Több mint kétszáz vállalatot mozgatott meg, és szebb lett, mint fénykorában. A kulcszereplők megszólaltatásával jártuk körbe a Market Építő által kivitelezett, páratlan fejlesztést.
A tervezéssel együtt négy és féléves projekt zárult le Budapest egyik legszebb épületében. A Market Építő Zrt. generálkivitelezésében megújult Párisi Udvarban páratlan értékeket mentettek meg, ötcsillagos hotelként felélesztve az épületet. Az európai szinten is jelentős műemlék rekonstrukcióban a generáltervező az Archikon Építésziroda volt, míg az Óbuda Group a projekt- és költségmenedzsmentet, valamint a műszaki ellenőrzési feladatokat látja el a beruházás során. A felújításról a szombati képriportunk után ezúttal a helyszínen készített interjúkban számolunk be.
„Világviszonylatban is egyedülálló projektet zártunk le, ami nem csupán a cégünk életében számít mérföldkőnek” – így érzékeltette a fejlesztés súlyát a projekt vezetője Bajnok Sándor, aki februárban a Hónap Mérnökeként adott lapunknak nagyinterjút. „Minden egyes napért meg kellett küzdenünk a rendkívül összetett feladatok és a számos váratlan esemény miatt, melyek miatt gyors beavatkozások kellettek.”
A Market műszaki igazgatója hangsúlyozta, az épület csapatmunkában újult meg, több mint 200 vállalkozás bevonásával. „Kivételesen jó szakemberek gondoskodtak arról, hogy ez az erősen leamortizált épület újra a régi fényében tündököljön.”
Az 1913-ban átadott eklektikus ház Európa egyik legnagyobb kerámiahomlokzatával bírt, a tönkrement darabokat közel 10 ezer kerámiaelemmel pótolták. „Egyetlen ablak körül 190-200 kerámiaelem található” – adott betekintést restaurálásba a Market műemlékvédelmi projektvezetője, Tóth András.
„Az ablakok körül 60-70 ezer kerámiaelem van, a homlokzaton pedig csak saccolni tudunk, de több százezres nagyságrendben vannak a kerámiák, így a helyreállítás elképesztő munkát jelentett.”
Csak a kerámia-helyreállítási munkák 85 000 órát vettek igénybe, és nagyságrendileg 100 szakértő bevonásával folytak. A kerámiaelemek pótlását nagyobb részt újonnan, egyedi rendelésre gyártott Zsolnay-elemekkel oldották meg. Ezek receptúráját a korabeli feljegyzések hiányában a manufaktúrának újra ki kellett kísérleteznie. Kisebb részben pedig az épület rejtett füstjárataiba befalazott, eredeti anyagokból dolgoztak, azok helyreállítását követően. A homlokzat bádogszerkezete hasonló kihívásokat jelentett.
Hogy mekkora értéket képvisel az épület, azt Tóth András az alábbi példával érzékelteti:
„A lépcsőházban száz ablak található ólmozott üveggel, utóbbinak a négyzetméter ára manapság 200-250 ezer forint.”
Az épület egyik leglátványosabb eleme a Párisi Udvar Hotel Budapest előcsarnoka. „A csarnok mennyezetén található elektroüveg, mely ilyen szerkezetben, ekkora felületen alighanem világszerte egyedülálló” - árulta el Tóth András. Az itt található öntöttvas felületek szintén páratlan mérettel bírnak. Külön kihívás volt a restaurációban a réz és öntöttvasfelületek összehangolása a különböző festékekkel, úgy, hogy az épületben alig volt fény, és mindent por borított.
Az építtető Párizs Property Kft. részéről Hermesz János projektmenedzser hangsúlyozta, a munkák kezdetén az épületen erősen látszódott, hogy évtizedekig elhanyagolták, ha pedig hozzányúltak, akkor szakszerűtlenül tették. „Ráadásul az alsó két szint teljesen át volt ázva és be volt penészedve” – tette hozzá a menedzser.
„A külső felületen a kerámiák ki voltak mozdulva, sok helyen potyogtak az épületről. De valójában még a diagnosztikával sem tudtuk kideríteni a pontos állapotot, ez csak akkor tárult fel, amikor már minden idegen szerkezet le lett bontva.”
Hozzátette, amikor kiderült a károsodás valódi mértéke, az összes érintettnek újra le kellett ülnie, és megtalálni a megoldásokat. „Bár voltak súrlódások, mindenkiben a jobbítás szándéka dolgozott, amit a végeredmény is mutat: úgy vélem, legalább az eredeti minőséget vissza tudtuk nyerni. Sőt, bizonyos esetekben, a mai technológiáknak és anyagoknak köszönhetően jobb is lett az eredetinél.”
Ahogy a műemléképületeknél lenni szokott, a ház bontásának elkezdése után meghatározó mértékben változtak a tervezett folyamatok. „Be volt tervezve, hogy a födém negyedét kell majd cserélni, ami aztán megfordult öt hónap alatt: a háromnegyede szorult végül cserére, a maradék negyedet pedig újítani kellett” – árulta el lapunknak Tóth András. „Ez alapvetően borított mindent. Ilyenek miatt húzódik el egy nagy projekt, hiszen emiatt nem tudnak beindulni az egymásra épülő szakmák, amit kívülről persze nem könnyű megérteni.”
Bajnok Sándor hozzátette, szerencsére mindegyik fél kompromisszumra törekedett: „Belátták, hogy ahhoz, hogy ebből a házból az legyen, amit terveztünk, ahhoz ennyivel több idő kell.”
Bajnok Sándortól megtudtuk, összesen 2500 ember dolgozott a projekten, melyen a Market Építő 2015 szeptember végén vette át a munkaterületet. Az ötcsillagos szállodában hat emeleten összesen 110 szobát kellett kialakítani, melyek közül 18 lakosztály, kettő pedig rezidencia. A hotelben egy 90 fős konferenciaterem is létre jött.
A felújítás során a pince helyreállítása is komoly munkát adott a Market Építőnek, itt a kiszolgáló helységek elhelyezéséhez meg kellett növelni a belmagasságot, a padlót lesüllyesztve és az alapozást jet grouting eljárással megerősítve.
A földszinten az étterem, a bár, a lobbi és a további közösségi terek készültek el. Ahogy haladt felfelé a szerkezet rendbe tétele, úgy kezdődhetett el egyre több emeleten a gépészet kialakítása.
A magyarepitok.hu a sajtóbejáráson azt is megtudta, hogy a szálloda a Hyatt speciális szállodalánchoz tartozik, melyet kifejezetten azzal a céllal hoztak létre, hogy az építészete, történelme vagy lokációja miatt különleges épületekből kialakított szállodákat gyűjtse egybe. Jelenleg 16 ilyen szállodájuk van, a legutolsót a Louvre épületében nyitották meg, ugyanakkor Londonban Scotland Yard épületéből lesz ilyen szálloda.
Újabb 2 millió köbméternyi föld megmozgatása a feladat; a korábbi tapasztalat sokat ér, de ez a munka egészen más paraméterekkel bír.
A közműépítések előkészítésében új dimenziókat nyitó talajradarról és az első BIM-es alapon megvalósuló hazai KEHOP-os vízminőség fejlesztési projektről is beszélgettünk Szabadics Rolanddal a Contech Építésügyi Konferencián, amelyhez a magyar cég számos értékes elemmel hozzájárult.