A Hídépítők Egyesülete a Közlekedési Múzeummal együttműködve fontos társadalmi szerepet vállal épített örökségünk megőrzésében, amit az A-Híd budapesti székházának udvarán elhelyezett kiállítás, a hídkert is erősít.
Az A-Híd Zrt. 2011 óta biztosít helyet székháza udvarában a Hídépítők Egyesületének kezdeményezésére létrejött hídkertnek, amely a hazai hídépítés történetének mentett elemeit mutatja be. A szabadtéri kiállítás létrehozásában és bővítésében a kezdetektől fogva együttműködnek a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeummal (MMKM). A kertet azért hozták létre, mert fontosnak tartják a hídépítés műszaki emlékeinek megőrzését és közkinccsé tételét, a szakközönség és a diákok számára egyaránt.
Az eltelt időszakban több hazai múzeum is csatlakozott a kezdeményezéshez: a Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény és a Kiscelli Múzeum által is bővült a kiállítás. Kiemelkedően szép az elsőnek kiállított, a Margit híd felújításakor búvárok által mentett műtárgyak csoportja: a szent korona, a rostrál oszlop és a korlátmezők. Az Egri Hittudományi Főiskola pedig egy Nepomuki Szent János szobrot adományozott a kert gazdagítására. A további kiállított tárgyak közé tartozik a Mária Valéria híd mozgósaruja és korlátmezője, a Lánchíd lánclemeze és korlátmezője, valamint a Szabadság híd korlátmezője és lámpaoszlopa.
A jövőben az MMKM Liget Budapest Projekt keretében történő átépítése kapcsán még több műtárgy kerül itt elhelyezésre szakszerű restaurálás után, amit az A-Híd Zrt. támogatásával végeztet a Hídépítők Egyesülete. Első a sorban a december 20-án elhelyezett, Varga Zoltán restaurátor által helyreállított Turul szobor, amely a régi Erzsébet-hídról származik.
Sal László, az A-Híd Zrt. vezérigazgatója az új szobor elhelyezésének alkalmából rendezett ünnepségen a Magyar Építők kérdésére elmondta, hogy az A-Hídnál a múlt épített, történelmi örökségének megőrzésére nagy hangsúlyt helyeznek – elsősorban természetesen a hidak terén, hiszen a vállalatnak itt van fontos társadalmi szerepe. Mivel sok híd megsérült a háborúk során, van bőven helyreállítási munka, és ugyanez a társadalmi szerep vezérli a céget a Nepomuki Szent János szobrok restaurálásában is. A hídkertnek a dolgozók is nagyon örülnek, tavasztól pedig a nagyközönség számára is ingyenesen látogatható lesz – jelentette be a vezérigazgató.
Vitézy Dávid, az MMKM főigazgatója köszönetett mondott a Hídépítők Egyesületének és az A-Hídnak, hogy az átmeneti, építkezési időszakban befogadták a műtárgyakat, amelyek egy része a jövőben is a cég kertjében marad – hiszen „mindenkinek jobb, hogy egy raktár helyett itt vannak és megtekinthetők.”
A főigazgató megosztotta az újonnan elhelyezett Turul szobor keletkezésének történetét is. Kiemelte, hogy a régi Erzsébet-híd a magyar ipari fejlődés diadalának állított grandiózus emléket 113 évvel ezelőtti megépülésekor, és teljesen átalakította a belvárost. Ám egy tervezési hiba folytán a híd budai lánckamrája a termálforrások miatt megolvadt, és a Duna felé kezdett csúszni, ezért volt aztán szükség a 17 méter magas talapzatok megépítésére, melyekre az akkori esztétika jegyében kerültek rá a szobrok.
Lapunk kérdésére Vitézy Dávid azt is hozzátette, hogy az MMKM a jövőben is az eddigiek szerint tervezi folytatni együttműködését az A-Híddal; a céggel ő már a BKK-nál dolgozva is jó kapcsolatot ápolt.
2024 első félévében az előző év azonos időszakához képest az építési beruházás tárgyú szerződések mind darabszámban, mind értékben emelkedtek, előbbi 13,1 százalékkal, utóbbi 11,9 százalékkal.
Fiatal mérnökként került a Paksi Atomerőműbe Szarvas Krisztián. A kezdetek óta a Paks II. projektért dolgozik, négy éve műszaki igazgatóként. Bár a legnagyobb létszámú szervezetet irányítja, ajtaja minden munkatársa előtt nyitva áll. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy sikerüljön megnyerni és megtartani a fiatal generációt az új atomerőmű számára.