2020.09.27, Vasárnap
Egyszerre profi a tervezésben és a kivitelezésben a Hónap Mérnöke
Fotók: Kárpáti László/magyarepitok.hu

Egyszerre profi a tervezésben és a kivitelezésben a Hónap Mérnöke

magyarepitok.hu

2020.09.05. 08:21 - Hegedűs Gergely

A világon egyedülálló látszóbetonelemek kivitelezését irányította a Puskás Aréna építésénél, és számos nagy projektet vitt sikerre. Tizennégy év után mégis tovább lépett a szerkezetépítésből, és ifjúkori tervét megvalósítva az országban egyedülálló tervezői üzletágat épített fel a Bayer Constructnál. Interjú Iski Tamással, aki az építőipar mellett a makettek területén is letette a névjegyét.

Hirdetés

Olvasóink megszokhatták, hogy a magyar tulajdonú Bayer Constructról írva rendre a hazánkban egyedülálló megoldásokat, technológiákat és projekteket mutatunk be. Ezúttal az augusztusi Hónap Mérnöke miatt látogattunk el a cég sóskúti székhelyére, és Iski Tamással beszélgetve is csupa példaértékű üzenetet jegyezhettük fel.

Iski Tamás, az augusztusi Hónap Mérnöke


Ott edződött, ahol nem lehet viccelni a milliméterekkel

A társaság innovációs és tervező üzletágát irányító szakemberrel vele született a vonzalom az építőipar iránt: szülei elmondása szerint már hatéves korában azt mondogatta, hogy ő építészmérnök akar lenni. „Ez onnantól kezdve nem változott, így sohase volt kérdés, hogy merre fogok tovább menni” – emlékezik vissza Iski Tamás. A gimnáziumot a szülővárosában Nyíregyházán végezte, majd a budapesti Ybl Miklós Műszaki Főiskolára felvételizett.

A tanulmányai mellett fontos alapokat szerzett az édesapja lakatos üzemében, ahol gimnazista korától kezdve nyaranta vállalt munkát. „Ez nagyon jól jött később, mert onnan magammal hoztam azt a pontosságot, amit a lakatos szakma megkíván. Ott nem lehetett viccelni a milliméterekkel.” Emellett számos további munkát vállalt diákként:

„Nem voltam egy otthon ülő típus. Volt, hogy a Balatonon pincérkedtem, de olyan is, hogy gépész tervezőnek dolgoztam be altervezőként, illetve épület adatbázisokat feldolgozó vállalatnál is dolgoztam.”


Végezd el úgy, ahogy a lelkiismereted diktálja!

Bár a diplomáját építészmérnökként szerezte, először mégis a kivitelezésben helyezkedett el. „Az volt ugyanis az elképzelésem, hogy akkor tudok jó építész lenni, ha arról is alapos ismereteim vannak, hogyan kell egy házat felépíteni.” Ennek megfelelően a Tiszakő nevű cégnél kezdte a pályáját, amely kőművesmunkákkal és vasbetonszerkezet építéssel foglalkozott. Érdekesség, hogy ebben az időszakban hobbiként makettezett, amiben sikerült olyan szintre jutnia, hogy a Budapesti Történeti Múzeumban a Rudas Fürdő török kori makettje az ő nevéhez fűződik.

A Tiszakőnél építésvezetőként dolgozott két évig, majd 2005-ben találkozott a Bayer Construct tulajdonosával Balázs Attilával, aki jelezte, hogy szüksége lenne a munkájára. Az akkor még Bajér Kft. néven futó cég annyira az út elején járt, hogy Iski Tamást az első mérnökök között alkalmazták.

„Tetszett a kihívás, amit egy kibontakozó cég hordozott magával, illetve Attila egy olyan irányt fogalmazott meg, amivel teljesen tudtam azonosulni, és ezt remek munkahelyi légkör támogatta. Az is tetszett, hogy van egy erős bizalom az ember iránt: ha rád bíztak valamit, utána hagyták, hogy végezd úgy, ahogy a lelkiismereted diktálja.”

A monolit szerkezetépítés erős motivációt alakított ki benne, ugyanakkor az erőit is jobban lekötötte, így – az addig a hobbi szintjén meglévő - tervezési vonal átmenetileg háttérbe szorult.


Ha kell, az oldalirányú betonnyomással is megbirkóznak

A Bayer Construct kötelékében 15 éve dolgozó mérnök építésvezetőként kezdte az új cégénél, az első munkája egy fővárosi társasház volt a Lágymányosi-híd közelében.

„Ez műszakilag is komoly kihívás volt, hiszen hullámzó vasbetonfalat építettünk fel kiemelkedő minőségben.”

Ebben az időszakban számos budapesti társasház és irodaház szerkezetépítését kivitelezték, de mérföldkőként egy bevásárlóközpontot tart számon. „Eleve jól esett, hogy az Aréna Pláza projektvezetője lehettem, ami addigi legnagyobb munkám volt, illetve műszaki kihívását tekintve is kiemelkedő.”

A vállalat feladata a csaknem 500 méter hosszú plázaépület középső harmadának szerkezetépítése volt. „A projekt különlegessége az átrium fölött elhelyezkedő három üvegkémény volt, amely a bevilágítást adja. Ez a három gyűrűs akna ferde síkkal épült, így oldalirányú betonnyomással kellett megbirkóznunk, emiatt folyamatos geodéziai beméréssel betonoztunk.” Hozzáteszi, nagyon büszkék voltak a jól sikerült kivitelezésre.


Ezért választja valaki a mérnök szakmát

A Hónap Mérnökének további jelentős munkája az Aréna Corner irodaház szerkezetépítése a Hungária körút és a Kerepesi út sarkán. „Ezt követően már országszerte indultak be a munkáink, ennek során szinte minden típusú épületet kiviteleztem a plázáktól az egészségügyi építményeken át a vízügyi létesítményekig.” Közülük kiemeli a debreceni klinikán az In Vitro Diagnosztikai Tömb projektjét, ahol a látszóbetont magas szinten alkalmazták. Hangsúlyozza, külföldön, többek közt Kolozsváron, Aradon és Abu-Dzabiban is dolgozhatott.

„A nagyobb irányváltások projektjeibe a vezetőség mindig bevont, ami számomra fontos visszajelzés volt.”

Aréna Corner irodaház - Fotó: Bayer Construct


A szerkezetépítésben töltött időszakának utolsó munkája a Puskás Arénához kötődik. A stadion monolit vasbeton szerkezetének építésében kulcsszerep jutott a Bayer Constructnak. Iski Tamás eddigi pályafutása magasan legnagyobb szakmai kihívásaként írta le a munkát.

„Egyértelműen ez volt a korona az addigi kivitelezési tevékenységünkön.

Óriási hangsúlyt kaptak azok a megoldások, melyekért az ember a mérnöki pályát választja. Külön öröm, hogy a szakmailag különleges részeket, melyek a ’fűszerét’ adták a kivitelezésnek, mi végezhettük el Magyarország legnagyobb középületének építésében.”

A világon sehol nem készült még olyan látszóbeton, mint a Puskásban

A fentiekre egy példát is ad: a pilonok tetejére kerülő vasbeton oszloppárok, a kardok megépítése a páratlan léptékű projekt egyik meghatározó lépése volt. Mivel a 60 tonnás kardok közúti kiszállítása nehezen kivitelezhető lett volna, továbbá a szigorú ütemterv tartása érdekében a helyszíni előregyártásukra kellett megoldást találni, ezt végül a Bayer Construct vállalta el.

„Az aréna szomszédságában, egyedülálló megoldással előregyártó üzemi minőséget hoztunk létre”

– emlékezett vissza a projektvezető. „A munkát építési sátrak alatt, gőzérleléses technológiával végeztük el. A 72 kard helyszíni létrehozásakor külön öröm, hogy selejt nélkül mindegyik elem sikeres lett.”

Az aréna egyik pilonrácsa - Fotó: Bernát Benjámin/magyarepitok.hu


A Hónap Mérnöke a Bayer Construct másik nagy büszkeségeként beszél a Puskás Arénát díszítő pilonrácsok kivitelezéséről, melyek Európában jelenleg a legnagyobb egybeöntött dizájnelemek. „Az építész Skardelli György a régi stadion megjelenésének emléket állító és gyorsan szerelhető elemeket álmodott meg, látszóbeton minőségben. Ehhez a Bayer Construct egy német cég közreműködését vette igénybe, amely hónapokig tartó kísérletezéssel speciális sablont készített az összetett geometriai formájú betonrácsok gyártásához.” Iski Tamás elárulja, a német vállalat tapasztalatai szerint ekkora méretben és ilyen technológiával látszóbetonelem csipkézett geometriával még nem készült a világon.


A csúcson váltott át a szerkezetépítésről a tervezésre

A nemzeti stadionban elért siker abban is segítette, hogy meghozza az elhatározást egy jelentős váltásra, amellyel 2019-ben lezárta a szerkezetépítés időszakát. „A teljes vertikum lefedésének kiépítése során – melyet Balázs Attila már jó pár évvel korábban megálmodott és elindított - a vállalat eljutott egy olyan pontra, melyen létrejöhetett a saját tervezőirodánk. Ugyanakkor az én pályámon is hasonló volt a helyzet, a Puskás átadása után úgy éreztem, hogy szívesen váltanék, így örömmel vállaltam el a tervezési üzletág felépítését.”  

Iski Tamás 2019 augusztusában lényegében a nulláról kezdte el az innovációs és tervező részleg felépítését. Az üzletág ma már egy kilenc fős monolit szerkezetekkel és egy hat fős előregyártással foglalkozó statikus irodából, valamint BIM-szakértőkből áll.

„A nagy projekteknél jellemzően a tervező nem tudja, hogy a kivitelező milyen technológiával rendelkezik” – mutat rá a saját tervezés előnyeire a mérnök. „A Bayer Construct beruházásaiban ezzel szemben a tervező már úgy tervezi az épületet, hogy figyelembe veszi a technológiát is. Előregyártás esetén a gyártmánytervezők rá tudják tervezni az elemeket a cégcsoport gyáraira. A tartószerkezeti tervező szoftver összeköttetésben van a gyártásvezérléssel, így ha valami nem gyártható, azonnali visszajelzést érkezik róla, a probléma csírájában megoldódik.”


Aki valaha is kivitelezett, tudja, hogy mit érdemes tervezni

A saját tervező részleg azt is biztosítja, hogy a kivitelezői szempontokat érvényesítsék. „Ez azért fontos, mert a kivitelező egészen másképp néz egy épületet: tudja, mivel lehet olcsóbbá tenni úgy, hogy minőségben jobb legyen.” Ezzel gyakorlatilag megvalósult Iski Tamás sok évvel ezelőtti terve is: nála egy személyben összpontosul a kivitelezői és a tervezői tudás. „Sokszor előfordul, hogy akik a tervezőasztalnál ülnek nem tudják egy adott projektelemről, hogy mennyire nehéz megvalósítani, mivel soha nem csináltak olyat. Aki viszont már kivitelezett, ezeket előre látja, és akár ki tudja cserélni vele egyenértékű, de sokkal könnyebben megoldható elemre a tervben.”

A Bayer Construct tervező irodájának elsődleges feladata a cégcsoport igényeinek kielégítése. Ugyanakkor az üzletág nem csak a saját beruházásokon dolgozik: a piacról elnyert munkákkal kapott terveket is áttervezi úgy, hogy azok a cégcsoport igényeinek minél inkább megfeleljenek.

„Mindezeknek köszönhetően már az engedélyezési terv maximálisan kompatibilis a mi technológiánkkal. Így nem kell utólag kompromisszumokat keresni és kötni arra, hogy a kivitelezés jobb legyen, hanem már a legelején tudjuk, hogy jó lesz.”

A terveket egy digitalizált központi rendszer tartja nyilván, amely automatikus transzparenciát ad. „Ez kizárja azt az egyébként általános hibát, hogy a megfelelő tervek e-mailben esetleg nem jutnak el a megfelelő emberekhez."


Másfél évtizednyi szerkezetépítés alatt is megőrizte magában az építészt

Iski Tamás egy év után teljesen megelégedve néz vissza döntésére, mellyel átlépett a tervezésbe. „A szerkezetépítésben projektvezetőként rengeteget kellett foglalkozni kooperációval, dokumentálással, megrendelőkkel és alvállalkozókkal. Ezekben a mérnöki tevékenység, amitől szép ez a szakma, jócskán visszaszorult. Viszont a tervezői üzletágban végre megint a részletekkel, a megoldásokkal, műszaki kérdésekkel lehet a többiekkel közösen gondolkodni, ami közös örömet ad mindenkinek.” „Úgy fogalmaz, a 15 évnyi szerkezetépítés ellenére soha nem vált teljesen építővé az építészből. „Ezt a vonalat mindig fenntartottam magamban, ráadásul a feleségem is építész.”

Külön hangsúlyozza:

„Ez a csapat motiváltan dolgozik, és minden nap örömét találja abban, hogy kitalál valamit, amit eddig más nem csinált.” 

Szavaiból az is kiderül, hogy egy-egy feladaton közösen is tudnak gondolkodni. „Ez a légkörnek is jót tesz, és a szakmai szintet is erősíti. Ráadásul a csapatot úgy állítottuk össze, hogy a legkülönbözőbb szakterületek képviselői vannak jelen, így talán nem túlzás azt mondani, hogy hazánkban egyedülálló műhely jött létre nálunk.”

Ahogy a fentiekből is kiderül, a Bayer Construct számos területen élen jár a magyar építőiparban, amit azzal alapoz meg, hogy folyamatosan tanulmányozza a külföldi példákat.

„Tőlünk nyugatabbra nem feltétlenül okosabbak az emberek, sokkal inkább történelmi okai vannak a több évtizedes lemaradásnak. Ugyanakkor nem zárkóznak el, ha meg akarjuk ismerni a legjobb eljárásokat és technológiákat.

Erre és a széleskörű kapcsolataira alapozva a cégünk mindent megtesz azért, hogy mindenhonnan – akár tőlünk keletre fekvő országokból is – átvegyük azokat az elemeket, melyek jól működnek, és itthon is lehet őket hatékonyan alkalmazni.”


Ha megtalálod a lényegét, minden helyzetet meg tudsz oldani

Amikor a saját fejlődési pályájáról kérdezzük három értéket emel ki, amire tud támaszkodni:

  • „A legkülönbözőbb projektekben felhalmozódott jelentős szakmai tapasztalat;
  • a komplex szemléletre alapozó problémamegoldás, vagyis egy-egy helyzetet már mindig a megoldással közelítsünk meg;
  • valamint a pozitív szemlélet.”

A sikereihez szükséges emberi értékek közül az egyszerűséget jelöli meg. „Fontos, hogy a legbonyolultabb projektekben is meg kell tudni ragadni a folyamatban azt a lényegi részt, ami által minden megoldható. Ha rá tudsz jönni, hogy mi a gyökere egy helyzetnek – ami lehet egy konfliktus vagy egy mérnöki kérdés - , és csak arra koncentrálsz, akkor az összes többi dolog megoldódik ezzel együtt.” További alapérték számára a megbízhatóság. „Ez együtt jár a becsületességgel, és hosszú távon bizalmat épít ki minden irányban, mert tudják rólad, hogy ha valamit mondasz, akkor az úgy is van.”


Így változhat át pozitívba az ágazat megítélése

A mostani pályakezdő fiataloknak azt üzeni, hogy abba vágjanak bele, ami tényleg érdekli őket. „Az is fontos, hogy jó értelemben mindig a saját dolgaikkal foglalkozzanak, mind szakmailag, mind emberileg. Ha minden energiájukat így használják, akkor a munkájuknak biztosan meglesz a gyümölcse.”

Az ágazat szintjén pozitív folyamatokat észlel. „Egyre több cégnél látható olyan szemléletváltás, ami nálunk is megvalósult. Ha pedig egyre több vállalat fog így működni, akkor az egész messzire vezethet, kénytelen lesz követni akár az oktatás, akár a szabályozási környezet is. Sőt, az egész ágazat külső megítélése is javul, ami vonzóbbá teszi a fiatalok előtt. A jól működő cégek híre és öröme is egyre jobban el fog terjedni” - utal arra, hogy amelyik vállalattal jó dolgozni, az a projekt minden szereplőjében jó emlékeket hagy.

Hozzáteszi, az építőparral kapcsolatos sztereotipiák már ma sem állják meg a helyüket. „Számos fizikai dolgozóval állok kapcsolatban, de nem érzékelem hiányosnak az önmaguk felé fordított igényességüket.”

Rámutat, az is egy biztató folyamat, hogy egyre több olyan kisebb feltörekvő céget lát, mely fiatal, 30-as vezetőkkel működik. „Meglepően jó felkészültséggel és profi hozzáállással csinálják azt, amit csinálnak.”

További frissítő erőt hoznak az ágazatba tapasztalatai szerint a külföldről hazatérő munkavállalók. „Ők már nem tudják kiirtani magukból, azt amit külföldön elsajátítottak.”

Hegedűs Gergely

Galéria

AktuálisinterjúBayer Construct Zrt.szerkezetépítéstervezésHónap Mérnöke

Hirdetés

Hírlevél

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés