Napokon belül Eger is bekapcsolódik a gyorsforgalmi úthálózatba az M25-ös második ütemének átadásával. A mintegy 19 kilométeres kétszer kétsávos autóút építkezésének előzményeiről, több ütemben megvalósult kivitelezéséről és a folytatásáról a beruházó NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatójával, az egri származású Nagy Róbert Attilával beszélgettünk.
Július 20-án újabb megyei jogú város közlekedése lép szintet: birtokba veheti a forgalom az M25-ös gyorsforgalmi út második ütemét. A hamarosan véget érő projektről a beruházást megvalósító állami cég vezetője, Nagy Róbert Attila NIF-vezérigazgató adott interjút lapunknak, aki maga is Egerben született, illetve a városban töltötte el élete jelentős részét.
Az Egert az ország gyorsforgalmi hálózatába bekötő út megvalósítása nem új gondolat: már az M3-as Füzesabonyig tartó szakaszának 1998-as elkészültekor felmerült a helybeliekben és a magyar útépítő szakma soraiban is, hogy a közel fekvő megyeszékhely hogyan kapcsolódhat majd hozzá.
„A NIF és jogelődjei Eger bekötésének gondolatával különböző formákban már mintegy 15 éve foglalkoztak, több lehetséges nyomvonal és kialakítási forma is felmerült” – fejti ki az állami infrastruktúrafejlesztő cég vezetője, majd hozzáteszi: „az objektivitás kedvéért el kell mondanom, hogy ha nem lettek volna ezek az előzmények, akkor nem adhatnánk át most az utat.” Hozzáteszi: 2015-ben született kormányzati döntés, illetve megállapodás a kormány és a város között arról, hogy kétszer két sávos autóút épüljön az M3-as és Eger között. Innentől kezdve váltott nagyobb intenzitásra a munka.
„Érdekes volt a feladat, mert nagyon sok előzménydokumentációval rendelkeztünk: először azt kellett eldönteni, hogy ezeket felhasználjuk-e és így az autóút és a kapcsolódó fejlesztések első szakaszai korábban elkészülhetnek, vagy egyben valósuljon meg a kivitelezés. Végül az első változat győzött és így kezdhettük el 2017-ben a kivitelezést” – mutat rá az útépítési szakmát ismerők szemszögéből az építkezési szakaszig kifejezetten gyorsan eljutó M25-ös hátterére Nagy Róbert Attila.
Az előkészítésről beszélve szót ejt az M25-ös megvalósítása előtt felmerült lehetséges alternatív változatokról: kiderül, hogy korábban a kétszer egy sávos főúti megoldás sem volt kizárva, illetve az sem, hogy a már meglévő 25-ös utat bővítsék 2x2 sávosra a végül megvalósult új nyomvonal helyett.
Az sem volt mindig biztos, hogy az M3-ason saját csomópontot kap az új út. „A füzesabonyi csomópontból elinduló M25-ös is szerepelt az alternatívák között, azonban ezzel kevésbé járt volna jól a város. Az a nyomvonal, amit most átadunk, ennél a fővároshoz 6 kilométerrel közelebb csatlakozik rá az autópályára: a forgalom nagyobb része ebbe az irányba halad” – mondja el a NIF vezérigazgatója.
Nagy Róbert Attila rámutat, hogy az előkészítő munkálatoknak jelentős szerepe volt abban is, hogy a korábban vázolt összes verzió közül a legmagasabb színvonalú készülhetett el. „Önálló csomóponti lehajtóval, kétszer két sávon, szintbeli csatlakozás nélkül épült meg az M25-ös, ráadásul több fontos Eger környéki közlekedési fejlesztés megvalósul vele együtt. Közvetlen kapcsolatot kap a maklári déli iparterület és még az első ütemben elkészült az andornaktályai elkerülő is, valamint megerősítettük a 252-es út burkolatát is – ez köti össze Egernél a régi 25-ös utat az új M25-össel.”
Az első ütem alapkövét – ez foglalta magába az andornaktályai elkerülőt is - 2017 júniusában tették le és másfél évvel később, 2018 novemberében adták át a forgalomnak. A már előkészített tervek felhasználásával megvalósítottak egy közel 4 kilométeres szakaszt Egertől délre, Andornaktálya mellett, melynek elkészültekor annak déli végpontjában tartották az átadót. „Ez szimbolikus volt, mivel a most elkészülő déli ütem kivitelezése már az ünnepség előtt megkezdődött. Olyan helyszínt választottunk, ahonnan nem csak az elkészült északi 4 kilométeres pályát, hanem az építés alatt álló déli, közel 15 kilométernyi szakasz munkálatainak egy részét is látni lehetett.”
„A helybeli lakossággal és a kivitelezőkkel is jó volt a kapcsolat” – mondja el a vezérigazgató. „Amikor kivitelezőt választunk, fokmérő, hogy megfelelő minőségben és határidővel végezze el a feladatot, de ezen felül a cégek, amelyek itt dolgoztak, arra is a szokásosnál több figyelmet fordítottak, hogy az építkezés közvetlen környezetre gyakorolt hatását jól kezeljék” – mondja el a Colas-csoport vállalatai, a HE-DO Kft. és a KM Építő Kft. munkájáról.
„Jó kombináció volt a térségben ismert, illetve az országos szinten útépítésre koncentráló vállalatok konzorciuma. Egy építkezésnél óhatatlanul előfordul, hogy nagyobb zaj-, vagy forgalmi terhelés éri a lakosságot, azonban itt ezt úgy kezelték, hogy nem volt különösebb probléma, vagy konfliktus a környéken lakókkal.”
Mivel Nagy Róbert Attila egri, a beruházás különösen közel áll a szívéhez (erre már a tavaly decemberben megjelent, lapunknak adott évértékelő interjúban is utalt). „Tősgyökeres egriként szívügyem volt ez a projekt és elkészülésének összes mozzanatán rajta tartottam a szemem. Szerencsésnek érzem magam és külön büszkeséggel tölt el, hogy jelen lehettem az M25-ös alapkőletételénél és most majd az átadásánál is. Sokat jelent nekem ez az út.”
Az átadással azonban nincs vége a térségben a NIF munkájának. A vezérigazgatót megkérdeztük arról is, hogy milyen feladatok várnak még a vállalatra a 19 kilométeres út elkészülte után a térségében. „2018-ban megkaptuk a megbízást, hogy foglalkozzunk a várost elkerülő, tehermentesítő úttal. Ez is egy már 15-20 éve húzódó kérdéskör Egerben. A feladat az, hogy az átmenő forgalmat vezessük ki a város belső útjairól” – mutat rá.
A megyeszékhely klasszikus városi formától eltérő észak-déli fekvéséből adódóan ez nem egy klasszikus elkerülő út, hanem nagyobb mértékben lesz tehermentesítő funkciója. Nem egy északi és egy déli csomóponttal, hanem a város mentén több le- és felhajtóval készülhet el. "Ezt az elgondolást, és a két lehetséges nyomvonal-folyosó közül a keletit (a várostól vagy keletre, vagy nyugatra haladhatott volna az út), illetve a kétszer egy sávos pályaszerkezetet egy masterplanben (térségi fejlesztési tervben) már össze is foglaltuk" - fejti ki a vezérigazgató.
"Ennek szellemében haladunk tovább a koncepcióval, azonban ez nem egy egyszerű folyamat, hiszen fontos és komplex egyensúlyokat kell megtalálni. Alapvetően elmondható, hogy minél közelebb van egy elkerülő, tehermentesítő jellegű út egy városhoz, annál inkább veszik igénybe a város lakói. Az is igaz, hogy ha közel épül az út a városhoz, akkor az épített környezet szövetében jelentős változtatásokat kell eszközölni. Ha azonban egy elkerülő út túlságosan távol vezet a várostól, akkor kevésbé hatékonyan fogja ellátni tehermentesítő feladatát, hiszen a városon belüli célpontok között közlekedők kevésbé fogják igénybe venni.”
Ezeknek a kérdéseknek (és még számos továbbinak) a megválaszolását egy hosszú folyamat határozza meg, amit a NIF az elmúlt években folyamatosan, rutinszerűen és felelősen kezel.
„Először elkészíttetjük a tanulmánytervet és a környezetvédelmi hatástanulmányt (KHT – a szerk.), ahol olyan fontos kérdésköröket vizsgálunk meg, mint például a természetre és a lakosságra gyakorolt hatások. Ez a munka már a természetéből fakadóan hosszú időbe telik, és természetesen közbeszerzési eljárással választjuk ki a tervezőket. Viszont ez az eljárás már a végéhez közeledik. Elmondhatom, hogy várhatóan augusztus végén ezt a megbízást ki tudjuk adni” – mutatja be az elkerülő út projektjének aktuális helyzetét Nagy Róbert Attila.
Ezek a tanulmányok fogják kijelölni a folyosót, vagy folyosókat is, amelyek közül ki lehet választani a konkrét útvonalat.
Kérdésre válaszolva elmondja: az új városvezetéssel decemberben leültek, hogy tájékoztassa őket a projektek állapotáról. Ezek közül maga az M25-ös már szinte teljesen elkészült. „Minden olyan városban, ahol új polgármester kezdte meg munkáját, és van jelentős beruházásunk, az év végén egyeztettünk a NIF Zrt. által végzett infrastrukturális fejlesztésekről.” Hangsúlyozza: természetesen az állammal, a városvezetéssel és közvetlenül a lakossággal is konzultálnak a jövőben is a projekt megfelelő szakaszaiban.
A beszélgetést lezárva a NIF vezérigazgatója az út kivitelezéséig vezető folyamat fennmaradó lépésein vezet végig, emlékeztetve: ez nagyságrendileg egy 10 kilométer hosszú út lesz. „A KHT és tanulmányterv várhatóan 2022 első negyedévére elkészül” – fejti ki. „Amikor elkészül, utána közvetlenül elindítjuk a környezetvédelmi engedély megszerzésére szolgáló eljárást. Hogy hány lehetséges folyosót vizsgáltatunk meg, az természetesen a korábbi vizsgálatok eredményétől függ.”
„Amennyiben nem merül fel komplikáció – ezt a folyamat bármelyik szakaszára mondom, mivel ez az ilyen útépítési projektek velejárója - ezt követően indulhat el 2022 nyarán az engedélyezési és kiviteli terv elkészítése, ami szintén általában másfél év után kerül elfogadásra” – mutat rá. „Ideális esetben 2025-ben indulhat el az elkerülő út kivitelezése.”
Szabó Ákos
Idén 13 nívódíjat és 4 elismerő oklevelet adtak át.
Ismét gyermekzsivaj töltötte meg a Szabadics Építőipari Zrt. nagykanizsai irodaházát, ahol december 6-án ünnepélyesen átadták a munkavállalók gyermekeinek meghirdetett rajzpályázat díjait.