„Ez nem az én minisztériumom, hanem az építők minisztériuma” – interjú Lázár Jánossal

Az ÉVOSZ által szervezett konferencián ismertette Lázár János miniszter az új építési és beruházási törvény tervezetét, amely hamarosan benyújtásra kerül, és számos jelentős változást hoz a legalább 50 százalékban állami forrásból induló építési beruházásokban. Megragadva a lehetőséget egy rövid interjút is készítettünk a kormányzati tájékoztató végén az Építési és Beruházási Minisztérium tárcavezetőjével, aki májusban mutatta be az újonnan létrehozott minisztérium csapatát.

Transzparens verseny a cél magyar sikerekkel

Ahogy azt a keddi esemény tudósításában is jeleztük, a törvénytervezet két síkon hat egyszerre: egyrészt célja a rövidtávú segítségnyújtás, másrészt a hosszú távú előre lépés. A tárcavezető első kérdésünkre adott válasza alapján a két szempont egyforma arányban kap hangsúlyt.

„Miután az állam az egyik legnagyobb megrendelő a beruházások piacán Magyarországon, nyilvánvaló, hogy konszolidálni kell a folyamatban lévő állami beruházásokat” – húzta alá Lázár János. „Fölül kell vizsgálni, ami még nem kezdődött el, ami pedig folyamatban van, ott tisztázni kell a költségnövekményeket, illetve a tartalomváltozásokat. Elsősorban a szankciós politika miatti óriási árnövekedést kell rendezni a folyamatban lévő beruházásoknál. A rövidtávú cél tehát, hogy az állam konszolidálja a beruházásait, rendbe tegye a saját oldalát.”

A hosszú távú célként ugyanakkor azt a feladatot jelölte meg a miniszter, hogy a magyar építőipar számára lehetőséget teremtsenek. „Mint megrendelő azt akarjuk, hogy transzparens versenyben - ami az állami szereplőknek és az adófizetőknek is érdeke - , de mégiscsak magyar tudással, magyarok tervezzenek, magyarok építsenek, és a magyarok használják azt az infrastruktúrát, amit állami beruházásként létrehozunk.”

A sürgősség oltárán nem veszhet el az átgondoltság

A konferencián ismertetett tervezet egyik visszatérő, hangsúlyos üzenete volt, hogy a jövőben az állami beruházásoknak sokkal magasabb szintű előkészítettséggel kell rendelkezniük. Többek közt a kiviteli tervig meg kell tervezni az adott projektet, mielőtt azt kivitelezésre bocsátanák, továbbá január 1-től kötelező lesz a BIM-ben történő tervezés.

A lapunk által közölt interjúkból az elmúlt években kiderült, az ágazat különböző szakemberei már jó ideje hangsúlyozzák az előkészítés kulcsszerepét, ugyanakkor az is egy dilemma, hogy a jelenlegi tervezői réteg mennyire felkészült egy ilyen szintű váltásra. „Ez egy nagyon izgalmas kérdés” – ismerte el Lázár János. „A beruházási programokat az államnak jobban elő kell készíteni, és a tervezőknek sokkal jobban ki kell dolgozni, illetve a megrendelőként fellépő államnak jobban ki kell dolgoztatni a terveket.”

Példaként emelte ki azt a fontos elemet, miszerint a közbeszerzés nem indulhat majd el a jövőben a kiviteli terv hiányában.

„Korábban engedélyes terveket is útjára engedett a magyar állam a gyorsaság okán, avagy a sürgősség indokával, ez a jövőben nem fordulhat elő. Az érdekünk az, hogy a beruházások átgondoltak legyenek, és a beruházási program világosabb legyen.”

A tervezettség a viták megelőzése miatt is fontos

Hozzátette, ez a kivitelezők helyzetét is könnyíti, bár kétségtelen tény, hogy több időt vesz igénybe: „A jó munkához idő kell elv alapján az előkészítésbe sokkal több időt kell beleinvesztálni. Ennek egyrészt társadalmi szintű célja van: pontosan tudnunk kell, hogy amit építünk, annak mekkora a hasznossága, a célszerűsége és a fenntarthatósága. Másrészt pedig azért is szükséges ez, mert a kivitelezők és tervezők között később nem lehetnek megengedhetetlen viták.”

Kérdésre válaszolva a tárcavezető elismerte, egy ilyen szintű változáshoz az új szabályozási környezet mellett gondolkodásmódbeli váltás is kell. „Teljes mértékben igaz, hogy új struktúrára és új gondolkodásmódra van szükség. Nem az a lényeg, hogy egy építmény minél hamarabb elkészüljön, hanem hogy minél jobb legyen.”

Közel ezer javaslat érkezett a törvény kidolgozása során

Az ágazat szereplőivel beszélgetve nap mint nap tapasztaljuk, hogy a jelenlegi kedvezőtlen piaci környezetben rendkívül nagy az információéhség a cégek körében, nagyon sokan várták és várják, hogy milyen konkrét intézkedések születnek. Adódott a kérdés, hogy a több évtizednyi várakozás után idén májusban önálló minisztériumot kapó ágazat szereplőivel milyen stratégia mentén épít kapcsolatot a tárca. Lázár János számokkal válaszolt:

„Összesen 26 szervezettel egyeztettünk az új törvény benyújtása előtt, ennek során 900 javaslatot kaptunk, és azért vagyok tulajdonképpen, és azért dolgozom kollégáimmal együtt, hogy az építőipar rendelkezésére álljunk. Ez a minisztérium, nem az én minisztériumom, hanem az építési vállalkozók, építők, mérnökök minisztériuma. Állunk a rendelkezésükre, nyitott kapukat döngetnek.”

Hegedűs Gergely