vagy van beruházás, vagy nem, nyilván a mostani döntés az igeneket erősíti.”

A felminősítés elsősorban az épületek terén, azon belül ipari csarnoképítésnél serkenti majd az iparágat. Az épületek alágazata a jelenlegi komoly visszaesésben is minimális növekedést mutat, júliusban 1 százalékkal nőtt a KSH szerint.

 

Megrendelések: a tendencia jó, de még nem az igazi

Az iparág jelenlegi helyzetét elemezve Koji László kiemelte, az építőipar teljesítménye az év első hónapjában 24,1 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál, és ezen a mutatón jelenleg a megrendelésállomány növekedése sem igazán javít. „Ne tévesszen meg senkit, hogy a megrendelésállomány összességében 16 százalékkal magasabb, mint tavaly júliusban volt, ez a növekedés ugyanis egy nagyon alacsony bázishoz viszonyítva lépett fel.” A szakember szerint ahhoz, hogy az építőipar felfelé indulhasson a gödörből, 35-40 százalékkal kellene magasabbnak lenni a rendelésállománynak.

Az elnök a problémák közül az uniós pénzekhez köthető megrendelések drasztikus visszaesését emelte ki, hangsúlyozva, hogy a 2014-2020-as költségvetési időszakban Magyarországnak járó forrásokat ezidáig nem lehetett lehívni. „Elment úgy két és fél év ebből a hét évből, hogy érdemleges összegeket nem igazán tudott lehívni a kormány, hanem a saját forrásaiból rendelt. Az egy másik dolog, hogy az előző ciklus kifutása miatt 2014-ben és 2015-ben ennek a ciklusnak a hiányát az előző miatt még nem éreztük.”

 

Mennyire menthető az idei év?

Az ÉVOSZ legoptimistább számításai szerint az építőipar 2016-os összteljesítménye 10-12 százalékkal kevesebb lesz az előző évinél. Tavaly folyó áron számítva 2171 milliárd forint volt az iparág termelési értéke. Ehhez azonban (miután e pillanatban kétszer annyi az elmaradás mértéke) egy jó hajrára lesz szükség, amire az építőipari szervezet lát esélyt.

(fotó: ferrobeton.hu)

Az ÉVOSZ elnöke úgy látja, az iparág kiegyenesedése a számok tekintetében a jövő év második felében indul meg. Ez egy olyan növekedést hozhat, amivel utolérhetik, vagyis megismételhetik a 2015-ös kibocsájtást, ami szerinte már komoly eredmény lenne. Ezt a fordulatot három eszköz tudja döntően segíteni:

  • a lakásépítés, azon belül a lakosság bevonása (visszatérése) a lakáspiacra
  • az uniós források aktiválása
  • és a már részletezett felminősítés, valamint a pozitív makrogazdasági folyamatok.

 

Ez kell az áfakedvezmény meghosszabbításához

A lakásépítésről szólva kifejtette, a korábbi számításaikat igazolva idén a tavalyi 7600 használatba vételi engedélyszámhoz képest után 12-14 ezer lakásépítésre kap megrendelést az építőipar. „Jövőre ugyanilyen növekedési dinamikára számítunk, hosszabb távon pedig 4-5 ezer lakást jelentő növekményre számítunk évente, ezáltal 2018-ban nagyjából 20 ezer lakóingatlan lesz majd kivitelezés alatt.”

Az iparág részéről megfogalmazódott, hogy a jelenleg csak négy évre szóló, építkezést támogató áfakedvezményt ki kellene terjeszteni a kiszámíthatóság érdekében. Koji László erre reagálva hangsúlyozta, hogy ez az intézkedés nem csak a kormánytól függ. „Figyelembe kell venni, hogy az uniós szabályozás az ilyen jellegű intézkedést csak szociális céllal, és legfeljebb négy évre engedélyezi. Az időszak végén ki kell értékelni az intézkedés hatását, és a kormány annak fényében kezdeményezhet újabb hasonló programot. Mi természetesen a folytatásban bízunk.”

 

CSOK és áfacsökkentés helyett piaci alapú működés

Ehhez a folyamathoz az is kell, hogy a lakosság visszajöjjön a piacra megrendelőnek. „Erre minden remény megvan, viszont az is szükséges hozzá, hogy 3 és 4 százalék körüli teljes hitelmutató mellett finanszírozzák a bankok a lakosságot. A lakáspiacot ugyanis istenigazából nem a CSOK meg az áfacsökkentés mozdítja meg, hanem alapvetően a piaci alapú működés, és ez a 3-4 százalék az az ingerküszöb, aminél a lakosság hosszú távú hitellel elkötelezi magát a lakásfejlesztések mellett.” Hozzátette az irány jó, mert a jegybank az alacsony alapkamata ezt a folyamatot segíti.

Koji László a hazai helyzetet azzal érzékeltette, hogy az Európai Unióban tavaly az összes építés-szerelési tevékenység 35-36 százaléka lakásügyhöz (építés, felújítás) kapcsolódott. „Ez nálunk mindössze 8 százalék volt a múlt évben, ami nem normális működés.”

 

Uniós pénzek: a mélyépítésről a magasépítésre tevődik a hangsúly

A harmadik tényezőről, az uniós forrásokról az elnök elmondta, a mostani ciklusban nincs kevesebb pénz építőipari beruházásokra, mint az előzőben. Azt viszont figyelembe kell venni, hogy a támogatás iránya más struktúrát mutat: „Kisebb mértékben van benne út, vasút, autópálya és környezetvédelem. Ehelyett inkább az épületépítésre, vízépítésre, középületek rendbe tételére, városrész rehabilitációkra megy át a hangsúly.”

A kormány idén ambiciózus célszámokkal gyorsítja a kiírásokat, ám Koji László erre azt mondta, az építőiparban ez legfeljebb 2017 második felétől érződik. „Versenyeztetni kell, szerződni kell és teljesíteni kell, hogy ebből tényadatok legyenek a kibocsájtásban.”

AktuálisépítőiparKoji László

Hirdetés

Hirdetés