A jubiláló vállalat faültetéssel egybekötött épületbejáráson emlékezett meg múltjáról és nézett a jövőjébe a Magyar Zene Háza építkezésénél.
Szimbolikus jelentőségű projekt helyszínén, a Magyar Zene Háza egyre látványosabban festő építkezésén ünnepelt kettős évfordulót nemrég a Magyar Építő Zrt., melynek során helyszíni bejárást tartottak és egy fát is elültettek.
A nemrég nemzetközi díjjal is elismert Liget Budapest Projekt egyik leglátványosabb épülete, a Magyar Zene Háza építkezésén az idén 130 éves cég nem csupán saját jubileumáról emlékezett meg. Az eseményen a most egy éve zajló ütemterv szerint haladó munkáról is beszéltek a generálkivitelezést végző cég soraiból kikerülő felszólalók. A Magyar Építő az év folyamán több rendezvényen is ünnepli 130 éves történelmét.
Az eseményen Szikszai Zoltán vezérigazgató és munkatársai faültetéssel emlékeztek meg az elvégzett munkáról, a vállalat történelméről és az előttük álló feladatokról is. A cégvezető rámutatott: az épületet tervező japán Sou Fujimoto és hazai partnere, a felelős tervező M-Teampannon Kft. úgy álmodta meg a Magyar Zene Házát, hogy az organikus, íves formáival beleilleszkedjen a Városliget természetes környezetébe. Az épületet így együtt tud élni a Városliget fáival is – mutatott rá.
A Magyar Zene Házában ez is az egyik szakmai kihívás: a mondhatni élő épületben szinte nincsen egyenes fal, födém. Minden íves, minden hajlik, így minden munkafázis külön kihívást jelent. A vezérigazgató kifejtette: a projektvezető Papatyi Balázs és a csapat összes többi tagja is példaértékű, precíz munkát végez, több kollégáját pedig név szerint is megemlítette. Megköszönte még a mérnök megrendelő és a projektmenedzsment munkatársak fáradozásait, valamint minden irodai munkát végző dolgozó hozzájárulását is a feladathoz. Külön megemlítette Hajdu László vezérigazgató-helyettest is: „Köszönjük annak az embernek, aki nem lehet itt, de akivel az alapokat együtt raktuk le.”
A vezérigazgató kitért a cég értékteremtő céljaira is: „A Magyar Építő – és remélhetőleg mindenki – nagyon fontosnak tartja, hogy a Városliget szépüljön, hogy Budapest szépüljön, és rendezett körülmények között tudjuk ezt a projektet befejezni” – hangsúlyozta. Kifejtette még: fontos, hogy ez és a többi projekt, ami a Liget életében megvalósul ugyanilyen színvonalon épülhessen meg: hogy a Liget maga a jelenleginél is sokkal rendezettebben, színvonalasabban és kulturáltabban állhasson a fővárosiak rendelkezésére.
Elmondta: rendszeressé akarják tenni az olyan szimbolikus projektek a cég munkatársai számára szervezett bejárásait, mint a Magyar Zene Háza. „Ez az épület ikonikus, nem sok ilyen épült Magyarország életében és Magyar Építő 130 éves épületében sem, jólehet voltak és vannak nagyon ikonikus épületeink” – mutatott rá, majd megemlítette többek között a Szépművészeti Múzeum nemrég lezárult projektjét, a Nagyvásárcsarnokot és a Puskás Arénát is.
Papatyi Balázs projektvezető rámutatott: miután a mélyépítési munkákat szinte pontosan egy évvel ezelőtt kezdték meg, elkészült a két felszín alatti szint, illetve megkezdték a földszinttől felfelé a vasbetonszerkezet és az acélszerkezet építési munkálatokat is.
„A Magyar Zene Háza nem nagy Ház, de roppant bonyolult. A tervező varázstérként, vonzástérként és világosodástérként álmodta meg” – mondta el. A szükséges 9-10 ezer köbméternyi beton mintegy 75 százalékát építették be, azonban a maradék 25 százalék adja az igazi kihívást, az íves szerkezetek felépítése során. A megfelelő akusztika kialakítása különösen fontos, ennek megfelelően szinte minden vasbetonszerkezethez kapcsolódik egy akusztikai réteg is.
Az állandó és időszaki kiállításokkal, rendezvény- és előadóteremmel épülő reprezentatív épület leglátványosabb üvegelemei helyenként több, mint 11 méter magasra fognak nyúlni, esetenként 1,5 méter szélesek lesznek és összesen 2,5 tonnát nyomnak majd. „Ez a névjegye a háznak: a transzparencia, az átláthatóság és az, hogy a természetbe minél jobban bele tudjon olvadni.”
2024 első félévében az előző év azonos időszakához képest az építési beruházás tárgyú szerződések mind darabszámban, mind értékben emelkedtek, előbbi 13,1 százalékkal, utóbbi 11,9 százalékkal.
Fiatal mérnökként került a Paksi Atomerőműbe Szarvas Krisztián. A kezdetek óta a Paks II. projektért dolgozik, négy éve műszaki igazgatóként. Bár a legnagyobb létszámú szervezetet irányítja, ajtaja minden munkatársa előtt nyitva áll. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy sikerüljön megnyerni és megtartani a fiatal generációt az új atomerőmű számára.