Számos építőipari nagyvállalattal kapcsolatban tesz közzé a hazai sajtó egy jól meghatározható köre rendszeresen pontatlan információkat. Itt az újabb példa: a Duna Aszfalt Kft. írásos kérdéseinkre adott válaszaiban cáfolta, hogy „bepöfögnének” a mezőgazdaságba, továbbá közzétette, hogy az M44-es kilométerenként 300 millióval olcsóbban épül, mint ahogy azt írták. Egy szintén augusztusi „hírcunamira” reagálva arról is beszámoltak, hogy jóval a hazai átlagbér feletti bérezésben részesülnek a dolgozói.
Nehéz nem látni, hogy manapság mi, vagy ki köti össze a Magyar Nemzetet, a Hír Tv-t, a Music Fm-et, a napi.hu-t és az Index.hu-t – ez a személy közismerten Simicska Lajos. Amellett hogy ezen orgánumok egyértelműen a nagyvállalkozóhoz köthetők, valamiért a „hírcunamik” szerves közreműködője a 444.hu, a 24.hu és az mfor.hu is. Aligha hihető, hogy ezen nagymúltú szerkesztőségek munkatársai hirtelen elfelejtették volna, hogy a forrást minden esetben le kell ellenőrizni. Ezzel együtt nap mint nap az a benyomásunk, hogy ezt a sok hírforrást mintha zsinóron rángatnák a pontatlan hírek mentén.
Az augusztus 16-án a Magyar Nemzet on-line kiadásában megjelent első cikk – amit szinte változtatás nélkül vettek át a fent említett orgánumok – már a címében is azt részletezi, hogy „Nem fizetik túl alkalmazottaikat Mészáros Lőrinc cégei”. Az elemzésben részletesen foglalkoznak a Duna Aszfalt Kft-vel is. Arra a kérdésünkre, hogy igaz-e az a számos orgánumban leközölt adat, miszerint 2016-ban 1689 forint bruttó órabért kaptak a dolgozóik átlagosan, a tiszakécskei cégtől a következő választ kaptuk:
„Nem felel meg a valóságnak, hogy társaságunk dolgozói 2016-ban 1689 forint bruttó órabérért dolgoztak. A valóság ezzel szemben az, hogy miközben közismert, hogy a Duna Aszfalt Kft. bevétele 2016-ban az előző évi bevételnek a negyedévre zsugorodott, társaságunknál a bruttó órabér éves átlagban 1774 forint volt, ami a 2016-os ágazati átlagbér feletti bruttó fizetést jelentett dolgozóinknak.
Megjegyezzük továbbá, hogy társaságunknál a folyamatosnak mondható bérnövekedés következtében, 2017 júliusában az átlag órabér 1946 forint volt. A bérnövekedés során a fizikai állomány bére közel 40 %-al növekedett, így a törvényes 210 órás havi időkeret alapján egy átlagos fizikai állományú bruttó munkabér a Duna Aszfalt Kft-nél 2017 júliusában bruttó 345,660 forint volt. Ez az összeg szintén jelentősen meghaladja az ágazati átlagbért.”
A következő kérdésünkkel annak jártunk utána, az M44-es utat valóban 2,8 milliárd forintért építi-e a Duna Aszfalt Kft., mint ahogyan azt a hirtv.hu közölte 2017. augusztus 23-án megjelent írásában.
„Nem felel meg a valóságnak, hogy 2,8 milliárd forintért építjük az M44-es utat kilométerenként. A valóság ezzel szemben az, hogy az M44-es út építésének a három szakaszából, társaságunk az első és a harmadik szakasz kivitelezését nyerte el. Az első, közel 20 kilométeres szakaszt nettó 45,7 milliárd forintért építhetjük, a második, szintén közel 20 kilométeres szakaszt pedig szintén nettó 45 milliárd forintért. Ebből bárki ki tudja számolni, hogy az út megépítését kilométerenként 2,25 milliárd forintért vállaltuk. Illetve a harmadik szakasznál az építendő, egyelőre „Kőrös-híd”-nak elnevezett híd építését is elnyertük, nettó 9 milliárd forintért. Természetesen, ha az út megépítését és a híd építését együtt kívánja bárki kezelni, akkor a közel 40 kilométeres szakasz megépítését (híddal együtt) közel 99 milliárd forintért vállalta társaságunk. A két szám elosztásával még így is 2,475 milliárd forintos összeg jön ki eredményként kilométerenként, amely összeg 325 millió forinttal kevesebb annál, amit számos orgánum megállapított.”
A szemmel láthatóan egyáltalán nem jó szándékú „médiafigyelem” augusztus végére érte el a tetőfokát azzal amit legjellemzőbben az mfor.hu tett közzé: „Bepöfög a mezőgazdaságba a Duna Aszfalt?”. A Duna Aszfalt Kft-nek feltett ez irányú kérdésünkre a fentiekhez hasonló választ kaptunk.
„Nem felel meg a valóságnak, hogy társaságunk tevékenysége mezőgazdasági tevékenységi körrel bővült. A valóság ezzel szemben az, hogy az alapítás óta a Duna Aszfalt Kft. tevékenységi körében szerepeltek inaktív tevékenységi körök, ezért hat mezőgazdasági tevékenység törlését kezdeményezte társaságunk az adóhivatalnál.
Nem szerepelt a kérdéseik között, viszont tapasztaltuk, hogy ma az is hír lehet egy jelentős országos orgánumban, hogy társaságunk kezdeményezte a 4742 TEÁOR szám alatti „Telekommunikációs termék kiskereskedelme” tevékenység felvételét. Erre reagálva közzétesszük, hogy a tevékenység felvételére a törvényeknek megfelelő költségcsökkentő intézkedéseket kivitelezéséhez volt szükségünk.
Egyébként általában is elmondhatjuk, hogy örülünk a média érdeklődésének és bízunk benne, hogy máskor mások is kíváncsiak lesznek a valóságra is, ha velünk kapcsolatban tesznek közzé különböző tartalmakat!”
A hazai sajtóban zajló jelenség kapcsán kézenfekvő József Attila örökérvényű verse:
NE LÉGY SZELES...
Ne légy szeles.
Bár a munkádon más keres -
dolgozni csak pontosan, szépen,
ahogy a csillag megy az égen,
úgy érdemes.
1935-1937
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.