2022.06.25, Szombat
A Magyar Zene Házánál mindent be kellett vetnie a Hónap Mérnökének
Fotók: Dernovics Tamás és Nagy Mihály/magyarepitok.hu

A Magyar Zene Házánál mindent be kellett vetnie a Hónap Mérnökének

magyarepitok.hu

2022.01.01. 10:21 - Hegedűs Gergely

A családi házas projektek szeretete hozta be a szakmába, és az ország legjelentősebb beruházásaiban is az ott szerzett tudást kamatoztatja a decemberi Hónap Mérnöke. Papatyi Balázs úgy látja, a Magyar Építő Zrt. teljes szakmai génállománya benne volt a Magyar Zene Háza megalkotásában, amelynek minden egyes lépése új leckéket hozott.

Hirdetés

Nem ismeretlen az olvasóink számára a decemberi Hónap Mérnöke, hiszen a Magyar Építő Zrt. létesítményfőmérnökeként Papatyi Balázs főszerepet vállalt a Szépművészeti Múzeum átfogó megújításában, amiről egy interjúban is beszámolt. A szakember a Magyar Zene Háza projektjének vezetőjeként most egy hasonló léptékű és jelentőségű beruházást mutat be lapunknak a legizgalmasabb részleteket feltárva. Ugyanakkor abba is betekintést ad, hogy milyen pályán jutott el egy csúcsprojekt sikeres kivitelezéséig.


Először vadász szeretett volna lenni

„Azt hiszem senkit sem lepek meg azzal, hogy a szakma meg én nagyon korán megtaláltuk egymást” – kezdi az interjút. Ezt a találkozást még az sem tudta megakadályozni, hogy gyerekkorában vadász szeretett volna lenni. „Nagyapám a Fejér megyei erdőgazdaságnál építésvezető volt, nagyon sok vadászházat építettek, én pedig 8 éves korom óta jártam vele az építkezéseket.” Addig járt ezekre az építkezésekre, hogy a vadász szakma helyett az építés szeretete érintette meg igazán. „Ráadásul hétvégente a nagyapám kőművesmunkákat is vállalt családi házak építkezésén, amelyeken kamasz koromtól kezdve elkezdtem dolgozni.” Ekkortól nem volt kérdéses, mit választ: a középiskolai és további tanulmányait is a magasépítésnek szentelte.

Papatyi Balázs


A szakmája elején a családi házakkal foglalkozott a legtöbbet. „Ezt aztán jól tudtam kamatoztatni a későbbi nagyobb projekteken.” A családi házak építését egyszerűsége ellenére összetett és szép feladatként írja le. „Szemünk láttára születik meg egy család új otthona; ráadásul ebben az időszakban saját barátaim, osztálytársaim fészekrakásában vehettem részt műszaki vezetőként, műszaki ellenőrként.

Ahogy a mondás is tartja, legyen egy hobbid és akkor nem kell dolgoznod: hamar világossá vált számomra, hogy az építés több mint egy munka, igazából egy életforma.”


Megérintette a devecseri katasztrófa utáni összefogás

Hozzáteszi, az egyszerű fogásoktól a bonyolult statikai megoldásokig mindenre szükség van egy házépítésnél. „Közülük külön szerelem számomra a tetőszerkezeti megoldások és a héjjalások területe. De ugyanúgy fontos volt, hogy pályám elején a gépészetbe, fűtésfejlesztési projektekbe és az energetikai megoldásokba is beletanulhattam a különböző munkahelyeken.”

Ezt a tudását először kamatoztathatta egy nagyobb ívű projektben, amikor a devecseri vörösiszapkatasztrófa után részese lehetett az ottani újjáépítésnek, a VeszprémBer Kft. munkatársaként.

„Itt egyrészt egy hatalmas organizációról beszélünk, de nem lehet említés nélkül hagyni az ott megélt összefogásérzést. További élményt jelentett számomra, hogy ott találkozhattam személyesen Makovecz Imrével, aki olyan ember volt, hogy lehívta a tetőről az ácsot, és megivott vele egy pohár bort.”


A kis projekteken berögzült alapfogások kincset érnek

Hozzáteszi, devecseri összefogás napjaiban más olyan neves építészekkel is megismerkedett, mint Csóka Balázs vagy Túri Attila, akikkel a mai napig tartja a kapcsolatot. „A családi házakon végzett munka ugyanakkor komoly előkészületet is adott a később jelentős projektjeimre: számos irodaház, uszoda, társasház felépítése során az itt berögzült alapfogásokat tudtam segítségül hívni.”

Összegezve elmondja, az eddigi pályája során 50-50 százalékos arányban voltak a családi házas kisebb, illetve a komolyabb léptékű nagyberuházások. „Utóbbiak akkor léptek be igazán az életembe, amikor a Fertődi Építő Zrt.-hez, majd a West Hungária Bau Kft.-hez, végül pedig a Magyar Építő Zrt.-hez kerültem.”


Az egész eddigi pályáját summázza ez a projekt

Bár az interjú apropóját a Magyar Zene Háza monumentális építkezésének befejezése adja, Papatyi Balázs mindenképp szeretett volna előtte kitérni a korábbi projektjei közül két kiemelkedő munkára, a Szépművészeti Múzeum felújítására és a Bölcsvár befejezésére. „Ezek a fejlesztések jó alapot adtak a Zene Háza kivitelezéséhez.”

A Román csarnok a Szépművészeti Múzeumban - magyarepitok.hu


A Szépművészeti Múzeum esetében az egyik legnagyobb élményt az időutazás adta számára. „Miután 1904-ben átadott értékeket kellett megmentenünk, kiemelném, hogy mennyire együtt kellett működnünk a régészekkel vagy a műkincseket őrző kurátorokkal.” Hozzáteszi, ezt a folyamatot az koronázta meg, amikor a Román csarnokban megtalálták a műemléképület építésekor elrejtett időkapszulát. „Libabőrössé teszi az embert, ha belegondol, hogy egy korabeli forrást nyertünk arról, kik és milyen módon építették fel ezt a páratlan értékű kincset.” Hozzáteszi, a kapszulán kívül az a korabeli jelenléti ív is egy külön kincs, amire a szöveget ráírták.

A következő nagy jelentőségű projektje a Magyar Zene Háza kivitelezése, amelyet 2018-ban nyert el a Magyar Építő Zrt. „Azért is fontos munka, mert szépen summázza az eddigi pályámat: mindent be kellett vetnem, amit eddig tanultam és tapasztaltam. Ugyanakkor egy érdekes csavar is volt benne: azt a különleges értékmegőrzést, amire a Szépművészeti Múzeumnál és aztán a Bölcsvárnál megtanított, most át kellett váltani egy rendkívül innovatív feladatra.”


Minden egyes lépés egy újabb leckét hozott az alaptól a padlásig

Ez a különleges feladat már akkor elkezdődött szavai szerint, amikor a japán tervező, Sou Fujimoto megálmodta a világszerte is egyedülálló épületet. „Ezt az elképzelést jól támogatta a megrendelői bátorság és innovatív hozzáállás, és kellett hozzá a kivitelezői oldalon a Magyar Építő Zrt. tudása.” A kivitelező szerepére kitérve nagy élményként említi, hogy ebben a projektben számos új munkatárs beépítésénél is szerepet játszott. „Több nagy tudású, agilis kolléga került a csapatba, akiknek a kiválasztásánál én is segítettem a HR-nek. Ez is kellett ahhoz, hogy a projekt követelményeinek meg tudjunk felelni.” –

Ezúton szeretnék külön köszönetet mondani vezetőim támogatásáért, Szikszai Zoltán vezérigazgató úrnak, Oravecz László műszaki vezérigazgató-helyettesnek és a korábbi vezérigazgató-helyettesünknek Hajdu Lászlónak, aki a projekt elindulását jelentősen segítette. 

Sokan sokféle fórumon hangsúlyozzák, hogy a Magyar Zene Háza különleges. Papatyi Balázs arra hívja fel a figyelmet, hogy ezt nem a méretének, hanem az alkalmazott anyagoknak és technológiáknak köszönheti. „A 15 ezer négyzetméternyi terület és a 10 ezer köbméternyi szerkezeti beton nem a legnagyobb volumenű épületről tanúskodik. Ugyanakkor minden egyes lépés egy újabb leckét hozott az alaptól a padlásig. A három év alatt olyan szerkezeti megoldásokat kellett véghez vinnünk, amihez magának a forgalmazónak a mérnöke is velünk együtt fejlesztette a terméket.”

Példaként említi a talajvíz elleni szigetelést, továbbá a projektre tervezett öszvér szerkezetet, illetve a hozzájuk rendelt segéd szerkezetet. „Szintén megoldásokat kellett találni azokban a helyzetekben, amikor a jelentős napi hőingadozás miatt a szerkezet és a szigetelés is külön életet élt.”


Acéllemezekkel gyakorlatoztak az üvegelemek beemelése előtt

Az egyik legizgalmasabb feladatot a szerkezetben megjelenő 80 méter átmérőjű kör jelentette. „A gombának is nevezett tetőn 107 fénykút töri át a síkot, amivel Fujimoto egy különleges ajándékot és a mesterséges fénnyel vetekedő világosságot adott a háznak. Ugyanez a különlegesség az anyagválasztásnál is megjelent, hiszen a fénykutakat háromféle színű kompozittal burkoltuk. Szintén ide tartozik a levélmintás álmennyezet, aminek a hatása a világítási próbáknál jött elő: a lombos erdő motívum megmutatta magát, bejött a tervező bátorsága.”

A ház különlegességének egyik fő elemét az egybefüggő üvegfelületek adják, melyek a hat métertől egészen a 11 méteres magasságig emelkednek, 150 méter hosszan. „A 6 centi vastagságú üvegek súlya a 600 kilogrammtól a több mint 2 tonnáig terjed. Jellemző, hogy a darukezelő a beemelésük előtt acéllemezekkel gyakorlatozott, hogy a pontos mozdulatokat meg tudja tenni.”


Egy kézen meg lehet számolni a házban található derékszögeket

A szokványostól abban is eltért a ház építése, hogy az üvegek közvetlenül a szerkezetépítés után kerültek be. „Ezt nagy bátorság bevállalni, de nem lehetett máshogy megoldani, mert minden egyéb szerkezet ehhez rögzült. Külön feladat volt az épület mozgásához úgy kialakítani az üvegfogó csomópontokat, hogy ezek vízszintes és függőleges irányba is felvegyék a mozgást, annak érdekében, hogy az üvegszerkezet ne törjön el.”

Hozzáteszi, az egész projektre jellemző, hogy nem volt olyan munkafolyamat, amelybe a geodétának nem kellett beavatkoznia – beleértve a tetősík és a burkolat munkálatait.

„Egy időben kötöttünk fogadásokat, de nem az elrontott szerkezetekre, hanem, hogy összesen hány derékszög van a Magyar Zene Házában. Félretéve a viccet, a derékszögeket egy kezünkön meg tudjuk számolni, az összes többi csomópont iránytöréssel jött létre.”


Szigorú zöld szempontok mentén haladtak előre

A környezettudatos követelmények szintén külön kihívást jelentettek a projekt során. „A BREEAM rendszernek végig meg kellett felelnünk: többek közt az elbontott anyagok 95 százalékát újra kellett hasznosítani, illetve minden felhasznált faanyagot igazolni kellett, hogy legális helyről származik.” Mindezek teljesítéséhez külön favédelmi szakértője és külön ökológusa volt a projektnek. „Az általuk készített munkaterv alapján például a munkatérmegvilágítást és a reggeli gépindítást is az élő környezet figyelembe vételével kellett elvégezni.” Emellett a ház megújuló energiával is rendelkezik: 120 darab egyenként 100 méter mély talajszondát alakítottak ki a napozórészen.

Fotó: Városliget Zrt.


Nem csupán a zöld szempontokat érvényesítő munkákhoz rendeltek külön felelősöket. „A Magyar Építő Zrt. mérnökcsapatában szinte minden egyes szerkezetnek, anyagnak és feladatnak külön szakembere volt: többek közt a szigetelések, a BREEAM, az üvegmunkálatok, tetőfedés, az akkusztika vagy épp a bútorozás is külön projektfelelőshöz került.”


Egy hangversenyterem minőségére törekedtek az egyedülálló üvegelemekkel

Miután számos vélemény szerint a világon egyedülálló épület jött létre, nem maradhat ki az interjúból az a kérdés, hogy konkrétan mely elemét tekintve számít annak. „Nehéz elszakadni attól a gondolattól, hogy számomra az épület összegészében ilyen különleges.

Ugyanakkor a homlokzati üvegek és azok kialakítása önmagában is mindenképp egyedülálló. Pláne amiatt, hogy az üvegből lényegében egy hangversenytermet építettünk körbe, emiatt nem csupán hőtechnikailag vagy UV-szempontból, de akkusztikailag is tökéletesen kellett megalkotni.”

Utóbbi munka sikerességét nemrég igazolta a Magyar Zene Háza akkusztikai főpróbája, amelynek várakozáson felüli eredményéről itt számoltunk be.

További speciális elemként készült el a belső és külső terazzo burkolat. „Ennek során tartanunk kellett az épület koncentrikus köréhez való alkalmazkodást, méghozzá három színben.” Hozzáteszi, mindezen elemeket megkoronázta a kert, amely a több mint 40 ezer növényével különleges hátteret biztosít az épülethez.

Papatyi Balázs külön méltatta az interjúban a Fujimoto magyarországi partnereként vezető tervező magyar M-Teampannon Kft. munkáját, illetve kitért a házat tervező Fujimotora is. „A rendkívüli technológiák miatt heti szinten kellett úgynevezett mintáztatásokat végeznünk a különböző anyagokról, amelyeken ő is részt vett. Szerencsére azok a mintáztatások, amelyekhez szükség volt a személyes jelenléte, még a Covid miatti lezárások előtt lezajlottak.”


Amikor olyat kell elképzelni a levegőben, ami nincs ott

Amikor a projekthez fűződő érzelmekről kérdeztük, úgy fogalmazott, az egész ház a szívéhez nőtt. „Ugyanakkor ami a legnagyobb élményt adja, az az építésvezetői csapat, amely rendkívül rövid idő alatt nagybetűs Csapattá érett, és a Zene Házával együtt fejlődött.” Szakmailag is megnevezte a számára legkedvesebb feladatot:

„A páratlanul hullámos és játékos vonalvezetéssel megálmodott tetőszerkezet volt az, amibe nekünk a legtöbb kreativitást és a legtöbb kivitelezői rutint kellett beletennünk.”

Ennek során többek közt segédszerkezeteket kellett megalkotniuk: „Örülök, hogy a korábbi tapasztalataimra alapozva ebben sokat tudtam segíteni, mert a legnagyobb feladat amikor egy tetőszerkezetnél egy olyat kell elképzelni a levegőben, ami nincs ott.”

Szintén fontos személyes elem számára, hogy kétszer is tudtak olyan bejárást szervezni, amelyen be tudták mutatni a házat. „Ugyanilyen kedves emlék számomra, amikor a 130 éves jubileumát ünneplő cégünk egy faültetéssel emlékezett meg az elvégzett munkáról a Zene Házánál, ebben a házban ugyanis úgy gondolom, tényleg benne van a Magyar Építő Zrt. teljes szakmai génállománya.” A fentiekhez kapcsolva a mérnök megjegyzi, egy időkapszula a Szépművészeti Múzeumhoz hasonlóan itt is szerepet kapott: „Azzal a különbséggel, hogy itt nem megtaláltuk, hanem mi helyeztük el. Ez megint egy olyan plusz élményt adott, amit már csak akkor vesz észre az ember, amikor benne van.”


Alázat és köszönet: a két legfőbb hajtóerő

A decemberi Hónap Mérnöke az ország egyik legjelentősebb cégénél, országos figyelmet érdemlő, jelentős felelősséggel járó projektekben játszik főszerepet. Adódik a kérdés, melyek azok az alapértékek, amelyekre támaszkodva minden helyzetben meg tud felelni a komoly szakmai elvárásoknak.

„Két szót emelnék ki: az egyik az alázat, a másik a köszönet. Az előbbi az az érték, amely nélkül nem lehet dolgozni: nem kell azt gondolni, hogy mindent tudunk a házról, és nem kell azt gondolnunk, hogy többet tudunk egymásnál. Én minden egyes munkának úgy állok neki, hogy ebből is tanulni fogok.

Emellett nagyon jó érzés, amikor a korábbi projektekből tanultakat be tudom építeni a munkába.”

Arra is kitér, az is nagyon jó érzés, amikor ezt a tudást átadhatja a fiatalabb kollégáknak, akárcsak amikor az idősebbektől tanulhat. „Ezzel már át is értem a köszönet területére, hiszen ebben a fajta partnerségben az ember a köszönetét is átadja a munkatársának.”

Papatyi Balázs elárulja, sokan kérdezik, hogy mit lehet még egy Magyar Zene Háza szintű projekt után csinálni. „Azt mondom, hogy először is venni egy mély levegőt, azt mindenképpen kell. Egy jót horgászni pedig mindenképpen lehet. De komolyra fordítva, a sors és a szakma mindig megtalálja az embert egy újabb kihívással: a budai várban a József főherceg egykori palotájának újjáépítésénél már zajlanak az alapozási munkálatok. Ez legalább akkora feladat lesz, mint amit most lezárunk.” Zárásként elmondja, szívmelengető élmény volt számára, hogy a projekt kapcsán megkereste József nádor ükunokája, Habsburg-Lotharingiai Mihály, akiről kiderült, hogy a korábban lebontott, és most újjászülető épületben volt a keresztelője 1942-ben.

Galéria

AktuálisMagyar Építő Zrt.Hónap MérnökeinterjúMagyar Zene Háza

Hírlevél