A teljes felújítás során a gépészeti megújulás mellett arra is figyeltek, hogy az esztétikát súlyosan károsító korábbi beavatkozásokat megszüntessék.
Sajtónyilvános épületbejáráson mutatták be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megújult budapesti székházát. Az Alpár Ignác tervei alapján 1905-ben létre jött Szabadság téri épület a Raw Development Kft. generálkivitelezésében újult meg. Az átalakítást és bővítést is hozó projekt vasbeton szerkezetépítési munkáit az Épszerk-Pannónia Invest Kft. végezte.
A szerkezetépítési munkák kihívásairól és a megoldásairól a kiemelt jelentőségű műemléki épületben hamarosan átfogó cikket fogunk megjeleníteni, egy részletes galériával megmutatva az épület megújult tereit.
Az MNB korábbi közleménye szerint a 2021 októberében elrajtolt munkák során a Szabadság téri neobarokk székház teljes rekonstrukcióját végezték el. A cél az volt, hogy a jegybank centenáriumára az épület egykori szépségében születhessen újra.
A beruházásra azért volt szükség, mert a nemzetgazdasági szempontból kritikus infrastruktúrákat is üzemeltető épület soha nem esett még át komolyabb műszaki felújításon a fennállása óta. Kizárólag a mindennapi működéshez szükséges karbantartást, illetve az adott kor igényeinek megfelelő technológiai megoldások beépítését végezték korábban.
A fentieknek köszönhetően az épületgépészeti rendszerek üzembiztonsági szintje az idő előrehaladtával egyre csökkent. Az elektromos energiát, vízellátást, hűtés-fűtést és a szennyvízelvezetést biztosító rendszerek elavultak.
A fejlesztést ugyanakkor az is indokolta, hogy a székházon a II. világháborút követően a műemléki értékét súlyosan károsító építészeti beavatkozások történtek. Alpár Ignác eredeti koncepcióját figyelmen kívül hagyva egy plusz födémbeépítéssel kettéosztották az első emeletet, amely így elvesztette belmagasságának felét és szűk, sötét irodák váltották fel a világos, szellős tereket.
Mindezek mellett az eredetileg nyitott belső udvart a földszint magaságában befedték, a harmadik emeleti nyitott loggiákat megszüntették, elnyomva ezzel a belső tér elegáns hangulatát és súlyos károkat okozva a Róth Miksa által készített üvegablakok esztétikájában, amelyek egy részét az új falazatokkal, födémekkel elfedték.
A rekonstrukció során az utólag beépített födémet teljes egészében elbontották. Az épület ezáltal visszanyerte az eredeti állapotát, így az első emelet ismét teljes, 6 méter magas belmagassággal bír.
Az udvar korábbi, fölszinti elfedése megszűnt, és az épület udvara egy 1320 m2 területű üvegkupolát kapott, aminek eredményeképpen egy nagy, világos belső átrium jött létre. A felújítás során megőrizték a ház motívumrendszerét, rekonstruálták a műemléki indás-florális díszekkel ellátott korlátokat, a műemléki csillárokat és az ólmozott üvegtáblákat is.
A munkálatok magukba foglalták az épület teljes gépészeti rekonstrukcióját, amelynek során az elavult technológiák minden elemét eltávolították, beleértve a csővezetékeket és berendezéseket is. Ezek helyén egy modern, energiahatékony és környezettudatos rendszert alakítottak ki, csökkentve az üzemeltetési költségeket és a környezeti terhelést. Mindezeken túl az épület körül 2146 négyzetméteren a közterületet is felújították.
A közlemény szerint a fenti zöld kialakítás eredményeképpen tavaly a Szabadság téri székház lett az első épület Magyarországon, amely WELL előminősítést kapott: ez az egyik legújabb, az Amerikai Egyesült Államokban kifejlesztett nemzetközi minősítő rendszer szerinti tanúsítvány – írják az összegzésben.
A beszámolóból kiderül, idén januárban már megindult a munka az MNB megújult székházban: a jegybank vezető testületeinek (Monetáris Tanács, Igazgatóság) aktuális üléseit, valamint a vezetői értekezletet is már a megújult épületben tartották meg. A Monetáris Tanács január 28-i kamatdöntő ülésére is több év után ismét az immáron megújult Lámfalussy teremben kerül sor.
A jegybanki szakterületek a következő hónapok során fokozatosan költöznek vissza a megújult Szabadság téri épületbe, illetve az MNB által szervezett szakmai rendezvények új otthona is a megújult székház lesz.
A száz hektáron fekvő terület tervezett fejlesztése során 35-40 hektárnyi parkot és közteret alakítanak ki. 330 milliárd forintnyi állami infrastruktúrafejlesztést is terveznek (többek között az M1-es metró meghosszabbítását) és 250-500 méter magas épületeket is emelhet előre meghatározott területeken a befektető.
Miközben más iparágakban leépítenek, a SWIETELSKY Magyarország Kft.-nél a jövőben gondolkodnak: új keverőtelep építésével, innovatív megoldásokkal és a multinacionális cégcsoport tudásbázisával készülnek a piaci lehetőségekre. Hegyi Zoltán ügyvezető igazgató szerint ugyanakkor az egész hazai útépítésre igaz, hogy nagyobb innovációs potenciál rejlik benne, mint amennyit jelenleg ki tudunk használni.