Az ÉVOSZ egri konferenciáján kiderült, a 25 éves program csak széleskörű társadalmi támogatás esetén valósul meg, mintaprojektekkel készítenék elő.
Jelenleg 900 ezer lakótelepi lakás van az országban, melyek a 60-as évektől a 80-as évekig épültek, a Miniszterelnökség irányításával több hónapja szakmai szervezetek bevonásával átfogó felmérés készült ezek helyzetéről. Az erről szóló vitairatot várhatóan néhány hónapon belül bocsátják társadalmi vitára - derült ki Bartal Tamás helyettes államtitkár szavaiból az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének egri konferenciáján. A kormány számára kiemelt jelentőségű társadalompolitikai cél a lakótelepen élők életkörülményeinek javítása - tette hozzá a politikus.
A korábbi panelrehabilitációs programokkal szemben, most egy átfogó, 20-25 éves, mélyreható revitalizációs programot terveznek indítani, amelyben a legfontosabb a lakótelepen élők életkörülményeinek javítása. Bartal három olyan területet vázolt fel, ahol az építőipar számára hasznos lehetőségek lesznek: a településszerkezet-megújítást, az építészeti megújítást és a műszaki fejlesztési megújítást.
A programban városrendezési elemek is lesznek: többek között a szolgáltató épületeket, illetve a közterületeket, közutakat is érintheti. A panelek épületrendezése során felújításra, bontásra és épületgépészeti fejlesztésekre is sor kerülhet, a különböző időpontokban felépített hazai lakótelepek revitalizációja nem minden esetben fog ugyanúgy megvalósulni. A panelprogram finanszírozásánál többféle forrásra is támaszkodnak majd, de az önrész biztosítását elvárják.
Az államtitkár hangsúlyozta: a projekt csak széles társadalmi elfogadottság esetén indul el, a közösségek számára lehetőség lesz. A részletes tervezetet 1-2 hónapon belül jelenítik meg, ezután bocsátják társadalmi vitára, majd kormánydöntés születik róla a párbeszéd függvényében. Amennyiben ezt elfogadják, 4-5 mintaprogram indulhat olyan helyszíneken ahol mind a lakók, mind az önkormányzat részéről teljes az egyetértés a témában.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.