2021.10.21, Csütörtök
A Zemplénkő úgy ér el sikereket, hogy nem akar túlnőni önmagán: interjú a Hónap Mérnökével
Fotók: Erdei Mihály/magyarepitok.hu

A Zemplénkő úgy ér el sikereket, hogy nem akar túlnőni önmagán: interjú a Hónap Mérnökével

magyarepitok.hu

2021.09.29. 19:30 - Kalácska-Nagy Nóra

A regionalitás a mai napig markánsan meghatározza a cég életét; nemcsak a munkák elhelyezkedését illetően, hanem a munkatársak összetételét is kijelöli a helybéliség, valamint az ebből fakadó ismeretség és egymás támogatása. A Zemplénkőről és a közös célok összetartó erejéről Beke Péterrel beszélgettünk.

Hirdetés

Jövőre lesz 30 éve, hogy építőmérnöki alapdiplomáját kézhez vette a Zemplénkő Kft. ügyvezetője és útépítési igazgatója. Ám nemcsak ezt ünnepelheti Beke Péter, hanem születésnapját is, amely ezen interjú megjelenésének napján van, így reményeink szerint cikkünk egyben ajándékként is szolgálhat.

Már a középiskolát is építőipari területen kezdte meg az ügyvezető, majd a debreceni Ybl Miklós Műszaki Főiskola következett, ahol még a magasépítést preferálta. „Valahol a jövőmet is ott képzeltem el, aztán a főiskolán az első alaptárgyi évet követően láttam, mennyivel több építész jelölt van, és úgy éreztem, szívesebben lennék a kevesebbeket vonzó építőmérnöki szak hallgatója.” Az építőmérnöki diploma mellé nem sokkal később gazdaságszervező szakmérnöki képzést szerzett, és elmondása szerint az ott tanult vállalatirányítási ismereteknek nagyon sok hasznát veszi a mostani beosztásában.

Egyéves sorkatonai szolgálatot követően Beke Péter 1996-tól dolgozik a kivitelezésben. „A szakmát művezetőként kezdtem egy Tisza Aszfalt nevű cégnél, amely egy debreceni regionális cég volt. Itt és ennek egyik leányvállalatánál dolgoztam hat évet, majd ezt követően kezdődött pályámnak egy jelentősebb szakasza. Közel 13 évet töltöttem a Colas-nál, ahonnan 2013-ban területi főmérnökként jöttem el.”

Fotók: Erdei Mihály/magyarepitok.hu

Beke Péterrel való beszélgetés során többször szóba került a szakmán belüli emberi kapcsolatok jelentősége, illetve az, mennyire fontos a kollegiális viszonyokon túl a barátság jelenléte. Ennek első példájaként a Zemplénkőhöz való kerülését említette, ahová követték közvetlen munkatársai is.

„A kollégáim, akik a Colasnál velem dolgoztak, többen jöttek velem a Zemplénkőhöz, és azóta is ott dolgoznak. A mi viszonyunk a kollegialitáson túl a barátságot is felöleli, akár a vállalkozás vezetőmmel vagy éppen a főépítésvezetővel, aki gyakornokként, amikor a diplomáját megkapta, hozzám került, és azóta – ennek már 15 éve - együtt dolgozunk.”

 

Saját aszfaltkeverő telepek erősítik a versenyképességet

Az emberi kapcsolatok megléte több szinten átszövi a Zemplénkő működését. Beke Péter szerint minél nagyobb egy szervezet, annál nagyobb a kihívás arra, hogy az emberek rivalizáljanak egymással.

„A miénk egy regionálisan működő cégcsoport, se nem nagy, se nem kicsi, általában olyan 10-12 milliárd forintos éves árbevételünk van. Ez lehetővé teszi, hogy az emberek közvetlen kapcsolatban legyenek, hiszen területileg sincsenek szétszórva. Nincsenek olyan epizódok a munkánk során, ahol az egyéni érdekek vagy ambíciók a közös célt felülírnák.”

A Zemplénkő csapatának vezetője láncként tekint munkatársaira, amiben mindenki egy-egy fontos szemet alkot. A takarítónő is. Hiszen, ha az iroda nem tiszta, akkor a munkatársak közérzete, a munkákkal kapcsolatos feltételek sem olyanok, hogy megfelelően végezhetik feladatukat.

A korábban említett regionalitást a cég profilja is előirányozza, hiszen az útépítésnek és a hozzá kapcsolódó aszfaltgyártásnak és -beépítésnek komoly technológiai szükségletei vannak, hiszen az aszfaltot kizárólag bizonyos hőmérsékleten lehet beépíteni, ez a szállítási távolságot is korlátozza.

Egy aszfaltkeverő telep 80-100 kilométeres körzetében lehet úgy szállítani az aszfaltot, hogy az még beépíthető maradjon.

„Két aszfaltkeverő teleppel rendelkezünk működési területünk mindkét megyéjében, vagyis Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében. Centrális helyen vannak, az egyik Nyíregyházától 20 kilométerre, a másik Debrecen mellett 9 kilométerre. Az itt kevert aszfaltok, amelyek nagyságrendileg a mi esetünkben olyan 55-60 ezer tonnát jelentenek évente, gyakorlatilag a keverőtelepek említett 80-100 kilométeres körzetében épülnek be. Ezen túl sem gazdaságossági, sem technológiai szempontból nem éri meg ezeket használni. A távolabbi területeken úgy tudnánk utat építeni, ha vásároljuk a felhasználni kívánt aszfaltot, ám ezt csak a konkurenciától tudnánk megtenni.”

Bajban mutatkozik meg az igaz barát

A regionalitás azonban nemcsak technológiai szinten, hanem erősen megjelenik az alkalmazottak foglalkoztatásában is. Állandó emberekkel dolgozik a Zemplénkő, jelen pillanatban a cégcsoportnál 99 alkalmazott van.

A vezető szakember hozzátette, minimális fluktuáció azért jelen van, de nagyságrendileg ez a 100 alkalmazott fixen képviseli a céget.

A dolgozók zöme főként a fizikai állományhoz tartozik, ők regionálisan is periférikusan elhelyezkedő, kis falvakból származnak. Olyan emberek, akik szinte rokoni kapcsolatban állnak; gyakorlatilag egymást hozzák be a céghez.

Beke Péter ezekben a rokoni és baráti szálakban látja a cég alapvető értékét. Apák, fiúk, sógorok, testvérek, ismerősök és gyermekkori barátok együtt járnak kisbuszokkal munkába reggelente, majd este ugyanazzal a busszal mennek haza. Többen csaknem évtizede ragaszkodnak ily’ módon a céghez.

A vállalati identitásra nagy hangsúlyt fektet az ügyvezető. A munkához szükséges valamennyi feltételt igyekeznek megteremteni, és ezen túl olyan emberi kapcsolatokat is biztosítanak, amelyek a vállalati érzést erősítik a munkatársakban a mindennapok során. „Ugyanez multinacionális környezetben, egy egész országot lefedő közegben nem igazán lehetséges. Nálunk mindenkit ismerek és tudom, ki kinek a gyermeke, rokona, kivel, mi történik.”

Az összetartozás mélységét mutatja, hogy amikor két évvel ezelőtt nyáron hatalmas vihar söpört végig a régióban, és a Zemplénkő egyik régi alkalmazottjának házát erősen megtépázta a szél, az egész brigád fizikai munkával, a cégvezetés fizetés előleggel és céges kocsival segített a károsult brigádvezetőnek, aki álmában sem gondolta volna, hogy létezik még efféle emberi gesztus. „Ennél nagyobb identitás növelő cselekedet talán nem is kell” – fűzte hozzá az útépítési igazgató.

A realitás talaján maradnak, ez viszi előre a céget

A Zemplénkő ügyvezetője szerint vezetőnek lenni kétoldalú dolog, amivel óriási lehetőség jár komoly döntési jogkörrel. A döntéseknek azonban időnként másokra nézve akár negatív következményei is lehetnek, pontosan emiatt óriási felelősséget is magában foglal a vezetői státusz.

Beke Péter erre a kihívásra megtalálta a megoldást; sosem tűznek ki irreális célokat. Nem irányoznak elő irreális árbevételt, irreális nyereséget vagy teljesíthetetlen határidőket, technológiailag megoldhatatlan dolgokat, amiket aztán tovább tolnak a beosztottakra.

A realitás talaján állva, folyamatos egyeztetések mentén alakítják ki azokat a célokat, amelyeket valahol mindenki a sajátjának érezhet.

Profitorientált cégként természetesen érdeke is a vezetőségnek, hogy számíthasson állandó, megbízható és profi munkatársakra. Ezt pedig az ő érdekeik figyelembevételével lehet megvalósítani.

 

Két oldalon állnak, de közös célokat képviselnek

Beke Péter a cég életében sarkalatos pontként a problémák megoldását nevezte meg, amelyek megfelelő kezelésével haladhat a Zemplénkő céljai elérése felé.

„Mivel több problémánk van, mint amennyi jólesik, így aztán nem teszünk hozzá. A lehető leghamarabb igyekszünk minden fennakadást kezelni, hiszen abban a pillanatban jöhet egy másik vagy másik öt megoldandó feladat. Innentől kezdve én azt várom el mindenkitől, hogy az emberi viszonyokban – legyen az kollégákkal, megrendelőkkel, közreműködőkkel, hatóságokkal való kapcsolat – olyan állapotot alakítsunk ki, ami túlmutathat a hivatalos kontaktuson.” Erre a helyzetre egy példával szolgált Beke Péter.

A Zemplénkő debreceni irodája abban az épületben helyezkedik el, ahol a NIF és a Magyar Közút hajdú-bihari igazgatósága is, vagyis a Zemplénkő két legnagyobb megrendelője. Az üzleti kapcsolatokon túl így óhatatlanul kialakulnak közvetlenebb viszonyok is.

„Gyakran előfordul, hogy a NIF-es vagy közutas kollégákkal a folyosón vagy a lépcsőházban összefutva, kötetlenül beszélhetünk – a mindennapiakon kívül - akár fontos dolgokról is. Ezekkel a kollégákkal máskülönben hivatalos szituációk során, kooperációkon ülünk együtt az asztal két oldalán – természetesen nem szemben, nem ellenfélként, hanem partnerként. Ők képviselik a beruházói oldalt, mi a kivitelezőit, és persze nem mindig értünk egyet, de ha a konszenzus megvan, és a célokat megtaláljuk, akkor megoldást is találunk. Én ebben látom a jó működés zálogát.”

A legkisebb és a legnagyobb projekt ugyanolyan értékes

Regionális cégként megadatott a Zemplénkőnek, hogy fővállalkozóként működhet, ami nagy presztízs és természetesen kihívás is a cég mérnökei számára. „Ez azt jelenti, hogy önállóan vagy konzorciumi társként vihetünk olyan nagy projekteket – ami a mi világunkban nagyságrendileg 4-5 milliárdos, de most van egy 13 milliárdos projektünk is. Volt szerencsénk a 338-as útnak a Nyíregyházát elkerülő szakaszát építeni, fővállalkozásban vittük teljesen önállóan. Igen komplex feladat volt, teljesen zöldmezős, tehát egy újonnan kialakított nyomvonalú utat hoztunk létre vasúti keresztezéssel, üzemelő főúton körforgalom építéssel és az összes kapcsolódó közmű építéssel - benne 22 kW-os felsővezeték kiváltással. A hídépítés egy vasút fölötti szerkezetet jelentett, aki épített már ilyet, tudja, vágányzárak szükségesek ahhoz, hogy a munkát el lehessen végezni. Ezt hónapokkal korábban kell leegyeztetni, hogy adott éjszaka éjféltől hajnalig lehessen a vasút fölött dolgozni. Értelemszerűen ezt a dátumot számtalan dolog befolyásolhatja, de mi időre tudtuk tartani a projektet, sőt a szerződésben foglaltakat egy hónappal hamarabb teljesítettük. Így ezt tartom az egyik legnagyobb munkánknak.”

Beke Péter a milliárdos projektek mellett a kisebbnek számító, 100-200 millió forintos munkákat is kihívásként éli meg, hiába jelentenek ezek rutinfeladatot a társaság számára. „Azon a településen, ahol mondjuk egy kerékpárút épül, lehet, hogy az az elmúlt 20 év legnagyobb beruházása. Ott az emberek a saját bőrükön tapasztalják, mit jelent, ha nehezebben tudnak kimenni a kapun, vagy az eddig megszokott biciklitároló elkerül a helyéről és máshol építik újjá.”

Az útépítési igazgató szívén viseli ezeknek a kisebb projektnek a megfelelő kommunikációját, éppen ezért saját maga jár el minden lakossági fórumra.

„Azt látom, a lakosságot érdekli, amit csinálunk, és ez inspirál. A visszajelzések alapján örülnek, hogy szépen, világosan elmagyarázzuk, milyen változásokra számíthatnak, és az elkészült projekt milyen hatással lesz az életükre. Ezek a kis munkák pontosan annyi energiát emésztenek fel, mint a nagy projektek, de szeretjük csinálni.”

Hasonló példaként említette Beke Péter a közelmúltban a Magyar Falu Programban érintett alsóbbrendű út felújítását. Itt egy kistelepülésen átvezető szakaszt újítottak fel, ami az évtizedek alatt teljesen lerongyolódott. Ebből egy teljesen modern, járható és az emberek életminőségét erősen javító útszakaszt teremtettek. A település polgármestere levélben köszönte meg a Zemplénkő számára a profizmust, a minőséget és a hozzáállást, amit a cég emberei képviseltek. „A köszönetet tolmácsoltam azok felé, akik ott helyben dolgoztak, hiszen ez mindannyiunk dicsérete” – tette hozzá.

A pozitív visszajelzések mellett az alkotás, a létrehozás öröme teljesíti ki Beke Péter munkáját. „Akár egy meglévő létesítmény felújítását követően, akár egy teljesen zöldmezős beruházás elvégzése után, van egy jóleső érzése az embernek, hogy igen, mi is hozzátettünk valamit ahhoz, hogy modernebbek, szebbek, könnyebben elérhetők legyünk.”

Megőrizni helyüket és szerepüket

Kíváncsiak voltunk, mit gondol a Zemplénkő útépítési igazgatója az útépítés jövőjéről Magyarországon. Beke Péter pozitívan látja a jövőt, optimistán tekint a várható útfejlesztések mennyiségére.

„Derűlátásomnak két oka van; egyfelől van hova fejlődnünk az útépítés területén, tehát attól nem félek, hogy nincs hova új utat építeni. Másfelől bármilyen vezető vagy döntéshozó egyszerűen felismerheti annak tényét, hogy egy esetleges infrastruktúra fejlesztés, a megközelíthetőségek kialakítása, térségek jólétét hozhatja el. Egy megépült autópálya szakasz, illetve hozzá kapcsolódó létesítmények elkészülte nagyon rövid időn belül gazdasági fejlődést indít el abban a térségben, ahol épült, ez egyben kardinális társadalmi kérdés is.”

A Zemplénkő jövőjéről az útépítési igazgató hozzátette, változatlanul regionális cégként szeretnék azt működtetni. „Az eddig elért nagyságrenddel nagyjából kapacitásunk határához értünk, és nem áll szándékunkban ennél nagyobb cégként működni. A megszerzett és elismerésre méltó helyünket, illetve szerepünket szeretnénk megőrizni a következő években is. Emellett szeretném, ha fővállalkozói státuszunk tovább erősödne, minél több, hangsúlyosabb projektet tudnánk fővállalkozóként önállóan elvégezni, és közben a regionálisan meglévő kistelepülési kapcsolatrendszerünket sem feladni. Ezenkívül a térségünkben dolgozó multiknak nagy és megbízható beszállítói vagyunk, ezt a szerepünket is erősíteni kívánjuk a továbbiakban.”

Galéria

AktuálisZemplénkő Kft.Hónap Mérnökeinterjú

Hírlevél

Hirdetés

Ajánló