Az 1133 méter hosszú Duna-híd megkapta az építési engedélyt.
Mintegy másfél éve nyerte el a Paks és Kalocsa közé tervezett híd tervpályázatát a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt., a Pont-TERV Mérnöki Tervező és Tanácsadó Zrt. és az UTIBER Közúti Beruházó Kft. konzorciuma. A napokban újabb hírek érkeztek a régen várt Duna-híd projektjéről: a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. átvette az átkelő és a kapcsolódó létesítmények építési engedélyét – számol be Bács-Kiskun megye hivatalos honlapja.
A tervezők közlése szerint 1133 méter hosszú híd (az eredeti kiírás szerint 1080 méter lett volna) egy 2x1 sávos, 90 km/h-s sebességű kapcsolatot fog létesíteni Paks és Kalocsa között. A kétoldali ártéri hídrészek acél keresztmetszettel készülnek el, a mederhíd pedig hibrid (beton és acél) szerkezetű lesz, így gyorsabban épülhet majd meg a műtárgy.
Az átkelő 12 támaszon fog állni, kialakításánál pedig ügyelnek arra, hogy a Dunán zajló kereskedelmi forgalmat ne gátolják. A legkisebb hajózási szélességet 180 méteresre tervezik.
A beruházásban az új híd az 512-es utat (Kalocsa nyugati elkerülőjét) köti össze a Duna túlpartján futó M6-os autópályával, melynek során 11 kilométernyi 2x1 sávos új útszakaszt is átadnak a Duna nyugati oldalán. Emellet még Paks és Gerjen között is fejlesztik a helyi infrastruktúrét: 9,6 kilométernyi új útszakaszt építenek fel.
A NIF közlése szerint az építkezés megkezdését még két lépés előzi meg: a projekt építésére szánt forrásokat el kell különíteni a költségvetésből, illetve le kell folytatni a tényleges kivitelezői közbeszerzési eljárást is. Ezt követően a híd építését elvállaló cégnek, vagy konzorciumnak 26 hónapja lesz felépíteni a több mint 1 kilométer hosszú átkelőt.
Font Sándor térségbeli országgyűlési képviselő szintén a napokban nyilatkozva elmondta: miután kiemelt állami beruházássá nyilvánították a hidat, a munkálatok első részei már 2020 őszén elkezdődhetnek.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.