Hozzuk be az építőipart az egyetemre!

Egy évvel ezelőtt egészen újfajta megközelítésben kezdték el szervezni a diákok a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának Szakmai Napját. Az akkori eredményeket idén még látványosabb előrelépés követte, aminek hátteréről a két főszervezőt kérdeztük.

„Amikor újraálmodtuk a korábban csak kevés embert megmozgató szakmai napot, kimondott célunk az lett, hogy behozzuk az iskola falai közé a cégeket” – foglalja össze a lényeget Kincses Péter, végzős hallgató. Az elképzelés sikere abban nyilvánult meg, hogy a tavalyi szakmai napon a Horizont Global Kft.-vel, a Duna Aszfalt Kft.-vel és Sika Hungária KFt.-vel is együttműködési szerződést kötöttek. Eközben harminc építőipari cég vett részt a szakmai napon, akiknek száma idén már megközelítette az ötvenet.

Az idei szakmai nap sikerét az is mutatta, hogy a kivitelező cégek állásbörzéjét befogadó nagyteremben folyamatosan – a szakmai előadások ideje alatt is - jókora tömeg volt. A szervezők információi szerint ugyanakkor még a műszaki egyetemről is érkeztek hallgatók, ami a rendezvény növekvő presztízsére utal.

Ahogy fejlődik az együttműködés, úgy szépül az iskola

A tavaly tavasszal beindult együttműködés egyik kiemelkedő eleme, hogy a Horizont Global Kft. az egyetem egy részét felújítva egy új termet alakított ki, aminek cserébe névadójává vált. „A cég által rendbe tett terület biztosítja nekünk a nyugati mintára átalakított építészképzéshez a helyszínt” – árulja el a másik főszervező, Fórizs Lajos, aki tavaly még hallgatóként, idén már az Ybl igazgatási ügyintézőjeként dolgozott a rendezvényen. „Ebben a fajta képzésben nem a jegyek dominálnak, hanem a gyakorlat. A diákok építő projektek részévé válnak, amiknek eredményeit a Horizont-műhelyben tudják kiállítani.”

Az acélszerkezetes rendszereket gyártó Horizont példáját a jelek szerint mások is követik: a Colasszal hamarosan együttműködési szerződést írnak alá, az Óbuda Grouppal, és a Fatrafollal pedig már keresik a következő, hasonló céllal felújítandó termet. Mindezek mellett a már említett Sika az épület állandó beázással küzdő pincerészét fogja támogatni egy speciális anyaggal. Ugyanakkor a Creaton is szerepet vállal az egyetem fejlesztésében, a bejárati rész belső homlokzatára kiírt pályázatot fogja támogatni munkaerővel és alapanyaggal.

A végeredmény a minőségi munkaerő lesz

A cégek ilyenfajta tehervállalása az építőiparban a szervezők szerint követendő példa az egész ágazat számára. „Szerintünk ez a jövő, nem csupán az államnak kell fenntartani ezeket az intézményeket, hanem annak az iparágnak, aminek lényegében a fontos részét képezik” – fogalmaz Kincses Péter. Hangsúlyozta, ennek nem egy-két, sokkal inkább öt-tíz év múlva lesz meg az eredménye. „Mégpedig azáltal, hogy minőségi munkaerőt tudnak majd felvenni magukhoz.”

Hozzáteszi, ehhez viszont nagyon erős kommunikáció kell az ipar és az iskola között, hogy kiderüljön, valójában mire is van szükség. „Hiába képez az egyetem bármilyen modern koncepció mentén embereket, ha közben az ágazatnak egészen másfajta munkaerő kell.” Ennek a fajta kommunikációnak a beindítását tűzte ki célul az Ybl szakmai napja.

Igenis jól meg lehet élni belőle!

Fontos része ennek a koncepciónak, hogy nem csupán az ágazatot, hanem az egyetem utánpótlását is megcélozták. Mindkét főszervező kiemelte azt a célt, hogy középiskolások is megjelenjenek a szakmai napon, és tudjanak nekik nyújtani egy teljes pályaképet. „Az ő körükben ugyanis eléggé leértékelődött az építőipar, valami olyasmit látnak benne, hogy nehéz körülmények között kinn a terepen küzdenek az emberek, nem annyira kedvező bérekért” – mondja Kincses Péter.

Kincses Péter hangsúlyozza, a szakmai napon az Ybl volt diákjai az előadásokon és az állásbörzén a saját pályájukkal tudják cáfolni ezt a negatív képet. Megmutatva, hogy mind anyagilag, mind szakmailag eredményessé lehet válni az ágazatban. „A fiatalok itt szembesülhetnek a szakma értékeivel, melyek igenis jelentős vonzerőt tudnak képviselni. Illetve azzal a fontos ténnyel, hogy ebből a szakmából ma Magyarországon egy elég jó megélhetést lehet biztosítani.”

A fenti cél érdekében néhány éve tudatosan elkezdték kiépíteni a kapcsolatokat a középiskolák felé is, ennek az idei szakmai napon lett meg igazán az eredménye. „A korábbi években egyáltalán nem jöttek el erre a napra középiskolások, most viszont sokan itt voltak közülük is.” Fórizs Lajos hozzátette, ennek a hátterében az áll, hogy a folyamatos megkereséseknek köszönhetőn az érintett intézmények teljesen nyitottá váltak az Ybl felé. „Ehhez mind a középiskolás diákszervezetekkel, mind az iskolák vezetőivel jó kapcsolatokat sikerült kialakítanunk.”

Az ágazat máris rámutatott, hogy valójában kiket kellene képezni

Szintén kiemelt jelentőségűek az Ybl szakmai napján a diákok számára felajánlott szakmai gyakornoki helyek. Fórizs Lajos elmondása szerint itt is sikerült komolyan előre lépniük. „Nehéz volt beindítani, mert kezdetben volt egy zárkózottság az ágazat és az egyetemek részéről is.  Mi a tárgyalásokon igyekeztünk feltérképezni, milyen helyeket tudnak felajánlani a vállalatok, hogy lássuk, milyen szakirányról tudunk odairányítani embereket.” A folyamatos kommunikációnak az lett az eredménye, hogy a cégek is képbe kerültek az egyetemek képzési irányaival kapcsolatban. „Korábban azt sem tudták, hogy mivel foglalkozik az egyetem, ma viszont már tudják jelezni, hogy számukra melyik szak a legfontosabb.”

A fentiek jelentőségére ad példát, hogy a Karon egyre kisebb létszámúra zsugorodó, építési műszaki menedzser szak végzőseit egyre több cég keresi. Ez érthető, hiszen ez a szak valamilyen szinten a projektmenedzseri tevékenységre készíti elő a hallgatókat. Ennek a jelentősége napjainkban erősen megnövekedett a magyar építőiparban, ahogy azt korábbi cikkünk is alátámasztja. Az ágazat tehát azáltal, hogy belépett az oktatás támogatásába, máris tudott egy visszajelzést adni arra, hogy valójában milyen szakemberekre lenne szüksége.
 

A rivalizálás helyett az együttműködés ad jó alapokat

Mindkét főszervező fontos tényezőként emelte ki a szakmai nap szempontjából a kötetlen hangulatot, ami az állásbörzén tartalmasabb és hosszabb eszmecserékhez vezetett.

„Az egésznek a lényege a kommunikáció”

– fogalmaz Kincses Péter. „Márpedig ezt nagyban segíti, hogy a standok itt más állásbörzékhez képest kötetlenebbek, nincs merevség.”

A szervező hozzátette, mindezek mellett a szakmai előadások is fontos részét képezik a szakmai napnak, és ezek is magas látogatottsággal zajlottak. Ráadásul az előadásokon is a rendezvényen megjelenő cégek támogatása nyilvánul meg, miután az ő képviselőik adják át tapasztalataikat. „Olyan információkat igyekeztünk sűríteni a programban, amivel az egyetemen nem találkoznak, és olyan témákat, melyek az érdekességükkel meg tudja fogni őket, illetve jó példákat ad számukra.”

A szervezők az egyetemük értékeire is kitértek a szakmai nap jelentőségét taglalva. „A cégek tapasztalataiból az jön le, hogy egy nálunk végzett hallgató megfelelően el tudja látni a feladatait a munkaerőpiacon.” Kincses Péter szerint ezt nem csak a szakmai képzés jó színvonala biztosítja, hanem az egyetemen elsajátított mentalitás is. Fórizs Lajos ezt azzal erősíti meg, a többi egyetemhez képest náluk családiasabb a légkör. „A rivalizálás helyett inkább a kommunikáció és az együttműködés jellemzi a diákokat.” Mindez a csapatban gondolkodáshoz szoktatja a hallgatókat, ez pedig később egy munkahelyen nagy előnyt jelenthet.

Hegedűs Gergely