„Egy közutas szívében sokkal több lakik” – páratlan könyv született gyorsforgalmi útjainkról

„Ez tényleg a magyar közút bibliája” – mondta ki a lényeget a 390 oldalas könyvről Nemes-Nagy Tibor. „Eddig is készültek tanulmányok hidakról, utakról, különböző részterületekről, de ilyen összefoglaló alkotás eddig nem volt, mérföldkőnek számít a szakmában.”

A könyv a gyorsforgalmi úthálózat korszakait, finanszírozását, technológiai fejlődését és intézményrendszerét is külön fejezetekben tárgyalja, emellett részletesen bemutatja valamennyi szakasz megépülését. A készítésében részt vevő útügyi szakemberek motivációjával egy percig sem volt gond: „Mindenki tudta, hogy hiánypótló alkotás készül, így apait-anyait beleadva dolgozott, komoly áldozatokat is bevállalva” – árulta el a vezérigazgató.

 

Ésszel és szívvel készült

A könyv készítése két évig tartott a Magyar Közút kollégáinak a csapatmunkájában. „Nem véletlen, hogy az ötven év csak egy 3,5 kilogrammos könyvbe fért bele, senkit ne akarjunk vele fejbe vágni.” Az óriási mennyiségű adathalmaz alapját a Magyar Közút archívumában fellelhető dokumentumok, fényképek adták, emellett a munkatársak a saját képeiket és anyagaikat is hozzátették.

Ugyanakkor Nemes-Nagy Tibor szerint nem csak a papíralapú gyűjtés volt jelentős. „Minden munkatársunk beleadta azt a tudást is, ami a fejében van.” Talán ez utóbbi adja a legnagyobb értékét a most született kiadványnak: „A tervek, az adatok, a technológiai leírás önmagában száraz lenne. Ennél sokkal több van egy közutas szívében, ott maga az út van! Hogyan készül el, mennyi áldozatot hoznak érte, a szakma mi miatt tekinti a sajátjának.”

 

Hányadik szava lesz a miniszternek a vasút?

Mindezeket igyekeztek megjeleníteni a könyvben, túllépve egy szimpla történeti áttekintésen. „A keretes írásokban személyes gondolatok is teret kaptak, ami rengeteget tett a könyvhöz.”

A vezérigazgató szavait alátámasztják azok a jegyzetek, amik közelebb hozzák az olvasóhoz az adott témát, beengedve őt a kulisszák mögé. Az egyik útátadón még a szocializmus idején például fogadásokat kötöttek arra, hogy a meghívott miniszter hányadik mondatában fogja először kimondani a vasút szót a köszöntőjében. Csanádi György ugyanis köztudottan a kötött pályás közlekedést preferálta az autóutakkal szemben. A legmerészebbek az ötödik mondatra tippeltek, így minden várakozást felülmúlt a nyitómondat eleje: „Nagy dolog elvtársak, hogy most itt állhatunk egy autópálya megépült szakaszának átadásán, de a tegnapi vasúti átadás…”

 

 

Múlt nélkül nincs jövő!

A könyv 1964-től, az első magyar autópálya születésétől, a mai M1-M7 budaörsi 7 km-es szakaszának átadásától kezdve foglalja össze a szakma kihívásait és eredményeit. „Ötven év egy ember életében sem rövid, és a gyorsforgalmi úthálózat is hasonló fejlődésen keresztül ment át: a korai gyermekbetegségektől kezdve az egyre hatékonyabb működésig.”

A vezérigazgató szerint, aki könyvet alkot, a múltat rakja le az asztalra, de ezzel a jövőt építi. „A könyvből a jövő szakemberei jutnak fontos infókhoz, és lesz fogalmuk a múltról egy olyan alkotás által, aminek a tartalmát nem tanítják az iskolákban. Múlt nélkül nincs jövő!” – hangsúlyozta a könyv felelős kiadója.

 

Hogy ne csak a szürke aszfaltcsíkot lássuk

Arra a kérdésre, hogy mi volt a legnagyobb kihívás a könyv készítésénél, határozott választ kapunk. „Hogy minden benne legyen, olvasható legyen, és ne legyen túl hosszú. És hogy ne csak szürke aszfaltcsíkot lássunk benne, hanem annál sokkal többet.”

Az érdekesség mellett fontos szempont volt, hogy a szakma szakmainak tekintse, és tapasztalati alapot adjon a jövőbeli beruházásokhoz. „Elég csak abba belegondolni, hogy az ötven évvel ezelőtti és a mai technológiák között fényévnyi különbségek vannak. Az erre szánt külön fejezetnek köszönhetően mindezek fejlődése, illetve az ezzel járó problémák és megoldásaik könnyen áttekinthetőek.”

A kiadványnak a képzésben is komoly szerepe lesz a Nemes-Nagy Tibor szerint. „A fiatalok számára iránymutatás, hiszen ilyen típusú könyv a szakmában még nem fellelhető. Bízunk benne, hogy a Magyar Közút ösztöndíjasainak a szakdolgozataiban a felhasznált irodalomban az első helyen szerepel majd. Ha már ezt elérjük, akkor már megérte ezt a nagyszabású munkát elvégezni.”

 

Óriásprojekttel indul a második ötven év

Az igazgató tökéletesnek látja a kiadvány megjelenésének időzítését. „A könyvvel lezártunk ötven évet, és rögtön itt van egy remek belépő a következő ötven évhez: a most kihirdetett útfejlesztési program nem is jöhetett volna jobbkor!” A kormány szeptemberi bejelentése szerint 2022-ig 2500 milliárd forintból mintegy 1000 kilométernyi gyorsforgalmi út épül. A vezérigazgató hangsúlyozta, ha a Magyar Közúttal kötött, öt évre szóló szerződést is beleszámítjuk, akkor ez az összeg 3000 milliárdos. „A könyvből is kiderül, hogy ilyen mértékű úthálózat-fejlesztés még nem volt Magyarország történetében, és ennyi idő alatt ilyen nagyságrendű ráfordítás sem.”

A kormány által meghirdetett program óriási kihívást jelent, hiszen a rendkívüli mértékben növekedő gyorsforgalmi úthálózatot üzemeltetni kell, és karban kell tartani. „Ez a mai kapacitással nem megoldható, így az elsődleges feladatunk a géppark és bővítése.”

 

Hamarabb kell odaérniük, mint az út

Az Országos Közutak Kezelési Szabályzata (OKKSZ) előírja, hogy egy mérnökségnek mekkora útszakaszt kell üzemeltetnie. „Bács-Kiskun megyében például a solti, bajai, kiskőrösi, a kiskunhalasi, és a kecskeméti mérnökség fedi le a megyét. Az úthálózat azonban drasztikusan bővül, emiatt máris elkezdtük a mérnökségek átszervezését, ám ez nem lesz elég, nyilvánvalóan új mérnökségeket kell majd létrehozni. Ehhez viszont pénz, paripa, fegyver szükséges, vagyis új humán erőforrást és új gépeket is kell bevonnunk. Nem kis feladat, már most komolyan kell vennünk, mert nekünk előbb kell odaérnünk, mint az út. Ha vele egyszerre érünk oda a mérnökségekkel, akkor elkéstünk, hiszen egy úton 24 órában kell készen állni: baleseteknél, rossz időjárásnál, javításoknál, forgalomirányításnál, egyéb történéseknél.”

 

Végre elérhetik a megfelelő sebességet az útfelújítások

A magyar közúthálózat pusztán a jelenlegi méretei miatt is jelentős munkát ad a kezelőjének. „Ez a hálózat a magyar közvagyon egyik legnagyobb eleme, értéke 8 ezer milliárd forint, az amortizációs költsége pedig nagyjából évi 3 százalék.” A vezérigazgató hangsúlyozta, két év múlva először fogják elérni, hogy ezt az évi 240 milliárd forintra tehető értékvesztést nagyságrendileg megközelíti majd a karbantartás volumene. 2017-re ugyanis a felújítási összeg eléri majd a 200 milliót. „Enélkül a közvagyon értéke folyamatosan csökken, ahogy az hosszú évtizedek óta meg is történt.”

Az ehhez vezető úton komoly lépés, hogy az idei 69 milliárd után jövőre több mint kétszer annyi, 150 milliárd forint jut a Magyar Közút útjavítási munkáira.

 

Vissza kell hozni a rádiókba az élő közúti híreket!

Nemes-Nagy Tibor a jövő feladatai közül kiemelte a forgalmi információk áramoltatását, ezen belül is a rádiós tájékoztatást. „A rádiók ebben a félévben valami miatt nem tartottak igényt a korábban jól bevált szolgáltatásunkra. Ez nagy hiányosság, újra kell gondolnunk a kérdést, és le kell ülnünk tárgyalni a rádiók képviselőivel.” A mostani megoldással ugyanis a média a közútkezelő honlapjára feltett anyagokból éri el a legfrissebb útinfót, és csak ezután közli a közlekedőkkel. „Ezáltal késésben vagyunk, szemben azzal a megoldással, amiben az autós rádiók a műsort megszakítva azonnal bejátsszák a legfrissebb közlekedési fejleményt.”

Hozzátette, az útinform érdekességei eleve „megérnének egy misét” a sajtó részéről. A rendszer alapjaként az összes gyorsforgalmi út be van kamerázva állandóan infót szolgáltatva a közútkezelőnek. Ez európai szintű forgalombiztonságot szolgáltat.  Emellett az útellenőrök is folyamatosan küldik a híreket a balesetekről, torlódásokról. „Mindezek alapján korábban Döme István kollégám a maga karizmatikus hangjával élőben beolvasta a legfrissebb fejleményeket, mégpedig élőben óránként a közszolgálati rádióban.”

A helyzet azért is furcsa a vezérigazgató számára, mert a BKK fővárosi közúti hírei a mai napig élőben szólalnak meg a rádióban. „Nyilván itt valami félresiklott, de megpróbáljuk helyre tenni, mert azt gondolom, hogy ez fajta gyorsabb szolgáltatás a közúton közlekedőknek jár.”

 

Dzsudzsákék bravúrja is felkerült a táblákra

Szintén a gyors tájékozódást szolgálják az út mentén elhelyezett információs táblák, melyek a közlekedési hírek mellett kivételes esetben örömhírt is közzétesznek. „Az idei foci-Eb idején megjelent a tábláinkon az egész országot lázba hozó eredmény: Ausztria-Magyarország 0-2. Kaptam érte hideget, meleget, de azt gondolom, hogy ez egy olyan páratlan siker, és mérföldkő volt, amire minden magyar joggal lehetett büszke, és azokat is megérintette, akiket amúgy nem érdekel a foci.”

A beszélgetésünknek egy újabb megbeszélés vet véget, amire a vezérigazgatónak oda kell érnie. Arra kérdésre, hogy meddig tart egy átlagos napja, Nemes-Nagy Tibor így válaszol: „Azt szoktam mondani, hogy estétől reggelig és reggeltől estig, hiszen este is jönnek az infók és fontos levelek. Ez a dinamika, ami most a közútfejlesztésben van, nem hagyja az embert nyugodni, hanem tolja magával előre.”