Ez lehet a motorja egy újfajta tervezői szemlélet kifejlődésének

Az előregyártott betonelemek egy újabb témakörét megvizsgálva ezúttal a szabadon választható méretekről és az integrált rendszerekről beszélgettünk az INETON Kft. egyik szakemberével. Ezt a témát a vállalat gyártmánytervezési csoportvezetőjével, Szerencsés-Aranyos Donáttal jártuk körbe.

Hogy az előregyártás a méreteket tekintve mennyire rugalmas tud lenni, nem terjedt még el a hazai köztudatban a szakember véleménye szerint. „Mindenkiben benne van az a sztereotípia, hogy egy gyárban, ahol termékeket gyártanak, fix méretben gördülnek le a szalagról az elemek, vagy legfeljebb csak egy szűkebb intervallumban lehet ezeket átméretezni” - mutatott rá a mérnök.

„A piac mégis bővül, hiszen a sikeres építési projektek önmagukért beszélnek, és ráirányítják a figyelmet az előregyártás lehetőségeire.” Elmondása szerint az igények olyan jelentősek, hogy egyes európai régiókban kapacitáshiányról lehet beszélni, és az egyes szereplők akár évekre előre lekötött projektekre gyártanak. 

 

Akár az amorf elemek is megvalósíthatóak

A szakember elmondta, az elsődleges cél mindig a megrendelői igények maradéktalan kielégítése, racionális határokon belül. Ezen igények szerint határozható meg a geometriai kialakítás. Ugyanakkor ezen belül mindig igyekeznek a gyártási folyamatokat úgy alakítani, hogy mind a gyártósorok kihasználtsága, mind a logisztika a lehető leghatékonyabb legyen. 

Hozzátette, mind a tervezés, mind a gyártás és a későbbi logisztika úgy optimalizált, ha minél több azonos elem van:  

„Ezt kell összevetni a megrendelői igényekkel. Ugyanakkor, ha valaki egy különleges geometriai igényű szerkezeti elemet szeretne betervezni egy épületbe, akkor azt is be tudjuk fogadni, és automata gyártósoron gyártani.  

Jó példa erre az egyik projektünkre gyártandó kéregfödém elem, amelynek kontúrja egy általános négyszög." Hangsúlyozta, ma már robotok helyezik el a zsaluzatot az amorf elemek esetében is, a hibákat is minimalizálva. "Erre azok a rácsokat tartó térelemek szolgálnak példaként, amelyeket most fogunk gyártani, és nem részei a sablonparkunknak.”

Míg az egyes felületelemek az automata gyártósoron készülnek, addig a különleges igényű egyedi elemeket a gyár manuális gyártó részlegében készítik. „Itt nagyobb mértékű emberi beavatkozásra van szükség, ugyanakkor itt is nagy méretpontosságot tudunk elérni egy helyszíni öntéshez képest, többek közt a mágnesezhető zsaluzatnak és az összeszerelhető sablonoknak köszönhetően.” 

Megszűntek a korábbi korlátok

Szerencsés-Aranyos Donát a választható méretek előnyeire áttérve megerősítette a korábbi cikkeinkben is elhangzottakat, miszerint a tervezői elképzeléseket korábban az előregyártott elemek méreteit maga a technológia lekorlátozta. 

„A választható méretek egyik nagy előnye viszont éppen az, hogy a generáltervezőnek, akivel kapcsolatban állunk, nem kell olyan szabályokat betartania, mint a klasszikus előregyártás esetén. Egy monolit szerkezethez hasonlóan tudja megtervezni az épületet, mind a falakat, mind a födémeket tekintve.”  

Hozzátette, a nagyfokú szabadság nagy méretpontosságot is követel meg, ugyanakkor a speciális tervekhez több mérnöki munka is szükséges.

 

 

A választható méretek másik nagy előnye a kivitelezés során mutatkozik meg. „Mivel nagyon precízen tudjuk ezeket a méreteket szabályozni, elhelyezési sorrendbe tudjuk előkészíteni az elemeket, ami gyorsítja a helyszíni munkafolyamatokat.”

Már a projekt legelején célszerű érvényesíteni a gyártási szempontokat

Amikor a kihívásokról kérdeztük, a csoportvezető a jól tervezettség és előkészítettség jelentőségét emelte ki. „Amikor egy adott projekt elindul, elhelyezzük a vállalatirányítási rendszerünkbe egy megrendelésként. Ekkor megindul egy közelítő gyártástervezés. Ebből a közelítő tervezésből – a többi párhuzamosan futó projektet is figyelembe véve – már meg tudjuk mondani, hogyan, hol és milyen sorrendben helyezzük majd el az elemeket, hogy a gyártás optimalizált legyen. Eközben már azt is megtervezzük, hogy hogyan jut ki a munkaterületre a termék.” Hangsúlyozza, 

a fentiekhez az kell, hogy legalább egy gyártmánytervező lehetőleg még az elején belefolyjon a projektbe, amikor még nincsen tényleges terv, csupán a gyártás tervezése és a helyszíni organizáció szervezése folyik. 

„Például egy adott területen a just in time rendszer egyből meghatározza, hogy hogyan tudom rakatolni az elemeket. Ha nekem az építési helyszínen egy 3 tonnás kapacitású toronydarum van, akkor ezzel a kapacitással kell terveznem.” 

A kölcsönös rugalmasság minőségi ugrást is eredményezhet

A korábbi cikkeink tartalmát megerősítve elmondta, a különböző méretek egy iterációs folyamatban képződnek le, amelynek során a generálterveket egyeztetik a gyártmánytervekkel. „Ha az INETON a projekt elején kapcsolódik be a folyamatba, akkor egy közös csoportot állítunk fel, amely az építész munkáját segíti.” Egy másfajta projektet eredményez, amikor már kész tervcsomagot vesz át az INETON. „Ebben az esetben is tehetünk javaslatokat, amelyek a gyártást hatékonyabbá tehetik, ugyanakkor azonos szintű műszaki megoldást eredményeznek.” 

Lényegi elemként emelte ki a kompromisszum készséget mindkét fél részéről:  

„Ha a mi rugalmasságunk a megrendelői rugalmassággal találkozik, akkor mindig tudunk egy pozitív megoldást találni, ami minőségben akár jobb is lehet, mint az eredeti elképzelés.” 

Hozzátette, a just in time rendszer működtetésének is ez a fajta közös tervezés az alapfeltétele. „A gyártási szempontok figyelembevételével elkerülhetőek a fennakadások a munkafolyamatokban.” Szavaiból az is kiderült, ez a rendszer a gyártási projektek egymáshoz viszonyulását is átláthatóvá teszi, és azt is lehetővé teszi, hogy több projektet összekapcsoljanak a gyártási folyamatban.

Ezekkel a termékekkel nagymértékben egyszerűsödnek a gépészeti helyszíni munkák

A csoportvezető az állítható méretek mellett az integrálható rendszerekkel rendelkező előregyártott elemekről is beszámolt. „Tágabb értelemben véve az is ide tartozik, hogy a gyengeáramú védőcsövezést, kötődobozokat előre el tudjuk helyezni az elemekben bármilyen fal és födém esetében. Ezeknek köszönhetően a helyszínen már csak a befűzés, vezetékelés történik. Ugyanakkor nyilván azok a konkrét termékeink kapnak több figyelmet, amelyek integrált rendszerekkel készülnek” - ismerte el. 

Utóbbiakra példa az INETON által gyártott klíma födém, amelybe hűtő-fűtő rendszert építenek vagy a hőszigetelt kéregfal, amely mellett már nincsen szükség hőszigetelésre. Sőt utóbbinál már semmilyen burkolati igény sincs, mert ez egy olyan külső kéreg, amely látszóbetonfelület is lehet. 

További termékük a thermo födém, amelyet többek közt a pincéknél – avagy földszinti padlóknál - alkalmazva tökéletes megoldás, hőszigetelt tereket létrehozva. Mindezeken túl egyedi kéréseket is be tudnak fogadni ezen a területen:  

„Akár egy gépészeti rendszert is be tudunk előre tervezni és tudjuk úgy alakítani az elemek gyártását, hogy aztán a külsős gépészek által készített eszközök integrálhatóak legyenek, például a biztonságtechnikai eszközök.” 

Egy irodaprojektnél különösen nagy kincs, hogy megszűnik a rengeteg por

Az integrált rendszerek általános előnyeként elmondta, hogy a gyári körülményeknek köszönhetően ezek az elemek nagyfokú minőségellenőrzésen esnek át. Egy további előnyt, a karbantartás könnyebbségét, egy konkrét termékre vetítve mutatta be: „A klímarendszerek esetében visszatérő probléma, hogy nem tudnak jó kiállásokat képezni hozzájuk a helyszíni kivitelezésen. Emiatt, ha megsérül valamelyik része, akkor a hiba kezeléséhez vésni kell a födémet, ha az nem elérhető helyen van.  

Ezzel szemben a mi termékeink olyan rendszerrel bírnak, amelyben minden végkiállást meg tudunk nyitni, miközben ez nem látszik a látszófelületen.” 

Hozzátette, az integrált rendszerek nagymértékben csökkentik a helyszíni erőforrás igényt, és növelik a pontosságot. „Fontos, hogy nem kell vésni a kialakításuknál sem, így nem sérülnek a felületek.” A megrendelők számára további kiemelt szempont lehet, hogy a fent leírt integrált rendszerek megszüntetik az építkezések legkellemetlenebb részét, a rengeteg porral és hulladékképződéssel járó vésési folyamatokat. „El lehet képzelni, hogy ez egy belvárosi irodaprojekt során mekkora előny.” 

Az előregyártás pont azt a kultúrát erősíti, amiből hiány van a magyar építőiparban

A beszélgetés összegzéseként hangsúlyozta, az előregyártás előnyeinek kihasználásához, illetve az elterjedéséhez az előkészítésbe nagyobb erőt kell fektetni. „Azt az energiát, amit az egyik részprojektből kiveszünk, egy másik helyen vissza kell rakni. A fent említett belvárosi iroda projektnél például mindez csak akkor tud jól működni, ha a jó tervezés által sikeresen kezeljük a belvárosi szűk terek hátrányait a nagyméretű elemek kiszállításánál.  

Ez is azt erősíti, hogy a tervezésre, előkészítésre a korábban megszokottnál nagyobb erőforrásokat kell fektetni mind az emberi erőforrás, mind az egyéb eszközök terén.” 

Lapunk számos interjújából kiderült, hogy a fenti gondolat évek óta jelen van az egész magyar építőiparban, mint a hatékonyság növelésének záloga. Az előregyártás tehát ebből a szempontból is lehet úttörőszerepben: az előre tervezés fontosságára terelve a hangsúlyt erősítheti a jobban megtervezett projektekhez szükséges gondolkodásmódot. 

 

 

Szerencsés-Aranyos Donát zárásként az előregyártás hatékonyságához és terjedéséhez szükséges előkészítésre egy példát is elmondott. „Dél-kelet Ázsiában hét nap alatt felhúztak egy négyszintes társasházat, de ezt megalapozta egy másfél éves tervezés és gyártás, valamint a háttérben egy komoly szellemi munkaerő. Ugyanakkor összességében a költségek alacsonyabbak, mint egy hagyományos építkezésnél.”