Miért fontos az építőiparnak egy 800 éves szokás?

Bár a hazai építőiparban általánosan elterjedt szokás az építkezés legmagasabb pontjánál megtartott bokrétaünnep, nem sokat tudunk a hagyomány múltjáról, szimbolikájáról és szerepéről. Ezt a hiányt igyekeztünk pótolni egy történelmi betekintővel és egy meghatározó magyar cég megkeresésével.

 

Középkori teljesítési igazolásból lett hagyomány

Az épület tartószerkezetének elkészültekor megrendezett ünnepség német munkások által honosodott meg hazánkban. Tájegységenként eltérő neve van eredeti otthonában, melyek közül talán a legismertebb a Richtfest, tükörfordításban felemelési ünnep. A középkorból származó szokás jogi szerepet is játszott, egyfajta teljesítési igazolásként működött. A legkorábban a 13. századi említésekből ismert hagyomány a fizikai munkásokat és a kivitelezőt ünnepli meg.

 

A régi hagyományok szerint a munkában részt vevő egyik vezető ács, vagy pallér helyezte fel a koszorút az épület legmagasabb pontjára, és beszédet mondott, melyben köszönetet mondott az építtetőnek és Isten áldását kérte a felépült házra. Ezután egy pohár borral, vagy pálinkával ivott az építkezés elkészültének közeledtére, melyet ceremoniálisan a földhöz kellett vágni – ha a magasból földet érő pohár nem tört el, az szégyent jelentett az építőmesternek.

 

A fizikai munka becsületét ünneplik

A bokrétaünnepet mindig az építkezés helyszínén tartják és eredetileg mindig munkaidőben történt. Elengedhetetlen része a lakoma, melyre mindenkit meghívnak, aki részt vett a munkában. A költségeket hagyományosan az építtető állta, igaz ezt általában előre belefoglalták az alkudozásnál az építkezés keretébe. A korábbi évszázadokban szokásjogi szerepet játszó feladat egyre inkább szimbolikussá vált és a hagyományokat sokszor megtörő huszadik század után már nem feltétlenül tartják meg Magyarországon.

 

Amikor ezt az ünnepet megrendezi egy kivitelező akkor a saját szakmája hagyományait ünnepli meg a projekt mellett. Így a mai gyorsuló, a fizikai valóságot gyakran elhanyagoló - ezzel együtt a fizikai munkát leértékelő - világban nem csak az adott építkezés sikerét jelzik, hanem a gyökerekhez is visszatérnek.

 

A harmadik emeleten sütöttek ökröt

Hogy mindezek a hagyományok és üzenetek hogyan élnek tovább a modern építőiparban, a Market Építő egyik legnagyobb beruházásnál néztük meg személyesen. Ahogy azt korábbi riportunkban is jeleztük, a Telekom új budapesti székházának építése novemberben érte el a szerkezetkész állapotot, így adta magát, hogy ezt a bokrétaünnepet célozzuk meg.

 

A népligeti építkezésen kiderült, ma is van lakoma a bokrétaünnepségen: a hatalmas irodaház harmadik emeletén sütöttek egy 500 kg súlyú ökröt mintegy 450 résztvevővel. Az építésvezető ma is tart beszédet, bár poharat most már nem szokás törni, és darukkal emelik fel a feldíszített fát a nyolcemeletes épület tetejére. A hangulat azonban ugyanúgy ünnepi és barátságos, mint ahogyan az évszázadokkal ezelőtt lehetett.

 

Munkások nélkül nem épülnek házak

„Huszonkét éve a filozófiánk része, hogy értékünk az ember. Minden ember, legyen bárhol is a folyamatokban. Az emberi kapcsolatok fogaskereke működteti a szakmánkat. A rendszer meghatározó elemei a fizikai munkások, akik nélkül nem épülnek házak” – mondta el ezzel kapcsolatban lapunknak Scheer Sándor, a Market vezérigazgatója.

 

„A bokrétaünnep egy nagyszerű lehetőség, hogy megálljunk egy pillanatra az egyik mérföldkőnél az őszinte köszönetnyilvánításra” – tette hozzá. A vezető kiemelte: roppant fontosnak tartják a cégcsoportban a hagyománytiszteletet és a megbecsülést, valamint elmondta: azon dolgoznak, hogy a kétkezi munka megbecsülése javuljon. „Ezért tartjuk az évszázados hagyományokat ma is korszerűnek és követendőnek a jövőben" – fejtette ki. Hogy a cég számára mennyire fontos a fizikai munka elismerésének erősítése, arra ezen a korábbi rendezvényen vállalt fontos szerepük is példát adott.

Szabó Ákos