Más ágazatokban már jó néhány éve jelen van, a hazai építőipar most ért el arra a pontra, ahol elkezdheti hasznosítani. A Market Építő Zrt.-nél évek óta külön részleg foglalkozik az adatelemzéssel, amelynek köszönhetően immár 50, valós időben frissülő és bármikor lekérdezhető riporttal dolgozik a magasépítő nagyvállalat. A részletekről Acsai Péter adatelemzési vezetőt kérdeztük.
A Market Építő Zrt. segítségével ezúttal az építőipar egyik teljesen új területét vizsgáltuk meg: Acsai Péterrel az integrált adatelemzés hasznosításáról beszélgettünk a társaság székházában. „Ez egy hosszú út, amelyen évekkel ezelőtt indult el a cégcsoportunk: a vezetők elkezdték mélyebben megvizsgálni az egyes adatokat, és beépíteni bizonyos döntéseikbe” – árulta el az adatelemzési vezető.
Tavaly aztán intézményesítésre került az adatelemzés és egy külön részleg is alakult erre a feladatkörre a Marketnél, hogy a folyamat tudatosabbá és gyorsabbá váljon. „A cél az, hogy hasonlóan az olajhoz, az adatokat is egyre jobban finomítsuk, és olyan formában jelenítsük meg, amely leginkább hasznosítható a felhasználók számára.”
A szakember tavaly márciusban csatlakozott a Market csapatához ennek a részlegnek a vezetésére, korábban a pénzintézeti szektorban több területen szerzett tapasztalatokat. „Az adatelemzés viszonylag régi eszköz, hazánkban közel két évtizede kiemelt téma, ugyanakkor minden szektor más cipőben jár ebben a tekintetben. Az építőiparba meglátásom szerint most érkezett meg rá az igény. Izgalmas feladat ezt a más ágazatokban már kiforrott tudást áthozni ebbe az iparágba.”
Különösen érdekes feladat számára a kapcsolódási pontok megtalálása a kollégákkal. „A Market ugyanis élen jár a magyar magasépítő piacon, de emögött egy hatalmas munkavállalói teljesítmény van. Ilyen szintű teljesítési kényszer mellett a kollégák csak az idejük egy bizonyos szeletét tudják új folyamatokra fordítani. Emiatt ez a fejlődés akkor tud felgyorsulni, ha már látszódnak az eredmények, és a konkrét példákon keresztül látszik a hasznosulás.” Hozzátette, egy másik ágazatból érkezve, neki is folyamatosan fejlődnie kell: „Kölcsönösen tanulunk egymástól, és ez a kölcsönösség igaz lesz az elkövetkező évekre.”
A Market Építő adatelemzési vezetője ezt a fajta tudást ágazati szinten is igyekszik átadni: idén a Portfolio Property X 2022 szakmai konferencián adott elő az építőipari adatelemzés hasznosításáról a belső kommunikációban és a kivitelezésben.
Az adatelemzés alapjait a tavaly bevezetett új, komplex vállalatirányítási rendszer teremtette meg a Marketnél, illetve az ehhez kapcsolódó saját fejlesztések. A rendszer kiépítése és finomítása állandó. „Az egyeztetés folyamatos a cég különböző területeinek képviselőivel. Azt vizsgáljuk, hogy milyen olyan információk tudnak náluk megjelenni, amelyek adott esetben egy építkezést is hatékonyabbá tesznek. Jó ütemben haladunk, immár 50, valós időben frissülő és bármikor lekérdezhető riporttal dolgozunk – a teljes adatmenedzsmentünk ebben a keretrendszerben történik.”
A munkájuk lényegét mindezek alapján a vezető így összegezte: „Alapvetően döntéstámogatás és fókuszkeresés. Az információk feldolgozása megmutatja például, hogy egy adott napon egy adott projekten a több tíz alvállalkozó közül ki az, akire nagyobb figyelmet kell fordítani.”
Amikor az adatelemző rendszer felhasználóiról kérdeztük, Acsai Péter elmondta, alapvető cél a menedzsment kiszolgálása, ugyanakkor az operatív szint támogatása is ugyanilyen fontos. „Szeretnénk ezeket az információkat a mindennapi munkavégzésbe is beépíteni, nagymértékben erősítve a cégen belüli transzparenciát.”
A nagyobb ívű összegző adatok helyett a Market adatelemző rendszere a legkisebb egységek – adott esetben szerződések, számlák – adataiból indul ki. „Az elemek szintjéről megyünk felfelé. Amiatt is fókuszálunk az operatív szintű hasznosításra, mert abban hiszünk, hogy ha lent jól hasznosulnak ezek az adatok, akkor felfele már csak a jó döntések nyomán kialakult jó adatokat kell közvetíteni.
A reaktív működés helyett sokkal inkább egy proaktív működést próbálunk meg támogatni: vagyis nem tüzet oltunk, hanem a probléma megjelenése előtt lépünk.”
Hozzátette, emellett természetesen kiszolgálják a menedzsment igényeit is, és elkészülnek azok az összegző dashboardok (valós idejű felhasználói felületek – a szerk.), amelyek a vezetők számára fontosak.
Miután a kivitelezés a vállalat alaptevékenysége, erre a területre kiemelt hangsúlyt fektetnek a riportokkal. „Ezen belül rengeteg altémakör van, legyen ez egy projekt szerződéses állapota, a költségállapota vagy egy adott építkezés belépési adatbázisa, elemzésekkel kiegészítve. Természetesen van egy pénzügyi blokkunk is, ahol a könyvelés, likviditás, kontrolling témákat támogatjuk. A HR folyamatokat, azon belül a HR kontrollingot szintén külön blokk támogatja; a logisztikai témakörökben pedig a készletezés, a beszerzés és a többi ide tartozó téma jelenik meg.”
Szintén fontos támogatott terület a Market vállalkozási osztálya, amelynek a feladata a nagy projektek megpályázása, és amelyről korábban Hegedűs Dóra, a Market Építő Zrt. vállalkozási osztályának szakembere számolt be olvasóinknak az alábbi interjúban:
Így tör előre egy jégtörő hajó az építőiparban
A fentiek alapján a vállalkozási osztály munkáját egyértelműen gyorsítja a rendszer, de ugyanez érvényesül a kommunikáció terén. „A Power BI segítségével a kommunikációért felelős munkatársaink bármikor rá tudnak nézni egy adott projekt státuszára, és ennek megfelelően tudják koordinálni a munkálatok fotózását, drónozását. Korábban csak telefonálgatások árán tudtak infót kapni arról, hol tart a kivitelezés, így ők is időt nyernek.”
Kérdésre válaszolva a két legnépszerűbb, leggyakrabban lekérdezett információs mutatót is megnevezte: „Ezek a projektfedezet, illetve a projekt készültségi fokának alakulása, amelyek naponta frissülnek.” Szavaiból ugyanakkor az is kiderült, hogy az átfogó rendszert külső adatok is gazdagítják, így többek közt a napi árfolyamokat is figyelik.
Az adatszolgáltatás napi szintű hasznosságát jól mutatja az építéshelyi beléptető rendszer monitoringja. „Ennek segítségével ugyanis meg tudjuk figyelni, hogy egy adott alvállalkozó alkalmazottja milyen arányban tartózkodik az építési területen és az organizációs területen.” Acsai Péter egy konkrét példát is elárult. „Az egyik projektünkön egy szárazépítészeti vállalkozó jelezte, hogy nem jön ki a matek a szerződött összegből, mert annál sokkal többet érő munkát végeznek az adott feladaton. A rendszerünk ugyanakkor kimutatta, hogy az adott cég alkalmazottjai az idejük 25 százalékát a munkaterületen kívül, a felvonulási zónában töltötték. Innentől kezdve kérdéses, hogy az alvállalkozó munkamenedzsmentje mennyire tudott megvalósulni; így ez neki is egy fontos információ.”
Az adatelemzés a külsős szereplők számára is adhat hasznos szolgáltatást. „Mindez jól illeszkedik ahhoz a célunkhoz, hogy elmélyítsük a stratégiai partnerekkel a kapcsolatunkat.” Véleménye szerint ez azért is fontos, mert az építőiparban egyre inkább terjedő digitalizációt egy nagyvállalatnál jobban meg lehet oldani, mint egy 15-20 fős kkv esetében.
Ezt a kapcsolatot a fentieken túl az is segítheti, hogy egy-egy költségkiterhelést sokkal világosabban alá lehet támasztani az adatelemző rendszer által: „Egy-egy általános költségelemet máris igazságosabbnak láthat egy alvállalkozó, ha ilyen adatok vannak mögötte.”
Ugyanilyen hasznos információt adhat egy workflow figyelése, legyen szó egy szerződésről, egy számláról vagy egy teljesítés igazolási folyamatról. „Számos lehetőségünk és eszközünk van arra, hogy ezeket a pontokat mérni tudjuk, és megmondjuk azt, hogy hol telik el felesleges idő a folyamatban, hol lehet a workflow-t gyorsítani.”
Hogy a puszta adatok és a hasznos információ között mekkora a különbség, jól érzékelhető ebből a gondolatmenetből: „Egy hagyományos rendszerben – például egy teljesítési igazolásban – csak az látható, hogy van egy összeg az adott munkafolyamat mellett. Ám az, hogy mennyi idő alatt teljesítette az adott alvállalkozó, és milyen anyagokat használt hozzá, az teljesen máshol található. Amikor viszont mi ezeket egy platformon mutatjuk meg, az nagyon jól tükrözi, hogy milyen a hatékonyság. Márpedig az építőipar mostani és jövőbeli állapotában még fontosabb lesz, hogyan tudunk hatékonyan termelni és kivitelezni.”
Hangsúlyozta, ezen adatok öt évvel ezelőtt is rendelkezésre álltak, de annyi plusz munkát és erőforrást igényelt azok feldolgozása, vizualizációja és a döntésbe bevonása, hogy addigra már el is évült az információ, illetve értelmét veszítette.
„Egy kivitelező cég esetében az adatok rakosgatása nem a legnagyobb értéket megteremtő feladat. Ezt, a nagy manualitással járó feldolgozási részt igyekszünk automatizmusokkal kiváltani.”
Az átállás fontos hozadéka, hogy az új rendszernek köszönhetően az adatok sztenderdizáltan kerülnek rögzítésre. „Az adatok integráltsága rengeteg lehetőséget biztosít nekünk. Számos folyamatot tudunk támogatni a vállalatnál, legyen az egy teljesítésigazolás, árajánlatkészítés vagy kivitelezés.”
Hogy mindez mekkora volumenű segítséget jelent, azt a teljesítésigazolásokkal érzékeltette: „Egy adott projekten több száz alvállalkozó dolgozik, ők rendszeresen indítanak teljesítésigazolásokat, ami évi szinten több tízezer ilyen jellegű lefutást jelent.” Ilyen szempontból a folyamatok sztenderdizálása ugyanolyan fontos egy projektvezető számára, mint maga a döntéstámogató információáramlás.
Döntő jelentőségű, hogy a rendszernek milyen fogadtatása és támogatottsága van a több mint 1400 főt foglalkoztató cégcsoportnál. „Kedvező, hogy kreatívak és kezdeményezők a kollégáink, hiszen sok fejlesztési és megvalósítási igény érkezik felénk az operatív szintekről, ami találkozik a menedzsment igényeivel. Minden egyes területen megvannak azok a kollégák, akik úttörők és mennek előre: rendszeresen ötletelnek az adatok vizualizációján vagy a munkavégzésükhöz fontos információkon. Természetesen részünkről is indulnak kezdeményezések, az ötleteket pedig rendszeres csoportszintű egyeztetéseken véglegesítjük.”
Úgy fogalmazott, a visszajelzések alapján számos olyan igény merült már fel, amire fejlesztőként nem is gondoltak volna.
„Ezért is figyelünk kiemelten a felhasználók bevonására, mert a kétféle megközelítés sok esetben nagyon jó kombinációt alkot.”
Az adatgyűjtés során a számos kolléga érintettsége a szervezeti kultúrának is jót tesz, hiszen sokak számára válik nyilvánvalóvá, hogy a proaktív magatartásnak milyen hozadékai vannak. „Ugyanakkor nem akarjuk túlzásba vinni a munkavállalókat érő adatmennyiséget, így mindenki elsősorban a saját projektjeiről ér el adatokat.
A rendszer nyújtotta szolgáltatásokból jelentős megtakarítás is lehet egy-egy nagy projekten, ez nem kétséges a szakember számára. „Ennek konkrét mértékére nem tudunk adatokkal szolgálni, ugyanakkor az is egy jelentős visszajelzés számunkra, hogy mennyit használják ezeket a dashboardokat a felhasználók, és melyik közülük a legnépszerűbb. A felhasználás folyamatosan változik és bővül, de érdemes lesz az egy évvel későbbi forgalmat összevetni majd a maival, és megnézni hogyan változott az adatéhsége a munkatársainknak.”
Az adatelemző rendszer hozadékaként a szakember a fegyelem erősödését is megemlítette, ugyanakkor azt emelte ki, hogy ez a folyamat a vállalat információs kultúráját is erősíti. További előny, hogy az adatelemzés összességében csökkenti a cég adminisztrációs terheit. „Átmenetileg lokálisan előfordulhat, hogy egy bizonyos területen nő ez a fajta teher, de ez egy másik helyen sokkal több adminisztrációt szüntet meg.”
Az adatkezelés sztenderdizálását a teljes cégcsoport szintjén elvégzik, így ha az egyik cégnél jelentezik egy know-how, akkor azt csoportszinten is bevezetik. „Minden jó ötletet igyekszünk végigvinni minden más leányvállalatnál is jó sales-esként, és ez meg is tud valósulni” – tette hozzá mosolyogva. „Ráadásul a sztenderdizálás a menedzsment számára nagyon leegyszerűsíti az cégcsoport szintű áttekintést. A cégcsoport tagjai közötti szoros együttműködést egyébként az új rendszer bevezetése mellett az is támogatja, hogy majdnem minden leányvállalatunkkal egy székházban dolgozunk.”
Piacvezető magasépítőként a Market számára nem csupán a belső folyamatok terén van jelentősége az adatkezelés új dimenziójának. „Igyekszünk élen járni a piacon, saját jól felfogott érdekünkben, illetve szeretnénk példát is mutatni.
Hiszek abban, hogy ha a fent említett példákkal tovább tudjuk adni ezt a tudást az alvállalkozóinknak, azzal ők is hatékonyabbak lesznek, ami nekünk is nagyon sokat segít. Tudom, hogy más nagy cégek is foglalkoznak a témával, szerintem sokan elindultak most az adatelemzés irányába az építőiparban.”
Ez az irány a mostani válsághelyzetre is jó válasz lehet, hiszen a negatív folyamatok helyett a megoldásokra helyezi a fókuszt. „Azt gondolom, hogy hozzáállás kérdése, kinek mit hoz ez az időszak, én lehetőséget látok benne. A rugalmasságot rendkívül felértékelő időszakban vagyunk, amiben szerintem érdemes tudatosítani: az egyetlen állandó dolog a változás.”
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.