Veszprém és Balatonfüred megújulásában is kulcsszerepet töltött be a Hónap Mérnöke

Steierlein Ferenc bármerre jár a környéken, munkásságának látható eredményével találkozik. Mint elmondta, büszkeséggel tölti el, hogy az elmúlt több mint egy évtizedben gyakorlatilag a legtöbb olyan városfejlesztési és felújítási beruházásban projektvezetőként dolgozott, amelyek jelentősen hozzájárultak a mai Balatonfüred és Veszprém városképének kialakulásához is.

Hogy egészen pontosan melyek ezek a projektek, és hogy milyen hatást gyakoroltak a városok életére, az most kiderül a Hónap Mérnökével készült interjúnkból.
 

Már 14 évesen tudta, hogy az építőiparban akar dolgozni

Steierlein Ferenc családja javaslatára választotta a mérnöki pályát: már 14 éves korában, a családi nyaraló építkezését megfigyelve elkezdték érdekelni az ottani munkafolyamatok. Emellett kedvelte a rajzolást, amelyben tehetséges is volt, ezért szülei tanácsára a győri Hild József Építőipari Szakközépiskolában kezdte meg tanulmányait, ekkor még az építészeti szakirányon.

„Ezekben az években kezdtem igazán megszeretni a szakmát, továbbá itt döntöttem el, hogy a tervezés helyett tulajdonképpen inkább a kivitelezéssel szeretnék foglalkozni. Sokkal jobban érdekelt az építkezés szervezése, a szerkezetek felépítése és kialakítása, vagy éppen az, hogy hogyan lehet egy épületet ténylegesen az alapoktól a kéményig felépíteni, mint maga a tervezés.”

Rámutatott: pályaválasztását jelentősen meghatározta az is, hogy Győrben kitűnő szakmai tanárai voltak, továbbá a nyári gyakorlatain szintén pozitív élményeket szerzett. Tanulmányait ezt követően a győri Széchenyi István Egyetemen végezte, ahol a szerkezetépítési szakirányon diplomázott építőmérnökként. Nem sokkal később, a 2000-es évek elején pedig már el is helyezkedett egy veszprémi generálkivitelező cégnél.

 

 

Egyértelmű volt, hogy a Vemévszernél van értelme hosszú távra tervezni

Steierlein Ferenc karrierje elejétől kezdve kisebb-nagyobb projekteket koordinált. Mielőtt a Vemévszerhez került, első munkahelyén társasházakkal foglalkozott a legtöbbet, ezalatt pedig meg is szerezte első tapasztalatait a szakmában. „Kezdetben építésvezetőként dolgoztam, majd később kineveztek projektvezetőnek is.

Itt szereztem meg azokat a tapasztalatokat, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy később már önállóan is le tudjak vezetni egy projektet.”

A szakember mindig is elkötelezett volt a folyamatos szakmai fejlődés mellett, így először 2003-ban fogalmazódott meg benne a munkahely váltás gondolata. Révén, hogy egy városban dolgozott a Vemévszerrel, mindig is figyelemmel kísérte a projektjeiket. „2003-ban döntöttem el, hogy váltanom kell: a Vemévszer már akkor is egy nagyon dinamikusan fejlődő cég volt, ahol azt láttam, hogy sokkal több a lehetőség a továbblépésre és a fejlődésre.”

Végül három évvel később, 2006-ban érkezett el a fordulópont az életében: projektvezetői álláslehetőséget kapott a Vemévszernél, ahol az első évben egy aktuálisan zajló szálloda építkezésén tevékenykedett a mára már műszaki igazgatóként dolgozó szakember.

 

Szinte azonnal a vállalat egyik legjelentősebb projektjében kapott főszerepet

Az építőmérnök szakmai jártassága ekkor kezdett csak igazán felfele ívelni, ugyanis egy évvel később, 2007-ben máris karrierjének az első, és egyben az egyik legjelentősebb nagyprojektjébe került: ekkor kezdődött meg a Veszprém Aréna, akkoriban Magyarország második legnagyobb vidéki sport- és rendezvénycsarnokának építkezése, ahol kinevezték projektvezetőnek.

„A 2007-es év meghatározó volt a szakmai életemben: ez a beruházás igazi mélyvizet jelentett” – emlékezett vissza. „Az Arénáról tudni kell, hogy ez nemcsak az én életemben, hanem a cég, a város, sőt a régió életében is egy kiemelkedő projekt volt. Ilyen nagy volumenű beruházásra korábban még nem volt példa, illetve azóta is csak egy, a Veszprémi Sportuszoda, amelyet egy éve adtunk át” – az uszodáról lapunkban is részletesen beszámoltunk.
 

 

„Ez a projekt alapozta meg a karrieremet, örülök, hogy ilyen jól sikerült.”

A Telekom Veszprém kézilabdacsapat otthonaként szolgáló sportcsarnok végül egy évig tartó munkálatok után, 2008. júliusában nyitotta meg a kapuit. Steierlein Ferenc az elejétől a végéig projektvezetőként vett részt a munkában, amelyet egy olykor komoly kihívásokkal teli, ugyanakkor emlékezetes időszakként idézett fel.

„A legnagyobb kihívások közül talán a projektben részt vett két külföldi vállalkozó irányítását, és a projektbe integrálását emelném ki. A horvát cég egy egyedi, térbeli rácsostartó tetőszerkezetet alakított ki, egy szlovén cég pedig a mobillelátókat kivitelezte” – fejtette ki, majd hozzátette: „projektvezetőként az én feladatom volt koordinálni a közös munkát, a minőségre is nagyon oda kellett figyelnünk.

Ez a feladat ebben a volumenben komoly kihívás volt, de sikerült teljesítenünk a szerződésben vállalt határidőt.”

Focibajnokságot rendeztek a csarnok átadáskor

De egy ilyen kiemelkedő projekt során nem csak a feladattal járó kihívások kerültek előtérbe, hanem a munkához fűződő emlékezetes pillanatok is. A Veszprémi Aréna esetében az egyik legkedvesebb élményt a csarnok nem hivatalos avatóünnepsége jelentette a szakember számára. Ez az esemény óriási büszkeséggel töltötte el, ugyanis munkájának elismerését a kollégái is egy különleges módon jelezték vissza számára.

„A csarnok átadásakor alkalmunk nyílt egy saját focibajnokságot rendezni, ahova meghívtuk a nagyobb alvállalkozókat, akik a projekten dolgoztak. A cégek kollégái között mindenki összeállított egy saját csapatot, így mérkőztünk meg egymással. Ezen felül az Aréna nyitó kézilabdamérkőzésén ért még egy meglepetés: a kollégáim a becenevemen szólítva egy felirattal leptek meg, és a kivetítőn az futott végig, hogy ’Köszönjük szépen Stöfi!’ Ez nagyon emlékezetes volt, és jól esett a részükről.”
 

„Innentől kezdve már úgy éreztem, tényleg bármilyen projektet le tudok vezetni”

Bár a szakember ezt követően még számos jelentőségteljes projekt megvalósításán dolgozott, az itt elért siker és a megszerzett tapasztalatok okán a mai napig is erre a projektre a legbüszkébb.  Steierlein Ferenc kiemelte: a projekt komplexitását az is tükrözte, hogy ezután már bármilyen kihívással szembe tudott nézni.

„Innentől kezdve már úgy éreztem, tényleg bármilyen projektet le tudok vezetni.

Ez volt az a fordulópont, ahol megtanultam azt, hogyan kell akár naponta 100-150 embert is koordinálni egy építkezésen. Összességében ez a munka nyújtotta minden későbbihez az alapot.”

 

 

Balatonfüred számos műemlékének felújítása is a nevéhez fűződik

Ezt követően 2008-ban már nem is volt kérdés, hogy az Aréna építkezésén vállalt kiemelkedő szerepét elismerve újabb projekt vezetésével bízzák meg. „Innentől fogva már mindig én kaptam meg a legnagyobb kihívásnak ígérkező projekteket. Ez 2008-ban kezdődött, tehát közvetlenül az Aréna után, több évig Balatonfüreden dolgoztam.”

Ez idő alatt a szakembernek több a városban zajló kiemelt projekt megvalósításában is kiemelkedő szerepe volt. Ezek közül az első Füredi projektje a „Balaton-part ékköve II.” elnevezésű fejlesztéssorozat volt. Ennek keretén belül Steierlein Ferenc részt vett a reformkori városrész történelmének egyik legjelentősebb kulturális és turisztikai célú fejlesztésében. A projekt kivitelezésével a szakember egy újabb szintre lépett a munkájában, ugyanis innentől kezdve a magasépítésen felül a szakma más területein is rutint szerezhetett.

A fejlesztés célja Balatonfüred reformkori városközpontjának felvirágoztatása volt

• a városrészben lévő műemlék, illetve helyi védelem alatt álló épületek felújításával,
• új kulturális és turisztikai célú funkciók bővítésével,
• valamint közterület-rehabilitációs feladatok megvalósításával.

„Ez a munka merőben más volt az általam vezetett korábbi projektektől. Kezdetben persze mindig tartok kicsit az új dolgoktól, aztán ahogy belemélyedek a tervekbe és jobban átlátom az egész projektet, megnyugszom és felépítem előre a tennivalókat. Már előre látom, hogy mik lesznek a problémák és a folyamatok: összeáll bennem a projekt és onnantól kezdve már sokkal könnyebb az egész.”

A kiemelt beruházás része volt, így a szakember nevéhez köthető a Blaha utcai történelmi villaépület, valamint a város két legkiemelkedőbb műemlék épületének, a Jókai Mór Emlékház és a Vaszary kastély felújítása is. „Ezalatt nagyon szoros együttműködést kellett kialakítanunk az örökségvédelemmel, hiszen nem volt mindegy hogyan készülnek el az épületek. Mindkét műemlék épület teljesen leromlott állapotban volt, a projekt végére pedig az eredeti, történelmi fényüket kapták vissza.”

A felsorolt épített örökségeinkben a műemlék-helyreállítást követően olyan kulturális és turisztikai attrakciók jöttek létre, melyek azóta is kiemelkedő értéket képviselnek a fürdővárosban: a korhűen felújított épületek újra életre keltek, és ma már galériának, kiállítóhelynek, múzeumnak, valamint helytörténeti gyűjteménynek adnak otthont.

A szakember mindemellett részt vett a város történelmi hagyományaira épített, két turisztikai tematikus útvonal kialakításában is.

Megújult többek között a Tagore sétány, a Gyógy-tér, a Széchenyi park, az Indiai liget és a Nobel díjasok ligete, illetve a Vitorlás tér és a Rózsa-kert is.

Felidézi: „A Vitorlás-tér külön odafigyelést igényelt. Itt egy tihanyi panorámát nyújtó látogatói stéget alakítottunk ki, amit a vízről kellett megépítenünk. A téren - a régióban elsőként - egy olyan sajátos szökőkutat építettünk, melynek vízsugarai közvetlenül a burkolatból emelkednek ki.”

A projekt a terveknek megfelelően egy év alatt, 2010 májusára valósult meg. Nagy, összetett munkaként jellemezte ezt a Hónap Mérnöke, amely során megszerezhette azokat a tapasztalatait, amiket a jövőben is hasznosítani tudott a hasonló projektjei során.

 

Megvalósított projektjei sorban kapták az elismeréseket is

A fejlesztések egyik városra gyakorolt hatását az is jól mutatja, hogy a történelmi és kulturális értékek megújításával Balatonfüred híre, mint kultúra és a művészetek városa, újabb megerősítést nyert általuk. Említésre méltó az is, hogy elsősorban a közterületek megújításáért, a Magyar Urbanisztikai Társaság 2008-ban a várost Hild-díjjal tüntette ki. Azonban nem csak ezekre az eredményekre lehet büszke a szakember: a Vaszary kastély a későbbiekben jelentős szakmai elismerésnek számító, Csomay Kálmán Építőipari Nívódíjat kapott. „Nagyon-nagy büszkeséggel tölt el, amikor az általunk megvalósult projektek ilyen elismeréseket kapnak.”

Ám itt még nem ért véget a szakember füredi munkássága, ugyanis ahogyan fentebb is említettük, a reformkori városrész megújítását követően, egy újabb kiemelt projekt vezetésével bízták meg a városban. Nem sokkal később, ugyancsak 2010-ben, októberben kezdődött meg a „Füredet a fürediekért” projekt megvalósítása is, amely hasonlóan fontos beruházás volt mind a szakember, mind a város számára.

„Itt a füredi városközpont rehabilitációjára terjedtek ki a munkálatok, melyek öt épület felújítását, és újabb zöldterületi rehabilitációkat foglaltak magukban. Köztük szerepelt a Pálóczi Kastély megújítása is, ami szintén – a véleményem szerint - a harmadik olyan műemlék épület Füreden, ami tényleg igazán kiemelkedik a többi közül is. Felújítása után zeneiskola lett belőle.”

Részt vett az ország egyik legszebb sétányának kialakításában is

Visszatérve arra, hogy mire gondolt azalatt, hogy elmondása szerint a legnagyobb kihívásnak ígérkező projekteket kapta meg, pályafutásának következő kiemelkedő lépéseiről is lelkesen mesélt a szakember. „A következő jelentős munkám Veszprémbe vitt, ahol ismét szükség volt a korábbi tapasztalataimra: itt is nagyon hasonló feladatok valósultak meg, mint Füreden.”

A projekt nem más, mint a város szívében húzódó, és a Várnegyedet, a Veszprémi Állatkertet és a Betekints-völgyet összekötő „Kolostorok és kertek sétaútvonal” kialakítása volt a Séd patak völgyében.

A beruházás mintegy 12 hektárt érintett, amely során a festői környezetben többek között felújították a sétaút mentén található két Árpád-kori műemléket, illetve a Margit-romokat, valamint a kolostorromokat. Ezen felül a munka során nagy arányú zöldfelület-rendezést is végeztek a tájépítészeti ritkaságokkal teli parkban. Sor került három új játszótér létesítésére, valamint az egykori Kittenberger Kálmán utca megnyitására és a városi dísztó rehabilitációjára, de a Szt. István völgyhíd sziklakilátója, a „Szerelem-sziget” és a Szt. Benedek hegy is megújult. „Így összegezve ezért is mondtam, hogy ezeket szoktam megkapni, az ilyen összetett dolgokat...”

A szakember végezetül büszkén beszélt arról is, hogy a közpark több elismerést is gyűjtött az elmúlt 10 évben. „Ez a projekt az összetettségén felül azért is volt különleges számomra, mert többek között

a sétányt azóta megválasztották az ország legszebb épített sétaútvonalának is.”

 

Az egyik legfontosabb motiváció számára, hogy maradandó értéket alkothat

Persze az, hogy a szakembert a legnagyobb projektek vezetésével bízták meg, valójában a hatalmas munkavállalói teljesítményének köszönhető. Ezek a projektek mind hozzájárultak ahhoz, hogy magabiztosan és rutinosan tudjon végig vinni később egy bármekkora mértékű feladatot. Nem volt ez másképp az elkövetkezendő projektjei során sem: egészen 2016-ig tevékenykedett még projektvezetőként Veszprém különböző városfejlesztésein és rehabilitációin, melyek szintén magukba foglalták a legkülönbözőbb feladatokat, akárcsak a közösségi terek kialakítását vagy a turisztikai és kulturális funkciók bővítését.

Ahogy az interjú elején is szóba került, a felsorolt projekteknek köszöntően a szakember számára mára már szinte megkerülhetetlen, hogy a környéken járva ne találkozzon egy-egy olyan projekttel, amelynek megvalósításában nagy szerepet vállalt. Az kiderült a beszélgetés eddigi részeiből, hogy ezek a fejlesztések milyen jelentős hatást gyakoroltak a városok életére. A Hónap Mérnöke pedig kérdésünkre foglalta össze, mit jelent ez személyesen számára.

„Valóban nehezen tudok úgy végig sétálni Veszprémben vagy Füreden, hogy ne lássam a munkám, hiszen hála Istennek mindenhol vannak projektek, amiben részt vettem.

Ezt akkor még konkrétan nem tudtam, de ahogy minél több dolgot csináltunk végig, az egyik legnagyobb motiváció lett számomra, hogy maradandót alkotunk. Amikor ezeket az értékeket látom magam előtt, mindig nagyon jó érzéssel tölt el, amikor rámutathatok egy épületre, és azt mondhatom, hogy ebben én is részt vettem.”

Nagyon gyorsan felvette a tempót a felsővezetői munkakörben

A vállalat fejlődésével együtt azonban Steierlein Ferenc szerepe is egyre jelentősebbé vált, olyannyira, hogy végül karrierje is egy komolyabb szintre léphetett: 2016-ban érkezett el az újabb fordulópont az életében, amikoris a Vemévszer ügyvezető igazgatója felkérte, hogy vállalja el a műszaki igazgatói pozíciót. A szakember ekkor már rendkívül nagy tapasztalattal bírt, de elárulta, eleinte mégis hezitált egy ideig a döntést illetően.

„Megmondom őszintén, nem mondtam rögtön igent. Sokáig gondolkodtam rajta, mert láttam, hogy ez már egy teljesen más felelősségi kör, teljesen más feladatokkal is jár, mint amilyeneket eddig végeztem. Nagy kihívásnak éreztem, és nehezen tudtam elképzelni, hogy ezt a feladatot ilyen hirtelen át tudom majd venni. De így utólag azt mondom, hogy nem bántam meg, sőt kifejezetten hamar belejöttem.”

Mindez több szempontból is nagy változást hozott ez az életébe, ugyanis műszaki igazgatóként jelenleg már nem a terepen tölti a munkája nagyrészét, hanem sokkal inkább a vállalatirányítási rendszer napi szintű feladataiban vesz részt a vezetőséggel, ahol jóval nagyobb döntési jogkörrel és felelősséggel dolgozik. Arra a kérdésre, hogy ez a munkakör pontosan milyen feladatokat takar, frappáns választ adott:

„Azt szoktam mondani, hogy hozzám most már mindig a problémák érnek el.”

Kifejtette: „én tartom a projektértekezleteket, ahol heti rendszerességgel foglalkozunk minden aktuális projekttel, és az ezekkel felmerülő problémákkal. Legyenek azok az aktuálisan felmerülő problémák, a műszaki, vagy akár a szerződéses kérdések, ezeket projektenként végig beszéljük, és kialakítjuk a cég álláspontját. Tehát minden projektre rálátok, minden projektben részt veszek továbbra is.”

Hozzáteszi, ebben a szerepkörben már a munkája jelentős részét képezi az alvállalkozókkal, vagy a megrendelővel való nagyobb szerződések megkötése is, mindemellett a heti rendszerességű kooperációkat is Steierlein Ferenc tartja. Ezeken például a műszaki vagy a fizikai állományt osztják be a következő időszakokra, döntést hozva abban, hogy hova, milyen létszám szükséges. Arra is kitért, hogy a cég jelenleg egy duális képzési programban is részt vesz, amely során több szakterületen is irányítja és segíti a tanulók szakmai gyakorlatát.

 

Következetes látásmódja is segíti a problémák megoldását

Mindezen felül arról is kérdeztük, hogy a korábbi munkaköréhez képest mennyivel kevesebb időt tölt a terepen műszaki igazgatóként. Válaszul elárulta, attól függetlenül, hogy mára már egészen más feladatokat lát el, mint projektvezetőként, továbbra is nagyon fontosnak érzi, hogy időközönként kijuthasson egy-egy építkezésre. Ezzel kapcsolatban azonban mosolyogva mesélte el, hogy a jelenlegi pozíciójában tett tereplátogatása olykor félreértésekhez is vezethet:

„Mára már kevesebb időm jut rá, de azért próbálom megoldani, hogy minden héten kijussak a nagyobb projektjeinkre, a kisebbekre meg legalább kéthetente. Sajnos az összesre nem tudok kijutni, bárhogy is szeretnék, de azért hetente szeretném figyelemmel kísérni, hogy haladnak a projektek. Bár amikor az ilyen alkalmakon meglátnak a megrendelők, inkább egyből csak arra gondolnak, hogy valami baj van, és azt kérdezik, hogy mi történt, pedig néha csak kíváncsi vagyok rá, hogyan halad az építkezés.”

Elismeri, ilyen alkalmakon természetesen akad példa arra is, hogy valóban javaslatot kell tennie valamilyen kivitelezési folyamat előrehaladása érdekében. Ilyenkor hasznát tudja venni a korábbi tapasztalatainak, és következetes látásmódjával mindig megtalálja a megoldást az adott problémákra, illetve hogy miben kell változtatni az elvárt teljesítmény eléréséhez.

„Az egyik ilyen terület az ütemtervek tartása, erre mindig rááll a szemem, és látom, hogy hol van esetleges lemaradás. Ezen felül nagyon kényes vagyok a munkahelyi rendre és a munkavédelemre. Ezeket szintén mindig észreveszem.”

Arra a kérdésre, hogy szerinte a kollégái szigorúnak tartják-e emiatt, úgy felelt, hogy meglátása szerint ez elkerülhetetlen, azonban hozzátette, „Szigorúnak annyira nem mondanám magamat, inkább azt mondom, hogy következetes vagyok.”

 

 

Veszprém jelenlegi legnagyobb projektjén is dolgozik

A műszaki igazgató életében azonban továbbra sem érnek véget a kihívások, jelenleg is több meghatározó projekt megvalósításában vesz részt. Ezek közül idejének nagyrészében most hosszútávon is Magyarország új kulturális - kreatív régiójának megvalósításán tevékenykedik, ugyanis 2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet, aminek nyomán a Vemévszer munkájával is számos fejlesztés valósul meg a városban. Az EKF program keretén belül két fontosabb projektelemet emelt ki:

Az egyik az „ActiCity” elnevezésű projekt, ami a régi Heim Pál Gyermekkórház épületnek felújítását és átalakítását jelenti egy új, a kultúrát és az aktív kikapcsolódást is magában foglaló intézménnyé. De a legkomolyabb projektünk most a Veszprémi Vár felújítása. Ez jelenleg a legnagyobb és a legkiemelőbb beruházásunk, de szerintem az egész a város életében is. Gyakorlatilag a vár összes épülete megújul, melynek egy része a mi, és konzorciumi partnerünk generálkivitelezésében készül. Óriási kihívás ez számunkra.  Azt gondolom, ilyen nagyberuházás korábban még nem is volt, de talán nem is lesz több a városban.”

Végezetül magánéletéről elárulta, két gyerek édesapja, akik közül a 25 éves lánya éppen egyetemi tanulmányait fejezi be, a fia pedig 16 éves és középiskolába jár. Lánya a tanítás felé köteleződött el, és kémia-földrajz szakos tanárnak készül, a fia pedig informatikai beállítottságú.

Zárásképp arra a kérdésünkre, hogy a szakember szerint elképzelhető-e, hogy a gyerekei tovább viszik a szakmáját, így felelt:

„Valójában nem hinném, ahogyan az én elődjeim sem ebben a szakmában dolgoztak, ők sem szeretnék ezt tovább vinni, én vagyok a családban az, akit megszólított az építőipar.”