Húsz éve dolgozik a Szabadics Zrt.-nél Szalai Bognár Balázs, novemberben a Hónap Mérnöke. A folyamatosan növekvő dunántúli cég az első munkahelye volt, közvetlenül a főiskola után és ahogyan a Szabadics családi vállalkozásból meghatározó magyar építőipari céggé alakult, úgy haladt előre az első infrastruktúra-projektektől a zalai tesztpálya és a debreceni BMW-gyár projektjeiig a vezető karrierje. Erről a húsz évről és a jövőről is beszélgettünk a Szabadics Zrt. vállalkozási igazgatójával.
A Szabadics Zrt. idén elkészült új székházában ültünk le beszélgetni Nagykanizsán Szalai Bognár Balázzsal. A helyszín szimbolikus – a rendszerváltás idején Szabadics József által alapított 8 fővel induló vállalkozás mára a Dunántúl szinte minden sarkában dolgozott, sőt az elmúlt években külföldön is vállal munkát és a legfontosabb hazai projektekben is részt vesz. Ezt a nem csupán mennyiségi, de minőségi változást szemlélteti a modern irodaház: egyben Szalai Bognár Balázs szakmai pályáját is jól illusztrálja a fejlődés.
A vállalkozási igazgató akkor érkezett a céghez, amikor az egyik olyan minőségi döntést hozták, amely meghatározta ezt az irányt. „Én voltam az első műszaki előkészítő a cégnél, ekkor döntöttek úgy, hogy kell egy dedikált ember a feladatra” – mondja el, majd visszaemlékszik: az interjún akkor Szabadics József és két fia volt ott. „Még az államvizsga előtt mentem el, egy újsághirdetés alapján és rögtön látszott, hogy az emberi tulajdonságok a legfontosabbak a cégnél – bár természetesen a szakmai felkészültség is nélkülözhetetlen volt” – fejti ki.
Ezzel rá is mutat a beszélgetés során többször is visszatérő motívumra: arra, hogy miközben a Szabadics Kft.-ből Zrt. lett és több jelentős döntést és változást igénylő lépéssel jutott el ide, a családi alapú értékek, a megbízhatóság és az őszinteség állandó konstansok maradtak.
Az állásinterjú utáni közvetlen időszakról Szalai Bognár Balázs kifejti: ugyan pont az első projektet nem nyerték meg, később annál többet. Eleinte sok szennyvízfejlesztésen dolgoztak, majd jöttek a vízépítések, földmunkák – töltések, árvíztározók - és a nagyobb KEHOP-os projektek is. „Eleinte inkább műszaki előkészítéssel foglalkoztam, azonban ahogyan az idő haladt egyre inkábba közbeszerzési iránnyal párosult, majd főként már ebben dolgoztam” – mutat rá. (ezen időszakban jogi szakokleveles mérnök diplomát szerzett – a szerk.)
Ahogyan a vállalkozás fejlődött és egyre nagyobb feladatokat vállalt, úgy bővült Szalai Bogár Balázs csapata is: hosszú ideig előkészítési vezetőként dolgozott. „Ahhoz, hogy meg tudjuk tenni ezeket a lépéseket, egy tudatos építkezés kellett” – mutat rá a 20 éve a vállalatnál dolgozó igazgató.
„A Szabadics család nagyon jól érezte, hogy hogyan kell továbbmenni: ez abból látszik a legjobban, hogy ha összehasonlítjuk azokat a cégeket, akikkel egy súlycsoportban voltunk 20 éve, hogy ki hova jutott el. Érezhető a tudatosság ezen az előre lépésen”.
Amikor arról kérdezzük a Szabadics előkészítési folyamatért felelős vezetőjét, hogy a milliárdos KEHOP-projektek, miben különböznek egy kisebb beruházástól, gyorsan válaszol. „Nincsen különbség, csak a nagyságrendekben. A szakmai felkészültség ugyanúgy kell egy kisebb projekthez, mint egy nagyobbhoz. Azonban a befektetett munka mennyisége azért egyértelműen jóval nagyobb.”
A számára legkedvesebb projektjek is a nagyobbak közül valók, és az összetettségükben is rendszeresen kiemelkednek a többi közül. A felsorolást a vállalkozási igazgató a Kis-Balaton vízvédelmi rendszerének kiépítésével kezdi. „2011-ben kezdtük meg az előkészítést, maga a kivitelezés 2012 és ’15 között zajlott le. A környezetvédelmi és természetvédelmi előírások szigorúsága, a munka összetettsége, a részfeleadatok változatossága miatt is kiemelkedik a többi közül ez a beruházás, de érzelmileg is egy komoly dolog volt a Kis-Balatonhoz, mint szűkebb pátriánkhoz, kapcsolódó munka” – mondja el Szalai Bognár Balázs.
Szakmailag az uniós vízmű- és infrastrukturális beruházásokat, a már korábban is említett KEHOP-keretszerződéseket (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program) emeli ki. „Az ország két régiójában is bekerültünk a legjobb négy közé (ez tette lehetővé, hogy a Szabadics Zrt. jelenleg is dolgozhasson több meghatározó szennyvíz-, ivóvíz- és vízgazdálkodási projekten – a szerk.). Ez egy teljesen új fajta kihívás volt, hiszen négy évre előre kellett gondolkozni, tervek nélkül mintaköltségvetéseket összeállítani.”
Hasonlóan büszke a zalai tesztpálya projektjére is. „Ez egy országos hírű projekt, talán egész Európában egyedülálló lesz. Egy jelentős részét mi végeztük, illetve végezzük el. Ott vagyunk, ott van a nevünk, a 30 éves jubileumi ünnepségünket is ott tartottuk meg” – mondja el a jogosan büszke igazgató.
A jövőre nézve egyrészt elárulja, hogy a Szabadics a debreceni BMW-gyár építkezésén is ott lesz, ahol víz, gáz, és tűzvédelmi hálózaton is dolgoznak majd, ami egyben a vállalat a privátszféra fejlesztései irányába való fordulását is jól illusztrálja.
Másrészt rámutat: külföldön is vannak projektek, ahol az uniós szabványok és elszámolások ismerete és a szakértelem segít. Romániában, megkötött kivitelezési szerződéssel rendelekezik a társaság mintegy 170 kilométernyi ivóvíz-hálózat építési munka vonatkozásában, Horvátországban pedig már dolgozik a Szabadics Zrt. egy szennyvíz beruházáson, a nagykanizsai határ közelében: több mint 60 kilométernyi csatornahálózatot építenek ki.
„Ha területileg nézzük, a szomszédos Horvátország jelentős része számunkra nagyon közel van. Ugyanúgy a FIDIC könyv előírásait használják és sok munka, valamint lehetőség van még: ott tartanak a fejlesztésekben, ahol Magyarország néhány évvel ezelőtt” – mondja el Szalai Bognár Balázs, miért gondolja, hogy komoly lehetőségek vannak a jövőben a szomszédos országban, mint ahogy Magyarországon is.
Itt említi meg a koronavírus járványt is, ami a Szabadics Zrt.-t nem állította meg. „Korán felkészültünk, már februárban megvásároltuk a védelmi eszközöket, megnéztük az irodai állományból ki tud majd home officeban dolgozni és őket is elláttuk, a magas szinvonalú munka elvégzéséhez szükséges informatikai eszközökkel.” Így a legnagyobb fennakadás pont a határon túli projektben esett, mivel a nagykanizsai munkatársak járnak át az építkezésre. Megtudjuk: ez is csak három hét volt, mivel gyorsan bevezették a 30 kilométeres szabad átjárási zónát, mely pontosan az ilyen munkavégzésekre vonatkozott. Magyarországon ilyen szintű fennakadás sem volt.
A jövőbe nézve Szalai Bognár Balázs elmondja: az elmúlt hónapokban külső szakértők bevonásával dolgoz ki a vezetőség tervet arra, hogy a felsorolt irányokból, illetve az egyre erősödő magasépítési területből melyik felé érdemes fordulni. „Ez a lépés is beleilleszkedik a Szabadics Zrt. tudatos fejlődési stratégiájába” – hangsúlyozza a vállalkozási igazgató, emlékeztetve: az elmúlt évtizedekben a minőségi változást ilyen tudatos szintlépések hozták meg a cégnél.
Mindemellett végezetül hangsúlyozza: a céget a tudatos fejlődés mellett a stabilitás, az évtizedek alatt nyújtott folyamatos minőségi munka és az emberi oldalra való figyelem határozza meg. „Ezt megőriztük a családi vállalkozás idejéből is és egyáltalán nem én vagyok az egyedüli, aki 20 éve van itt, de többen ennél jóval régebb óta is. Ehhez nagyon fontos, hogy megfelelő munkakörnyezetben tudunk dolgozni. Ennek pedig ugyanúgy fontos része a megbecsülés a vezetők felől, mint az alázat egymás és a munka irányába, illetve a jó hangulat: szimpatikus és jól együttműködő munkatársakkal tudunk jó eredményeket elérni.”
Szabó Ákos
Nemcsak a zempléni térséget, hanem ezen belül szülőfaluját is rendszeresen támogatja a Weinberg alapító-tulajdonosa, akit nemrég avattak díszpolgárrá Lácacsékén.
Újabb 2 millió köbméternyi föld megmozgatása a feladat; a korábbi tapasztalat sokat ér, de ez a munka egészen más paraméterekkel bír.