Magyarország a második hazája, ami nem meglepő, hiszen lassan 40 éve tevékenykedik itthon, két unokájával közösen irányítja a vállalatot Michael Leier. Ennyi időt nem lehetne úgy eltölteni egy vállalkozásban, hogy az ember nem végzi teljes örömmel munkáját. Mi a titka az alapítónak, hogyan változott a cég az elmúlt évtizedek alatt és mit hoz a jövő?
A Leier Hungária Kft. szeptemberben avatta fel új betoncserépgyárát Hajdúszoboszlón, amely immár a korábbinál háromszor nagyobb kapacitással és Svédországból telepített gépsoroknak köszönhetően a világ legmodernebb technológiájával működik. Az eseményen a hét országban működő építőipari gyártó céget megalapító Michael Leier, valamint két unokája, Matthias és Thomas Ebner is részt vett. Lapunk megragadta a lehetőséget, és a gyáravató előtt a szintén megújult hajdúszoboszlói irodaházban beszélgettünk a nem mindennapi cégtörténettel bíró Leier-család tagjaival a sikerekhez vezető filozófiáról és cégkultúráról.
Michael Leier 1965-ben döntött a vállalkozása megalapítása mellett, a közel hat évtizedes sikeres cégtörténet pedig egy egészen egyedi kontuinitást mutat. „A legfontosabb, hogy az ember azzal foglalkozzon, amit szívesen csinál” – válaszolta Michael Leier, amikor a folytonosságról kérdeztük. „Ha valaki eljut idáig, akkor a siker automatikusan jön. Az emberek ugyanis megérzik benned a szakma iránti szeretetet, ez pedig mágnesként vonzza őket.” Hozzáteszi, a munkatársak azonnal megérzik, ha valaki csak egy showt csinál vagy pedig őszintén szívből végzi a munkáját.
A cégvezetésben szintén közvetlenül résztvevő, és immár hét éve Magyarországon élő Matthias Ebner ezt így egészítette ki: „A nagyapám által említett mágnesnek még az a tulajdonsága is megvan, hogy akik megérzik, és ez alapján elkezdik követni az embert, belekerülnek ugyanebbe az érzésbe, és szívesen végzik a munkájukat. Ebből a kölcsönhatásból egy óriási csapaterő jön létre, amely nagy teljesítményeket tesz lehetővé.”
Michael Leier azt emeli ki, hogy ez az örömteli munkavégzés 18 éves kora óta jellemzi, és ma, 75 évesen is ugyanolyan szívvel végzi munkáját az egyre fiatalodó csapatban. Kérésünkre az 1965-ös cégalapításig visszament az időben, elmesélve, hogy akkoriban mi volt a fejében: „Mindig is tudtam, hogy vállalkozó leszek, és 18 évesen a Spar élelmiszerüzlet megnyitása volt az első lépésem. A feleségemmel teljesen a nulláról indultunk, és 20 éves koromra a vállalkozás mellett már két gyermekünk is volt.”
A Leier alapítója egy fontos alapelvre is felhívta a figyelmünket, amely egyben a vállalat filozófiája is:
sohasem követelt többet az embereitől, mint amennyire ő maga is képes volt: „Jó példával kell elöl járni”
– adta meg a kulcsmondatot.
A Leier történetében a ’70-es évektől egyre inkább az építőanyaggyártás vált meghatározóvá, majd a cégtörténet jelentős lépéseként 1985-ben Michael Leier úgy döntött, Magyarországra terjeszti ki a tevékenységét. Az akkoriban a szocialista Magyarországon külföldieknek engedélyezett ’joint venture’ formában kezdte gyártani hazánkban az építőanyagot. (Joint venture: közös vállalkozás, amikor két vagy több üzleti fél közösen vállalja egy üzleti projekt kivitelezését – a szerk.)
Michael Leier gyakorlatilag az első magánvállalkozó volt Magyarországon, ennek minden előnyével és hátrányával. A magyar piacon akkoriban még nem létezett előírás az építőanyagokra vonatkozóan, így a Leier cég által kiforrott normák szerint gyárthattak. Így fordulhatott elő például, hogy habár egy helyiség fesztávolsága nem lehetett nagyobb, mint 6 méter, Leier-gerendákkal mégis orvosolhatták ezt a problémát.
„Óriási szerencsének könyvelem el, hogy mindig voltak körülöttem olyan emberek, akik hittem bennem, megértették a rendszeremet és aktívan tovább vitték.”
A megfelelő emberek megtalálása külön művészet, hiszen ahogyan Leier úr fogalmazott, a gazdasági életben mindenkit csak egyszer lehet átvágni. „Én ezzel sosem éltem, mert tudtam, hosszú távon akarok itt maradni és dolgozni, ezért arra nagyon ügyeltem, hogy korrekt maradjak mindenkivel és a törvényeket betartva működjünk.”
A Leier cég alapítója, amikor Magyarországra jött, elmondása szerint nem kapitalistaként érkezett, hanem vállalkozóként, aki nem pénzt akart keresni, hanem sikereket szeretett volna elérni. „Az a sportoló, aki csak pénzért sportol, sosem lesz sikeres. Először nyerni kell, utána a többi jön magától.”
A vállalatnál kezdetektől uralkodó „a vevő a király” szemlélet kezdetben nem volt teljesen egyértelmű a magyar munkavállalók körében, az üdvözlés elsajátítása jelentette a kezdő lépést. „Amikor beindult az első üzemünk Magyarországon, az volt az első, hogy kiküldtem mindenkit, majd visszahívtam őket és hangosan köszöntem nekik. Ezt addig csináltam, amíg az utolsó ember is vissza nem köszönt nekem. Az, hogy köszönni kell az ügyfélnek, alapvető dolog, de akkor még újdonságnak számított.”
Matthias Ebner átvéve a szót, megjegyezte, hozzáállásban mutatott mást a Leier az itthoni viszonyokhoz képest.
„Nyugaton semmivel sem voltak okosabbak az emberek, csak másképp kellett gondolkozniuk és ezt a gondolkodásmódot hozták be Magyarországra is. Manapság a piaci verseny megléte mindenkinek normális. Korábban az ember boldog volt, hogy kapott valamit - betérve az üzletbe, ma már küzdeni kell a vásárlóért a versenytársakkal” – tette hozzá Michael Leier.
A vállalat több évtizedes sikerét tömören így foglalta össze a Leier vezetője: olcsón kell gyártani és jól eladni. „A munkatársak jelentik a legnagyobb tőkét. Nagyon jó kollégáink vannak, akik hosszú ideje dolgoznak a cégnél. Nem azt várják, hogy leteljen a munkaidejük, hanem őket is a siker hajtja.”
Thomas Ebner szerint a Leier abban különbözik a versenytársaktól, hogy míg azok általában részvénytársaságok, ők továbbra is családi vállalkozásként működnek. „Egy nagy család vagyunk, nem csak kollégák.”
„Azt vallom, hogy munkával is lehet valamire vinni, az előrejutás nem csak spekulációval lehetséges. Nálunk nincsen nagy hierarchia, a tegeződés alapvető forma. Egy jó segédmunkás többet ér, mint egy rossz vezérigazgató, de szerencsére nálunk csak jók vannak” – tette hozzá nevetve Michael Leier.
A hosszú évek során a magyar bürokrácia útvesztőit is jól megismerhette Michael Leier, szerinte a lassú és komplikált rendszer ellenszere megtalálni azokat az embereket, akikkel gyorsan és hatékonyan lehet együtt dolgozni.
Magyarország - a nehézkes közigazgatás ellenére is - előkelő helyen áll a bevételek tekintetében, hiszen azok 40 százalékát teszi ki a magyar vállalat, miközben a teljes cégcsoport 7 országban van jelen. Michael Leier Magyarországhoz való kötődése vitathatatlan, második hazájaként tekint rá.
A Leier erősségét és sikerét a család és a munkatársak szorgalmas munkája biztosítja. „Azt szoktam mondani, nem a nagy hal eszi meg a kicsit, hanem a gyors a lassút.”
Michael Leier híres a gyors döntéseiről, a gyors lépéseiről és a gyors megvalósításról, ráadásul még ma is hobbiként tekint munkájára: ő megy be elsőként az irodába és ő is zárja be esténként – mindezt már lassan 60 éve.
A generációváltással sokan küzdenek a magyar építőiparban, nem úgy a Leier-nél. A cégalapító 2 unokája követte a nagyapa példáját, és szinte belenőttek a szakmába. Jelenleg tulajdonosi képviselőként a legjelentősebb döntésekért felelnek.
A két Ebner unoka gyorsan leszögezi, nem egyszerűen csak beleültek a magas pozíciókba, végigjárták a lépcsőfokokat, és belülről tanulták meg a legfontosabbakat, vagyis az építkezéseken és a termelésben kezdték elsajátítani a vállalat működését, mert érdekelték őket a különféle folyamatok, egyre többet és többet akartak tanulni, így haladtak feljebb és feljebb.
Már gyerekként látták nagyapjuk jó példáját, a vállalkozói lét sajátosságait, aki sosem erőltette rájuk a céget, de megadta a lehetőséget, ha szeretnének szerepet vállalni a cég életében, akkor dolgozniuk kell. Így már egészen fiatalon találkozott a két unoka a konfliktusokkal, a megoldandó feladatokkal, tudták, vagy legalábbis sejtették, mivel jár a cégvezetés.
„A saját szemünkkel tapasztaltuk meg, hogy nem minden nap süt a nap” – foglalta össze tömören és frappánsan Matthias Ebner a vállalkozói lét kihívásait.
Thomas Ebner egy gyerekkori emléket felelevenítve avatott be, hogyan is fonódott össze életükben a játék és a tanulás. „29 évvel ezelőtt jártunk már Hajdúszoboszlón, akkor még nagyon kicsik voltunk, nagyapánk dolgozott, mi pedig a fürdőben töltöttük az időnk nagy részét. Ám amikor a fürdőzést meguntuk, bementünk a gyárba, hiszen számunkra az is felért egy játszótérrel.”
Természetesen a fiatal generáció új folyamatokat és szemléletet hozott és hoz a cég életébe, Matthias Ebner szavai szerint az idősek felnyitják a fiatalok szemét és fordítva. „A közösségi média rejtelmeibe például mi vezettük be nagyapánkat, ő pedig a felhalmozott tapasztalatát adja át nekünk.”
Michael Leier a döntési folyamatokra rávilágítva megosztotta, a cégnél mindenki elmondhatja véleményét, majd közösen döntenek, melyik utat válasszák. Fontos kérdések megvitatásakor többféle vélemény találkozik, sőt ütközik, de a végén mindig úgy állnak fel az asztaltól, hogy egy vélemény marad – talán ez a sikeres cégvezetés egyik titka.
Michael Leier és két unokája 7 éve dolgoznak már együtt, és ami még fontosabb, egyenrangú és szoros viszonyban. Az eltelt idő őket igazolja, hiszen azóta is folyamatosan érkeznek a sikerek a cég életébe. A munkavállalók látják és érzik, hogy itt a következő generáció, amely kézben tartja a dolgokat, érzik és látják azt a bizalmat, ami a vezetők között él.
„Vállalkozási kultúránk erős konzervatív alapon áll, de nyitottak vagyunk a modernitásra, az újdonságokra” – írta körül Thomas Ebner.
A Leier cégcsoportot a hosszú távon való gondolkodás különbözteti meg egy multinacionális cégtől, hiszen nem csak a következő gazdasági évre terveznek, hanem generációkban gondolkodnak. A rövid távú érdekek nem írják felül a hosszú távú terveket.
A cég stabilitását a gazdasági válság sem tudja megtörni, az ilyen nehéz időszakokra is megvan a jól bevált receptjük. Amikor érkezik a válság, beruháznak, hogy amikor dübörög a piac, profitálhassanak belőle. „Sosem félünk a következő évtől, hiszünk a jövőben” – jelentette ki Michael Leier.
A föntieket bizonyítja, hogy jelenleg is 5 üzemi beruházásuk folyik cégcsoport szinten. A széles termékpalettával és szolgáltatásokkal rendelkező vállalat egy nagy vegyesboltként működik – magyarázta a cégalapító, majd hozzátette, sosem akartak monopolhelyzetbe kerülni semmilyen téren, a több lábon való állásban hisznek, szeretik a konkurenciát. „Ahol egyenlőek a feltételek, ott nincs problémánk, így válságállók is vagyunk.”
A magas minőségre pedig garanciát jelent az a szemlélet, mely szerint csak olyan terméket gyártanak, amit saját maguk is megvennének.
Idén 13 nívódíjat és 4 elismerő oklevelet adtak át.
Ismét gyermekzsivaj töltötte meg a Szabadics Építőipari Zrt. nagykanizsai irodaházát, ahol december 6-án ünnepélyesen átadták a munkavállalók gyermekeinek meghirdetett rajzpályázat díjait.