Így születik zöld sportváros Buda központjában

A TE teljes újjászületését célzó kormánydöntés 2015-ben, két hónappal az egyetem sportcsarnokának műszaki meghibásodás miatti leégése után született, de jóval messzebbre ment a tűz okozta hiány pótlásánál. Az akkor nyilvánosságra hozott terv egy európai szinten is egyedülálló új campus kiépítését célozta meg, az elköltöző sportkórház épületei mellett további területeket is bevonva a fejlesztésbe.

Mi mindenről szól az átépítés?

A tervek szerint 2022-ig befejeződő beruházás lényegét a részprojektek felsorolása adja vissza:

• a sportkórház 12 éve félbe hagyott központi épületéből megszületik a TE több mint 16 ezer négyzetméteres új főépülete;
• a sportkórház területén levő Hauszmann-villák felújításával egy sporttudományi központ jön létre négy laborépülettel, valamint egy helyreállított történeti kerttel és közparkkal 30 ezer négyzetméteren;
• a TE jelenlegi 30 ezer négyzetméteres területén többszintes sportközpont épül, szinte valamennyi sportágat lefedő sportterekkel;
• a Csörsz utcai sporttelep ugyancsak 30 ezer négyzetméteres területe egy multifunkciós sportcsarnokkal, egy atlétikai és egy futballpályával újul meg;
• a Déli pályaudvar üzemi területein a használaton kívüli, jelenlegi rozsdaövezet  területén a nagyközönség számára is nyitott sportpályák és zöld területek jönnek létre.

 

Ez lesz a legnagyobb kihívás az első fázisban

„Az egész koncepció ütemezést alapvetően befolyásolja, hogy a kivitelezés közben mindkét érintett intézmény működését zavartalanul biztosítani kell” – elsőként ezt emeli ki Gyetvai Árpád, korábbi miniszteri biztos, a beruházásért felelős programiroda vezetője. „Ráadásul az elindításával meg kellett várnunk, hogy a sportkórház hosszú távú fejlesztéséhez méltó helyet megtaláljuk.”

A sportkórház Karolina úton találta meg végleges új helyét, az költöztetése már márciusban megkezdődött, de csak július végére fog befejeződni. Ennek ellenére az első ütemhez már áprilisban nekiláthatott a kivitelező ZÁÉV, miután a 12 éve befejezetlen főépület mellett a 7-es számú Hauszmann-villa is üresen állt. Így ezekben az épületekben már javában zajlik a munka, a többit június végén július elején veheti át a magyar magasépítő vállalat.

A leendő főépület belső terei jelentősen átalakulnak, egy 500 fős nagyelőadó, aula, étterem és mélygarázs jön létre, miközben a területét 11 ezer négyzetméterről 16 ezer négyzetméteresre bővíti a ZÁÉV. A hagyományosnak mondható feladatokhoz képest jóval nagyobb kihívást támaszt a sportkórház többi épülete. Azokban ugyanis az egyetemi mellett egy Közép-Európában is egyedülálló sporttudományos fejlesztés is elkezdődik: „Egy olyan laborrendszer épül ki, ami egy adott sportolóról tökéletes tükörképet ad, az összes adottságát, pontos állapotát és fejlődési lehetőségeit feltérképezve.”

A kivitelező számára tehát az egyik legnagyobb feladat az lesz, hogy a Hauszmann Alajos által tervezett, 1880-as években létrehozott épületekben a legmodernebb technológiát úgy biztosítsa, hogy közben megőrzi a műemléki jelleget. „Többnyire olyan funkciókat kell létre hozni, melyek vagy erősen legyengült állapotban vannak, vagy még nem is léteznek” – fogalmaz Gyetvai Árpád. Elsősorban arra utal, hogy

a héjazatcsere és a homlokzati felújítás mellett az automatizált VRV hűtő és fűtő rendszer kiépítését úgy kell megoldani, hogy közben az épületeket nem lehet szigetelni.

A műemlékvédelem miatt a napelemes rendszereket is csupán a leendő főépületre és az egyik nem műemlék épület tetejére telepíthetnek. Az igazgató többször is hangsúlyozza, valamennyi 19. századi villa megmarad, és teljes felújítást kap.
 

A négy célterület: mozgás, növekedés, terhelés és táplálkozás

„A TE felújításánál fő szempont, hogy a különböző laborok és elemzési rendszerek a pályákhoz kapcsolódva alkalmassá váljanak a sportolók és hallgatók tudományos alapú fejlesztésére, kutatására” – mutat rá az igazgató. E cél érdekében négy Hauszmann épületben az alábbi négy központ kerül elhelyezésre.

Külön épületeket kap a most létrejövő komplex biomechanikai labor és tanszék, más kapcsolódó tanszékekkel együtt. Ebben a laborban a sportoló mozgását elemzik ki a legapróbb részletekig, és tesznek javaslatokat a technikájának és teljesítményének javítására. A szükséges adatok megszerzéséhez a rendszer össze lesz kötve a sportterekkel, így például az egyetem újonnan épülő 50 méteres medencéjével is.

Egy másik Hauszmann-villába kerül a Nemzeti Sportközpontokból ideköltöző és a TE-be integrált Sporttudományi és Diagnosztikai Központ. Ez Magyarország egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező diagnosztikai laboratóriuma, amit elsősorban az utánpótláskorú és ifjúsági versenyzők vizsgálatára fejlesztenek tovább.

A harmadik épületben az egészségtudományi tanszéket és annak  laborjait alakítják ki.

A negyedik laborépületben rendezkedik be a szintén most létrejövő, európai szinten is egyedülálló Nemzeti Sport-táplálkozástudományi Intézet, amely nemzetközi trendeket, valamint sportolói, szakmai igényeket figyelembe véve jön létre a sportért felelős államtitkárság és a TE közös projektjeként. A kutatók szerte a világon ugyanis a sport-táplálkozás tudományban látják a legális teljesítményfokozás egyik lehetséges, a WADA Kódexbe nem ütköző, számos lehetőséget magában rejtő módját.
 

Okos épületek, növekedő közpark, átnyúló ZÁÉV-feladatcsomag

A tudományos parkban mindezek mellett kialakítanak egy apartmanházat is, egy további Hauszmann-épület (a sportkórház eddigi főépülete) pedig irodafunkciót kap.

A 11,9 milliárd forint összértékű első ütem ezeken túl tartalmazza a jelenleg a TE területén levő, az egyetem mostani főépületeként szolgáló Hauszmann-épület felújítását is. A ZÁÉV feldatcsomagja tehát ennyivel túlnő a sportkórház területén.

Az első ütemben a ZÁÉV a volt sportkórház területén mindössze két épületet bont le: a volt rehabilitációs központ nem Hauszmann-épület, illetve elbontásra kerül a sportkórház rossz állapotban levő konyhaépülete. „Ezzel növekedik az épületek által közrefogott zöld terület, amiből egy nyitott közparkot hozunk létre.”

Gyetvai Árpád hozzáteszi valamennyi épület távfelügyelettel ellátott okos épület, egy úgynevezett. „smart campus” lesz: „A hallgatók és az oktatók a kártyájukkal a belépést a vásárlást is meg tudják oldani. Mindenki a kártyája biztosította jogosultság alapján tud bejutni az általa használt helyiségekbe és épületekbe, illetve férhet hozzá minden szolgáltatáshoz.”

Mi minden fér el egy zöld tető alatt és felett?

A 2018 tavaszán befejeződő első ütem végén a Testnevelési Egyetem a fent részletezett épületekbe költözik át. Ekkor kezdődhet meg a második ütemben az egyetem jelenlegi épületeinek átalakítása.

Ez az ütem merőben máshogy zajlik majd: „Itt jelenleg többnyire rossz állapotban lévő létesítmények vannak, a már említett főépületen és két másik kisebb homlokzati traktuson kívül egyik sem műemlék jellegű, így ezeket a részeket leszámítva minden bontásra kerül.”

A felszabaduló területen a várhatóan 2020-ig tartó második ütemben az egyetem működését biztosító sportinfrastruktúra épül ki. „A sportpályák a mostani főépület körül jönnek létre ki egy L alakú épületet alkotva” – magyarázza Gyetvai Árpád. „Ennek a tetején kültéri sportfelületek lesznek úgynevezett zöld sportteraszt alkotva, 400 méteres futókörrel kiegészülve olyan tevékenységekhez, mint például a streetball, a street work out, a jóga vagy a futsal.”

A zöld tető alatt pedig az alábbi létesítményeket nevezi meg az igazgató listája:

• 400 fős kollégium és diákhotel, valamint egy 120 férőhelyes 3 csillagos sporthotel az érkező csapatoknak,
• fedett atlétikai csarnok 200 méteres atlétikapályával és 500 férőhelyes lelátóval
• fedett torna- és ritmikus gimnasztika-csarnok,
• vívó gyakorlótér,
• 25 méteres lőtér,
• küzdősportok helyszínei (a keleti sportoktól a boxon át birkózásig valamennyi ágat lefedve összesen négy külön csarnokban),
• 50 méteres versenyuszoda tanmedencével és lelátókkal,
• multifunkcionális gyakorló pályák (fedett tenisz, kosár és kézilabdapályák).

 

A hétméteres lejtés megmenti a környék panorámáját

A második fejlesztési hullámhoz kapcsolódva az egyetemtől pár száz méterre fekvő Csörsz utcai sporttelep fejlesztése is elindul.

Ennek során egy süllyesztett multifunkciós csarnok épül meg, egy 1000 négyzetméteres kondicionáló teremmel. Ugyanitt két szabadtéri pálya is létrejön: a jelenlegi pálya utódaként egy 400 méteres atlétikai pálya nyolc sávval, illetve egy műfüves futballpálya.

A sportcsarnok méretei miatt korábban a helyiek aggódásukat fejezték ki, de Gyetvai Árpád világossá teszi: a csarnok és a hozzá kapcsolódó mélygarázs a sporttelep Hegyalja úthoz közelebbi részére épül, távolabb a Csörsz utcai lakóházaktól. „Emellett jelentős része a föld alá épül, ráadásul az Alkotás útnak itt jelentős lejtése van, így a Csörsz utcához viszonyítva ez a rész 7 méterrel lejjebb fekszik. A csarnok föld feletti része tehát nem fogja elvenni a Csörsz utcán lakók kilátását.”

Gyetvai Árpádtól megtudtuk, a második hullámnak már több közbeszerzése lezajlott: eldőlt, hogy a TSCP Mérnökiroda készíti a terveket, a műszaki ellenőr pedig a Főber lesz.
 

A Csörsz utcai telep egy évvel hamarabb célba érhet

Az 1500 férőhelyes csarnok betolható lelátókkal és két kézilabda pálya méreteivel rendelkezik majd, elsősorban képzési, oktatási funkciót lát el. „Tehát nem koncertekre és egyéb rendezvényekre készül, hanem edzésre, versenyekre és rekreációs valamint oktatási célokra. Ez azért fontos mert a TFSE a Vasas után az második legtöbb szakosztállyal rendelkező egyesülete az országnak.”

Gyetvai Árpád hozzátette, az oktatási időn kívül – ami általában reggeltől kora délutánig tart -  a csarnok és a pályák a lakosság számára is nyitottak lesznek. Ugyanez érvényes a parkolókra, melyek a környék igényeit is igyekeznek kiszolgálni. „Az első ütemben az előírt 170 helyett 232 parkolóhelyet építenek a térszín alatt és felett.” A második ütemben további 450-500 mélygarázshely építésével számol a beruházó.

A második ütem megvalósítása a tervek szerint 2020 végére készül el. Az átadások ugyanakkor szakaszoltan történnek, így a Csörsz utcát már 2019 szeptemberében szeretnék átadni.

Húsz hektáros fejlesztés az egyetemnek és a városnak

Az egész beruházás legizgalmasabb részének a legtávolabbi, vagyis harmadik lépése tűnik. A Déli pályaudvar területére tervezett sportpályák, zöld területek és átjárók két budai kerület helyzetét is jelentősen javítanák, de közvetve az egész fővárosra jelentős a hatásuk. Gyetvai Árpád ezzel együtt ebben a témakörben a legóvatosabb, hangsúlyozva, hogy itt még nem véglegesedtek a tervek.

Azt ugyanakkor rögtön leszögezi a kormánybiztos, hogy a harmadik ütem miatt a Déli pályaudvar funkciója egyáltalán nem csorbul. „A használaton kívüli, romosodó üzemi területeit hasznosítjuk, négy sínpár is megmarad, ami biztosítja a vonatközlekedést.” Hozzáteszi, a megmaradó sínpárok fölött gyalogos átjárókat építenek, ezzel javítva a XII. és az I. kerület naphegyi városrészeinek gyalogos összeköttetését, ami jelenleg meglehetősen hiányos a vasút miatt.

Azt is elárulja, hogy mindkét kerület üdvözölte az elképzeléseket, melyek közt ott van egy 42 beállásos buszparkoló is a várba érkező turisták számára. A még nem véglegesedett sportfejlesztési tervek között pedig jégcsarnok és teniszpálya, valamint futókör, játszótér és szabadtéri pályák szerepelnek, melyeket a nagyközönség is használhat.

A harmadik ütem tervezésére várhatóan még június folyamán elindítják a közbeszerzést, erre hat hónapot adnak, majd egy évet kap a nyertes a tervek megalkotására. „A teljes projekt 2022-ig zárul le, végeredményeként egy 20 hektáros terület alakul ki a város szívében.”