2022.12.08, Csütörtök
„Ez nem az én minisztériumom, hanem az építők minisztériuma” – interjú Lázár Jánossal
Fotók: Nagy Mihály/magyarepitok.hu

„Ez nem az én minisztériumom, hanem az építők minisztériuma” – interjú Lázár Jánossal

magyarepitok.hu

2022.10.15. 08:01 - Hegedűs Gergely

A megújuló struktúra mellett újfajta gondolkodásmódra is szükség van ahhoz, hogy az új építési és beruházási törvény elérje a célját a magyar építőiparban, amelynek több évtized után van újra minisztere.

Hirdetés

Az ÉVOSZ által szervezett konferencián ismertette Lázár János miniszter az új építési és beruházási törvény tervezetét, amely hamarosan benyújtásra kerül, és számos jelentős változást hoz a legalább 50 százalékban állami forrásból induló építési beruházásokban. Megragadva a lehetőséget egy rövid interjút is készítettünk a kormányzati tájékoztató végén az Építési és Beruházási Minisztérium tárcavezetőjével, aki májusban mutatta be az újonnan létrehozott minisztérium csapatát.


Transzparens verseny a cél magyar sikerekkel

Ahogy azt a keddi esemény tudósításában is jeleztük, a törvénytervezet két síkon hat egyszerre: egyrészt célja a rövidtávú segítségnyújtás, másrészt a hosszú távú előre lépés. A tárcavezető első kérdésünkre adott válasza alapján a két szempont egyforma arányban kap hangsúlyt.

„Miután az állam az egyik legnagyobb megrendelő a beruházások piacán Magyarországon, nyilvánvaló, hogy konszolidálni kell a folyamatban lévő állami beruházásokat” – húzta alá Lázár János. „Fölül kell vizsgálni, ami még nem kezdődött el, ami pedig folyamatban van, ott tisztázni kell a költségnövekményeket, illetve a tartalomváltozásokat. Elsősorban a szankciós politika miatti óriási árnövekedést kell rendezni a folyamatban lévő beruházásoknál. A rövidtávú cél tehát, hogy az állam konszolidálja a beruházásait, rendbe tegye a saját oldalát.”

Lázár János


A hosszú távú célként ugyanakkor azt a feladatot jelölte meg a miniszter, hogy a magyar építőipar számára lehetőséget teremtsenek. „Mint megrendelő azt akarjuk, hogy transzparens versenyben - ami az állami szereplőknek és az adófizetőknek is érdeke - , de mégiscsak magyar tudással, magyarok tervezzenek, magyarok építsenek, és a magyarok használják azt az infrastruktúrát, amit állami beruházásként létrehozunk.”


A sürgősség oltárán nem veszhet el az átgondoltság

A konferencián ismertetett tervezet egyik visszatérő, hangsúlyos üzenete volt, hogy a jövőben az állami beruházásoknak sokkal magasabb szintű előkészítettséggel kell rendelkezniük. Többek közt a kiviteli tervig meg kell tervezni az adott projektet, mielőtt azt kivitelezésre bocsátanák, továbbá január 1-től kötelező lesz a BIM-ben történő tervezés.

A lapunk által közölt interjúkból az elmúlt években kiderült, az ágazat különböző szakemberei már jó ideje hangsúlyozzák az előkészítés kulcsszerepét, ugyanakkor az is egy dilemma, hogy a jelenlegi tervezői réteg mennyire felkészült egy ilyen szintű váltásra. „Ez egy nagyon izgalmas kérdés” – ismerte el Lázár János. „A beruházási programokat az államnak jobban elő kell készíteni, és a tervezőknek sokkal jobban ki kell dolgozni, illetve a megrendelőként fellépő államnak jobban ki kell dolgoztatni a terveket.”

Példaként emelte ki azt a fontos elemet, miszerint a közbeszerzés nem indulhat majd el a jövőben a kiviteli terv hiányában.

„Korábban engedélyes terveket is útjára engedett a magyar állam a gyorsaság okán, avagy a sürgősség indokával, ez a jövőben nem fordulhat elő. Az érdekünk az, hogy a beruházások átgondoltak legyenek, és a beruházási program világosabb legyen.”


A tervezettség a viták megelőzése miatt is fontos

Hozzátette, ez a kivitelezők helyzetét is könnyíti, bár kétségtelen tény, hogy több időt vesz igénybe: „A jó munkához idő kell elv alapján az előkészítésbe sokkal több időt kell beleinvesztálni. Ennek egyrészt társadalmi szintű célja van: pontosan tudnunk kell, hogy amit építünk, annak mekkora a hasznossága, a célszerűsége és a fenntarthatósága. Másrészt pedig azért is szükséges ez, mert a kivitelezők és tervezők között később nem lehetnek megengedhetetlen viták.”

Lázár János az október 11-i kormányzati tájékoztatón

Kérdésre válaszolva a tárcavezető elismerte, egy ilyen szintű változáshoz az új szabályozási környezet mellett gondolkodásmódbeli váltás is kell. „Teljes mértékben igaz, hogy új struktúrára és új gondolkodásmódra van szükség. Nem az a lényeg, hogy egy építmény minél hamarabb elkészüljön, hanem hogy minél jobb legyen.”


Közel ezer javaslat érkezett a törvény kidolgozása során

Az ágazat szereplőivel beszélgetve nap mint nap tapasztaljuk, hogy a jelenlegi kedvezőtlen piaci környezetben rendkívül nagy az információéhség a cégek körében, nagyon sokan várták és várják, hogy milyen konkrét intézkedések születnek. Adódott a kérdés, hogy a több évtizednyi várakozás után idén májusban önálló minisztériumot kapó ágazat szereplőivel milyen stratégia mentén épít kapcsolatot a tárca. Lázár János számokkal válaszolt:

„Összesen 26 szervezettel egyeztettünk az új törvény benyújtása előtt, ennek során 900 javaslatot kaptunk, és azért vagyok tulajdonképpen, és azért dolgozom kollégáimmal együtt, hogy az építőipar rendelkezésére álljunk. Ez a minisztérium, nem az én minisztériumom, hanem az építési vállalkozók, építők, mérnökök minisztériuma. Állunk a rendelkezésükre, nyitott kapukat döngetnek.”

Hegedűs Gergely

AktuálisinterjúÉpítési és Beruházási MinisztériumépítőiparközbeszerzésÉVOSZ

Hírlevél