Távol-keleti filozófiával sikeres Kelet-Magyarországon a Ke-Víz

Az 1991 decemberében még Kft-ként alakult Ke-Víz 21 zRt. a Kelet-Magyarországi Vízügyi Építőipari Vállalat (KEVIÉP) Szabolcs-Szatmár Bereg megyei építésvezetőségéből vált ki. A cég nagyon nehéz helyzetben kezdte meg működését, jelentősebb eszközpark és megrendelési állomány nélkül került egyik napról a másikra a mélyvízbe.

„Apám nagy bátorságot igénylő, merész lépést tett” – meséli a folyamatról ifj. Bencze Antal. „A dolgozói állományt felmondási idő és végkielégítés nélkül küldték el, ő ekkor a KEVIÉP korábbi építésvezetőjéből vált a gyakorlatilag kényszervállalkozás vezetőjévé. Utólag már hálás azért, hogy ilyen helyzetbe került.”

A Ke-Víz hamarosan felfelé ívelő pályára állt, amiben az elszántság és a helyiekkel ápolt jó kapcsolat sokat segített. „Pályafutásom kezdetekor kerültem Szabolcs-Szatmár megyébe” – veszi át a szót az idősebb Bencze Antal. „A szocialista tervgazdálkodás jegyében leosztott közműfejlesztésekben aktívan vettem részt, s a rendszerváltás idejére már több, mint két évtizedes építésvezetői tevékenységet tudhattam hátam mögött. Munkámat mindig becsülettel végeztem, ezért az állami anyavállalatból történt kiválás idejére a térségben már jelentős ismertséggel rendelkeztem az önkormányzati vezetők körében. Ez a kapcsolati tőke járult hozzá, hogy nehezen bár, de sikerült életben tartani a frissen alakult céget.”

 

A mélyépítésben megerősödve más területek felé nyitottak

Eleinte csak a csatornázásból, ivóvíz- és szennyvízvezeték-építésből állt a tevékenységük, de aztán egyre komolyabb megrendelések érkeztek, például szennyvíztelepek. „Elégedettek voltak velünk, és sok esetben szerettek volna az adott településen más feladatot is ránk bízni. Ez hívta életre a magasépítési ágazatba való belépésünket” – magyarázza ifj. Bencze Antal. „Ráadásul elég merészen vágtunk bele, mert a kisebb munkák után elnyertük a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház teljes rekonstrukcióját. Számos kollégám, akiket az ezredforduló táján vettünk fel, ezzel a projekttel kezdte a pályafutását a Ke-Víznél, és azóta is velünk dolgozik.”

Fontos munkáik között említi a nyíregyházi vasútállomás rekonstrukcióját 2001-ben, valamint a nyíregyházi állatpark zöld piramisának 2008-as, presztízsértékű megépítését. Közben nem csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, hanem Borsodban és Hajdú-Biharban is jelentőssé vált a Ke-Víz szerepe, regionálisan meghatározó céggé nőtte ki magát.

A vállalat 2009-ben aszfaltkeverő telepet is létesített. Ezt a diverzifikációt a közműfejlesztésekkel együtt járó útépítések, helyreállítások indokolták. „A lépés utólag is jó döntésnek bizonyult, hiszen jelenleg az útépítés a magyar gazdaság egyik húzóágazata” – foglalja össze a cégvezető. Legújabb, fejlődő üzletáguk az árvízvédelem: a Ke-Víz tagja volt annak a konzorciumnak, amely a Vásárhelyi Terv egyik víztározóját megépítette Cigándon, de a beregi árapasztó tározó építésében is fontos szerepet vállaltak.

 

A sokoldalúság és a jó munkaerő életmentőnek bizonyult a nehéz időszakokban

„Minden évben más terület volt az, amire támaszkodni tudtunk, és ha valamelyikhez nem értettünk volna, akkor lehet, hogy csődbe megyünk. Komplexen kezeljük az üzletágakat, s bár elkülönülnek, arra törekszünk, hogy mindenki érezze: a cégnek akkor jó, ha mindenkinek jó. Nagyon sokszor a több lábon állás segített átvészelni az építőipar nehéz éveit.”

Eközben kétszáz fő körüli létszámukat is mindig igyekeztek megtartani. „Nem hiszünk abban, hogy csak alvállalkozókkal is lehet jó minőségű építést végezni” – hangsúlyozza ifj. Bencze Antal. „Az a fajta építőipar, amit mi szeretnénk csinálni, nem létezhet normális fizikai és szellemi állomány nélkül. Jelenleg is száz főnél több fizikai dolgozónk van.”

„Regionális cég vagyunk, és a legmagasabb árbevételünk is csak 15 milliárd forint volt, kétszáz fős állományunk mégis viszonylag állandó” – folytatja a cégvezető. „Ha kellett, fél éven át a korábbi évek tartalékát éltük fel: 2016-ban például 15 milliárd forintos árbevételről lementünk 5 milliárd alá, de nem küldtünk el embert. Számítottunk rá, hogy idén a kisebb TOP-os projektek is beindulnak a megyében, ilyenkor széttagolt munkaterületeken kell dolgoznunk, amihez szükség van megfelelő számú emberre.”

Mindezt édesapja is megerősíti: „magyar tulajdonú vállalkozásként több, mint 25 éve talpon tudtunk maradni az ország egyik hátrányos gazdasági helyzetű területén. Ehhez nagymértékben hozzájárult az említett szakemberi gárdánk, valamint az általunk végzett munka minősége, amire nagyon büszkék vagyunk.”

 

A munkavállalói lojalitást ki kell érdemelni

„Régóta foglalkozom küzdősporttal, a kyokushin karatéval, ebből adódóan nekem a keleti mentalitás nagyon fontos” – meséli munkaadói felfogásának eredetéről ifj. Bencze Antal. „A japánok sok esetben egész életükön át egy munkahelyen dolgoznak, és a Ke-Víz munkahelyi kultúrájában is kiemelten kezeljük a munkavállalók lojalitását. Én magam is itt kezdtem érettségi után, a főiskoláimat már levelezőn végeztem. Jó pár olyan kollégánk akad, aki diploma után azonnal itt helyezkedett el, és azóta is itt van.”

Mindez persze nem megy magától. „Próbálunk a munkavállalóink közös és egyéni továbbképzésében, sőt még a lakáshoz jutásában is szerepet vállalni, mert a lojalitást nem lehet elvárni, meg kell érte dolgozni. Sportolási és nyelvtanulási lehetőséget biztosítunk, ezekre dolgozóink munkaidőkedvezményt kapnak. Alapvetőnek tartjuk, hogy egy mérnök legalább még egy nyelven tudjon kommunikálni. Családi napokat, közös kirándulásokat is rendszeresen szervezünk. Itt mindenki tudja, hogy mire számíthat, mindig határidőre megkapja a fizetését, és azt is tudja, hogy minden évben van fejlődési lehetőség, mind a szakmai előre menetel, mind a fizetés tekintetében.”

 

A szakemberhiány miatt nem szabad feladni

A mentalitásról elmondottak után adódik a kérdés az építőiparban tapasztalható szakemberhiányról, ami a Ke-Víznél a cégvezető szerint még nem számottevő probléma. „Sokan érthető módon meg szoktak lepődni rajta, hogy novemberben vettünk fel kőműves brigádokat, pedig télen nem lehet kőművesmunkát végezni. De amikor a szezon elkezdődik, már túl késő, ezért inkább felvállaljuk a kockázatot, hogy 2-3 hónapig fizetjük őket szinte a semmiért, és esetleg elmennek. Egyelőre nem történt ilyen.”

„A jövőben főleg a magasépítés területén lehetnek komoly gondok, nagyon kevés például az ács. Új mérnököket is egyre nehezebb felvenni, attól függetlenül, hogy mennyit hajlandó fizetni a társaság. Az utóbbi években megjelent új építőipari cégek szintén elég komoly állományt fel tudtak szívni, mivel még soha nem volt az építőiparban annyi munka, amennyi most van. A célunk ezzel együtt az, hogy a nevünket úgy adják tovább: ez egy olyan cég, ahol jó dolgozni. Mindannyian valljuk, hogy ennek a vállalatnak a legnagyobb értéke a kollégák szaktudása, elkötelezettsége és lojalitása, és ezen értékek mentén kell a további fejlesztéseket végrehajtanunk.”

 

A következő generáció is megtalálta a helyét a cégben

„Apám az első pillanattól tervezte, hogy a Ke-Víz generációs céggé válik majd. Ekkor még ő sem gondolta, hogy a szellemiség, amit én egyéni sportolóként magamévá tettem, később a cégvezetésben is hasznos lesz” – mondja a fekete öves karatésként cégvezetővé vált ifj. Bencze Antal. „Értéknek tartom, hogy apám tudatosan építette fel az utódlást, nem félve attól, hogy ez az ő pozícióját megingatná.”

Édesapja kifejti: „apaként mindig az a cél vezérelt, hogy a fiaim diplomás szakemberekké váljanak. Nagyobbik fiam műszaki szakközépiskola után döntött úgy, hogy elvégzi a Debreceni Műszaki Főiskolát, de már korábban, a vállalati GMK keretein belül is belekóstolt az építőiparba. Később a Budapesti Műszaki Egyetemen egy MBA képzést is elvégzett a vezetői tudás megszerzése érdekében.” Másik fia, Bencze Gábor szintén a Ke-Víznél dolgozik, most ő a bátyja helyettese. „Kisebbik fiam először gazdasági területen diplomázott, azonban idővel érdeklődése az útépítés felé vitte, és a BME-n szerzett útépítő szakemberi végzettséget.”

 

Lineáris működés helyett projektalapú szemlélet

Körülbelül öt éve kezdődött az a folyamat, melynek eredményeként mára megtörtént a társaság irányításának átadása. „Nagyobbik fiam előállt az ötlettel, hogy szeretne a cég dolgozóiból egy még hatékonyabb kollektívát fejleszteni, és meghonosítani a projektszemléletű munkavégzést. Kezdetben kétségek között vívódva, de támogattam törekvését. Az idő őt igazolta, a fiatal szakemberekből álló gárda összekovácsolódott, és mind a felsővezetők, mind a projektvezetők felnőttek az elvárásokhoz.”

Fia így emlékszik vissza: „arra kértem, adjon szabad kezet hozzá, hogy mélyebben is hozzányúljak a rendszerhez. 4-5 éve a cég minden fejlesztését én felügyelem és irányítom. Azon dolgozom, hogy egy hagyományos, tulajdonos által vezérelt cégből menedzsment által vezérelt céggé váljunk, nagyon komoly felelősséggel és önállósággal dolgozó igazgatókkal és irodavezetőkkel. Ez az átalakulás már megtörtént, bár azt vallom, hogy mindig lehet javítani rajta. Nem szeretnék csupán részvényesi szerepben kivonulni a mindennapi működésből, nagyon szeretem a jelenlegi feladataimat, a cég építését, fejlesztését.”

Az idősebbik Bencze Antal számára külön öröm, hogy a generációváltást elfogadta a megrendelői kör. „Rám egyre kevesebb feladat hárul. Mindez persze egybeesik azzal a szándékommal, hogy mára élhessem a boldog nyugdíjas éveket, s csak akkor jelenjek meg a társaság életében, ha jelzik, hogy szükség van a szakmai segítségemre.”

 

Mit tartogat a jövő a Ke-Víz számára?

„Egy olyan cég, amely mindenkor munkához szeretne jutni, egy dologgal érheti ezt el: a megbízhatósággal. Amit elvállalunk, azt magas színvonalon meg kell építeni, az ígéreteinket be kell tartani, mi ezt valljuk, nem látunk más lehetőséget” – fejti ki álláspontját ifj. Bencze Antal. Ezért a kimagasló minőségű munkavégzés továbbfejlesztése a cél, hogy mind a megrendelők, mind a kivitelezés helyszínén élők maximálisan elégedettek legyenek.

A cégnél folyamatban van egy útépítési kapacitás növelését célzó pályázat, illetve a lakóházépítésben is erősödni kívánnak, eszközök tekintetében azonban egyelőre nincs szükség fejlesztésre, erre korábban nagyon komoly összeget fordítottak. Teljesen új üzletágat egyelőre nem terveznek, de tisztában vannak vele, hogy az uniós projektek nem tartanak örökké. „Az éghajlatváltozás következtében egyre jobban előtérbe kerül a mezőgazdaságban az öntözéses gazdálkodás fejlesztése. Az ehhez kapcsolódó beruházások a jövőben új piacot jelenthetnek” – véli az idősebb Bencze Antal.

A regionális cég szerepkörtől azonban nem szeretnének megválni. „Amíg tudjuk ebben a régióban működtetni a vállalatot, nem akarjuk országossá változtatni” – hangsúlyozza a fia. „Így tudjuk biztosítani a magas minőséget, aminek előfeltétele az átlátható munkafolyamat. Mindezt gyakran visszaigazolja, amikor valaki újra velünk szeretne dolgozni, mert tudja, hogy amit ránk bíz, azt jól fogjuk elvégezni.” Hozzáteszi, hogy rendszeresen adományoznak és szerveznek gyűjtést helyi jótékonysági projekteknek, ezzel is a regionális szerepet erősítve. „Oda adunk vissza, ahonnan mi is kapunk.”

Antal Zsófia