Az ÉVOSZ egri konferenciáján kiderült, a 25 éves program csak széleskörű társadalmi támogatás esetén valósul meg, mintaprojektekkel készítenék elő.
Jelenleg 900 ezer lakótelepi lakás van az országban, melyek a 60-as évektől a 80-as évekig épültek, a Miniszterelnökség irányításával több hónapja szakmai szervezetek bevonásával átfogó felmérés készült ezek helyzetéről. Az erről szóló vitairatot várhatóan néhány hónapon belül bocsátják társadalmi vitára - derült ki Bartal Tamás helyettes államtitkár szavaiból az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének egri konferenciáján. A kormány számára kiemelt jelentőségű társadalompolitikai cél a lakótelepen élők életkörülményeinek javítása - tette hozzá a politikus.
A korábbi panelrehabilitációs programokkal szemben, most egy átfogó, 20-25 éves, mélyreható revitalizációs programot terveznek indítani, amelyben a legfontosabb a lakótelepen élők életkörülményeinek javítása. Bartal három olyan területet vázolt fel, ahol az építőipar számára hasznos lehetőségek lesznek: a településszerkezet-megújítást, az építészeti megújítást és a műszaki fejlesztési megújítást.
A programban városrendezési elemek is lesznek: többek között a szolgáltató épületeket, illetve a közterületeket, közutakat is érintheti. A panelek épületrendezése során felújításra, bontásra és épületgépészeti fejlesztésekre is sor kerülhet, a különböző időpontokban felépített hazai lakótelepek revitalizációja nem minden esetben fog ugyanúgy megvalósulni. A panelprogram finanszírozásánál többféle forrásra is támaszkodnak majd, de az önrész biztosítását elvárják.
Az államtitkár hangsúlyozta: a projekt csak széles társadalmi elfogadottság esetén indul el, a közösségek számára lehetőség lesz. A részletes tervezetet 1-2 hónapon belül jelenítik meg, ezután bocsátják társadalmi vitára, majd kormánydöntés születik róla a párbeszéd függvényében. Amennyiben ezt elfogadják, 4-5 mintaprogram indulhat olyan helyszíneken ahol mind a lakók, mind az önkormányzat részéről teljes az egyetértés a témában.
A projekt részeként megújulnak a területen található műemlékek, köztük a különleges Műromok, valamint a közeli Várkanyarban álló Nepomuki Szent János híd és szobor is.
Bár sokat tettek érte, a hazai épületgépészet még ma sem kapja meg az iparágban mérhető súlyához méltó elismertséget és képviseletet; azonban most új lendületet kaphat az ÉVOSZ-ban létrejött tagozat által. Prof. Dr. Barótfi Istvánnal, az ÉVOSZ Épületgépész Tagozatának ügyvezetőjével beszélgettünk.