Egykori rendelőintézetből épített modern járási hivatalt a Grabarics Kft., a Renalpin Kft. és a Pont Plan Kft. konzorciuma, a feszes határidőt és egy nem várt körülményt is sikeresen kezelve. A közel kétmilliárdos fejlesztésről Plank Antal, projektvezetőt kérdeztük.
A település számára jelentős fejlesztést vitt véghez Dunaújvárosban a Grabarics Kft., a Renalpin Kft.-vel és a Pont Plan Kft.-vel közös konzorciumban.
A Fejér Megyei Kormányhivatal Járási Hivatalának új épülete biztosítja, hogy a korábban szétszórt szervezeti egységek egy helyen legyenek elérhetőek.
A rövidebb ügyintézést nyerő lakosság mellett a hivatal is jól jár: munkaidő, közlekedési és postázási költségek takaríthatók meg. Az uniós és hazai forrásokból megvalósuló, 1,93 milliárd forintos fejlesztésről Plank Antalt, a Grabarics Kft. projektvezetőjét kérdeztük.
Tavaly januárban vették át a munkaterületet a Szórád Márton úti épületnél, ami korábban a dunaújvárosi vasmű rendelőintézete volt. Az első lépésben a régi épületet le kellett bontani egészen az acélszerkezetig. „Ezt követően többek közt a homlokzatot, a tetőszigetelést, a belső részeket, az aljzatot, a lifteket és a modern gépészetet valamint a teljes erősáramú és gyengeáramú rendszereket is fel kellett építenünk” – mutatott rá a projektvezető.
Az új központ öt szinttel jött létre 5000 négyzetméteren, ahol 134 hivatali dolgozó szolgálja majd ki az ügyfeleket. „Az alagsorban a gépészet mellett egy 80 fős rendezvénytermet alakítottunk ki, valamint egy 500 négyzetméteres irattárat.” A földszinten, valamint a három emeleten irodák kaptak helyet a körfolyosós épületben.
A Grabarics Kft.-nek komoly referenciái vannak az irodaházépítésben, így a rutin nagymértékben segítette a folyamatokat. Az egyedüli specialitást az ügyfélkezeléshez szükséges elektronikus rendszer jelentette: az épületbe 32 kilométernyi kábel került.
A legnagyobb kihívást a feszes határidő jelentette. „A januári munkakezdés után három hónapot elvitt az épület bontása, és mai építőipari viszonyok között nem volt egyszerű tartani a novemberi műszaki átadást.”
Ráadásul a kivitelezést nagyon szűk területen kellett megoldani, a munkaterülettől 12 méterre már lakóházak vannak. „Olyan volt, mint egy belvárosi foghíjbeépítés.”
A nehézségek leküzdését segítette, hogy az épület egy osztrák rendszerű könnyűszerkezetes homlokzatot kapott, ami jelentősen csökkentette az élőmunkaigényt az előregyártott elemek miatt.
A felújítások jellegéből adódó meglepetések ezt a projektet sem kerülték el: a bontás közben derült ki, hogy az alagsor szigetelése nincs rendben. Az egész alagsort fel kellett bontani és le kellett betonozni.
A mixerek, betonpumpák, daruk bejuttatása nem várt kihívást hozott. „Félnapos útlezárásokat kellett kérnünk a várostól, nem tudtuk máshogy megoldani” – árulta el Plank Antal.
„Az önkormányzat rendkívül együttműködő volt, ezt segítette, hogy alapból nagyon jó a kapcsolatunk a várossal, hiszen a városháza átépítését is a Grabarics Kft. kivitelezte, akárcsak számos más dunaújvárosi beruházást.”
A projektvezető hozzátette, a helyiek is nagyon konstruktívan viselték a lezárással járó lemondásokat. „Teljes mértékben figyelembe vették, hogy az ő érdeküket is szolgálja ez a munka, hiszen többek közt a földhivatal is ebbe központba került át, amihez eddig a város szélére kellett kiutazniuk.” A szakember további fontos tényezőként jelölte, hogy a Járási Hivatal vezetőjével, Dr. Kovács Péterrel is jó együttműködés segítette a projektet az egyeztetések során.
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.