Cél, hogy a felgyorsított buszokra a most még gépkocsival járók minél nagyobb része váltson át.
Korábban már hírt adtunk arról, hogy megjelent a kormányhatározat Budakeszi és térsége buszközlekedése fejlesztéséről. Erre a határozatra alapulva jelent meg az európai uniós közbeszerzési felhívás a Budakeszin belüli és a Budakeszi úti buszsávok tervezésére – tette közzé Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója Facebook-oldalán.
A gépjárműforgalom az elmúlt évtizedben kritikus szintre emelkedett a környéken, így halaszthatatlan a probléma kezelése. A Kormány és a BFK ahol csak lehetséges, a kötöttpályás tömegközlekedési megoldásokat pártolja, de Budakeszi felé rövid távon nem lesz alternatívája a buszsávok építésének, többek között a domborzati viszonyok miatt sem.
Jelenleg a fővárosban mindössze a Budakeszi út egy-egy rövidebb, belső szakaszán van buszsáv mindkét irányban, de torlódások nemcsak itt, hanem az agglomerációs szakaszon is jellemzőek.
Az elkészítendő tanulmányterv azt a kérdést járja körül, hogy a Budakeszi úton, illetve Budakeszin a Fő út mely szakaszain érdemes és melyik irányban szükséges buszsávot kialakítani.
Mivel az útvonal sok zöldterületet érint, Budakeszi belvárosában pedig érzékeny, sűrűn lakott részeken halad át, az előzetes vizsgálatok azt valószínűsítik, hogy nem egybefüggő buszsáv a megoldás, hanem több, rövidebb, amelyeken dugó idején a buszok megelőzik a kocsisort.
A csomópontokban intelligens jelzőlámpák irányítanák a forgalmat a buszokat előre engedve.
A projektben P+R és B+R parkolók is létesülnének, hogy Budakeszi távolabb eső részeiből, illetve a környező településekről is meg lehessen közelíteni az autóbuszokat. Ezek végállomását a városból Pátyra, illetve Telkire kivezető utak mellé telepítenék a P+R szolgáltatással együtt.
Ugyanakkor cél az is, hogy forgalomtechnikai beavatkozások a környező településekről inkább az M1-es autópálya felé irányítsák az autókat a Budakeszi út helyett.
Azt is meg kell vizsgálniuk, hogy hatékonyan csökkentené-e Budakeszi forgalmi terhelését egy olyan elkerülőút, amely a Telki, illetve Páty felől jövő utakat kötné össze a Budaörs felé haladó úttal, de nem kínálva menekülőutat a Budakeszi út felé, ezáltal megnövelve a Budapestre zúduló autóforgalmat.
A tervező feladata lesz a tanulmányok, vizsgálatok elvégzése után a buszsávok megépítéséhez szükséges tervek teljes körű elkészítése is.
A fejlesztés célja, hogy a felgyorsított buszokra a most még gépkocsival járók minél nagyobb része váltson át.
A mindennapos dugók Budakeszin nemcsak a városban élők, hanem a Pátyon, Perbálon, Zsámbékon, Telkiben, Budajenőn lakók életét is megnehezítik és Budapestre is kihatnak.
A beruházás teljes körű előkészítését Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára felügyelete mellett az érintett önkormányzatok, a Volánbusz és a BKK bevonásával a Budapest Fejlesztési Központ irányítja.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.