A múltat vagy a jövőt választja Sárospatak? – lakossági tájékoztatón mutatták be az új campus terveit

Új kollégiumépülettel bővül a sárospataki Tokaj-Hegyalja Egyetem. A kollégiumi és oktatási funkciót betöltő új tömbbel együtt az intézmény összesen 2000 hallgató befogadására lesz alkalmas. A történelmi város megújulását is magában foglaló koncepciót a tervező BuildEXT Kft. egy fejlesztési tájékoztatón mutatta be Sárospatakon. 

Egy 20 éve leégett épület helye hasznosul

A projekt előzményeként a 2021-ben megalapított Tokaj-Hegyalja Egyetem a nagymúltú sárospataki tanítóképző főiskola ikonikus épületében kezdte meg működését. A 112 éves, Kismarty-Lechner Jenő és Warga László által tervezett műemléképület felújítása nemrég zárult le a KE-VÍZ 21 Zrt. kivitelezésében, a szeptemberi átadóról lapunk is beszámolt. Ugyanakkor a folyamatosan bővülő, terv szerint a jövőben 2000 hallgatót foglalkoztató intézmény kapacitási igényeit a régi épület már nem tudja kielégíteni, emiatt van szükség az újra. 

A most szóban forgó projekt a főépülettel szomszédos telken valósul meg:

a 20 évvel ezelőtt leégett malom helyén egy 14 ezer négyzetméteres épület kialakítását tervezi a Tokaj-Hegyalja Egyetem. Az új campusban a kollégiumi szobák mellett ugyanakkor egy 150 fős előadóterem és más oktatási helyiségek – labortermek és szemináriumi termek - is épülnek.  

A megnövekedett létszámmal együtt a parkolási kapacitásokat is növelni kell – elég csak az évnyitókra vagy diplomaosztókra gondolni – így az új tömb alatt 140 férőhelyes mélygarázs kap majd helyet. Mindezeken túl számos közösségi funkciót betöltő teret alakítanak ki: többek közt étterem és fitnesztér, valamint könyvtár is épül. 

Már a jelenlegi létszám mellett is szűkös a kapacitás

A csütörtöki fejlesztési tájékoztató megnyitóján Dr. Farkas Szabolcs, sárospataki polgármester korszakalkotónak nevezte a beruházást, amelynek a diákok mellett legalább ennyire nyertese lesz az egyetem és a város is. Az esemény tárgyát képező modern építészeti koncepcióra utalva úgy fogalmazott, a település történelmében voltak olyan építészeti stílusok, amelyekre akkor furcsán néztek, ma ezek mégis itt állnak, és mindenki büszke rájuk.  

Vincze Csaba, a Tokaj-Hegyalja Egyetem kancellárja köszöntőjében jelezte, a megalakulása után a jogelőd sárospataki főiskola korábbi 300 fős létszáma ma 1100 fő körüli és a jövőbeli tervek is a dinamikus fejlődésről szólnak. „Ehhez eddig jelentős lépéseket tettünk a főépület felújításával, illetve a tornaterem és a könyvtár jelenleg is tartó fejlesztésével” – mutatott rá. „Ugyanakkor már a jelenlegi létszám mellett is szűk az épület: az új tömb által további 280 fővel szeretnék bővíteni a kollégiumi férőhelyek számát, illetve új oktatási tereket is építünk az egyetemnek, valamint közösségi funkciókat a városnak.” 

Évtizedekre meghatározhatja a város működését

A folytatásban Livják Csaba, az új campus terveit kidolgozó BuildEXT Kft. építésziroda ügyvezető igazgatója részletesen ismertette a beruházás koncepcióit. Első szavaiból kiderült, mélyen érintett a beruházás kimenetelében, hiszen sárospatakiként a bemutató helyszínétől pár száz méterre töltötte a gyermekkorát, és a középiskolát is a város közel 500 éves múltjával büszkélkedő gimnáziumban végezte.

„Jó érzés, hogy a visszaadhatok valamit a szülővárásomnak, ami évtizedekre meghatározza a működését”

– fogalmazott. 

A tervező cég vezetője elmondta, a projekt tervezését egy másik iroda kezdte meg, akinek a korábban készített tervét az Országos Építészeti Tervtanács nem fogadta el. Így új tendert írtak ki, amelyet a BuildEXT nyer el. Az egyetem és a város célja egyértelműen az volt, hogy egy modern, kortárs épület szülessen meg.

Szervesen kapcsolódik a múlthoz, de jövőbe mutat az egyetem által is támogatott koncepció

A tervezés során a korábbi Tervtanácsi vélemények nyomására egy a hagyományőrző, a történeti épületek kontextusához jobban illeszkedő – a neoreneszánsz kastélyok hangulatát idéző - épület született mondván, hogy az belesimul a kisvárosias szövetbe, nem konkurálva a település karakteres történelmi épületeivel. 

A Tokaj-Hegyalja Egyetem vezetése - beleértve az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnökét, Wáberer Györgyöt - azonban egyöntetűen az egyetem megújulását kifejező modern változat mellé állt, és ennek hatására készült egy új terv, amely által mindkét igényt kiszolgáló, mégis megfelelően bátor megoldás született.

„Megadjuk a tiszteletet a múltnak és a lebontott kollégium helyén befejezzük, amit elődeinknek nem volt lehetősége, majd egy éles vonalat húzunk és tudatos kontraszttal létrehozunk egy jövőbe mutató építészeti megjelenést, amely ahelyett, hogy másolna, ellenpontozza a művelődési ház épületét és színével, minimalizmusával, kiemeli a történeti épületek részletgazdagságát, szépségét” – ismertette Livják Csaba. 

 „A beruházással gyökeres átalakuláson megy át az egyetem és a település, amely ezzel nagybetűs egyetemvárossá válik. A koncepció részeként új funkciókat hívunk életre a városi főtéren, megteremtve ezzel az Egyetem teret, amely lehetőséget ad a város, a turizmus és az egyetem kulturális szinergiájának összefonódására.”

„Merjünk-e bátrak lenni vagy maradjunk-e meg a hagyományoknál?”

Livják Csaba azt is elárulta, hogy a legutóbbi tervre közvetlenül a szeptember 18-i esemény előtt, a Tervtanácstól egy olyan véleményt kapott, amely lényegében elutasítja a modern épület koncepcióját. "Ez eltérítette a találkozót eredeti céljától. A mai fejlesztési tájékoztatón ezért nem egy verziót bemutatunk be, hanem kettőt és megkérjük a város lakóit, hogy egy szavazás formájában fejezék ki szándékukat, ők melyik utat választanák. Merjünk-e bátrak lenni és jövőbe mutató koncepciót választani vagy maradjunk-e meg a hagyományoknál?” – tette fel a kérdést. 

A prezentációjában a BuildEXT ügyvezetője felhívta rá a figyelmet, hogy Sárospatak egyeteme közel tízszeresére nő a korábbi főiskolához képest.

„A projekt egyetemvárossá változtatja a települést, ehhez a változáshoz pedig ennek a változás mértékét kifejező építészeti formanyelvvel kell válaszolni”

– fogalmazott. 

Az elhangzottak szerint a jelenlegi történelmi épületre szimmetrikusan – azt tükrözve - egy hagyományőrző stílusú szárny épül, modern változatban, de megadva a tiszteletet a hagyományoknak. „Ezen túl egy éles vonalat húztunk, és a folytatásban tudatos kontrasztként egy kortárs, kontrasztos, de csillogótömegű épületet terveztünk meg.

Ez egy minimalista épület, kifejezve, hogy az új kor nem konkurál a régi épületekkel, hanem a sötétebb árnyalatú szín kontrasztjával kiemeli ezek szépségét és értékeit.”

Az épület azonnal üzenni fog a városba érkezőknek

Livják Csaba elmondta, építészeti szempontból a kérdés, hogy hogy néz ki ma egy egyetemi épület. „A historikus koncepció épülete ránézésre nyugodtan lehetne egy kastélypanzió is. Ugyanakkor az AI éppen most transzformálja át az oktatást, kérdés, hogy a 21. században vajon historikus egyetemet kell-e építeni?” 

Ide kapcsolódó szempont, hogy a bővítés elhelyezkedése miatt a városba érkezők elsőként az új kollégium tömbjét látják majd. „Fontos kérdés, hogy mit akarunk üzenni a városba érkezőknek: ez egy nemzetközi egyetem vagy egy újraértelmezett műemlék épület?” 

A város történelmében minden mérföldkőhöz érkezett egy új építészeti formanyelv

Az előadás izgalmas részét képezte a 800 éves múlttal büszkélkedő Sárospatak építészeti DNS-ének a bemutatása. Ebből kiderült,

hogy a város történelmében minden reformhoz, illetve mérföldkőhöz egy új építészeti formanyelv jelent meg, amely aztán évtizedek alatt épült be a város szövetébe, tovább gazdagítva azt.

Livják Csaba első példaként a Perényiek által megépített Vörös-tornyot említette, majd az oktatási reform korszakát. „Utóbbi elhozta a klasszicizmust, amelynek hatása alatt megépült a kollégium és a teljes főutca – de abban a korban ez sem volt teljesen egyértelmű és mindenki által támogatott” – mutatott rá. „Aztán a 20. század elején a szecesszió hatására épült meg a Lechner-épület egy merőben idegen formanyelven, egy akkoriban rendkívül modernnek számító épülettel. Később pedig jött a várossá válás mérföldköve a Makovecz Imre alkotta szinte űrbeli, organikus épületekkel, ami a világ élvonalába emelte Sárospatak építészetét. Ezen épületek egyike sem illeszkedett, most mégis ezek képezik Sárospatak építészeti értékét.” 

A következő mérföldkő szavai szerint az egyetemvárossá válás: „Megítélésem szerint, ennek is egy merőben új építészeti formanyelvben kell kifejeződnie, igazodva a város történelmi hagyományaihoz. Ehhez viszont érdemes megnézni, hogy néz ki egy egyetemváros.” Hozzátette, több magyarországi példát is megnéztek, hasonló méretű egyetemvárosok felépítését vizsgálva: ezekből is merítve alkották meg a terveket. 

Történelmi esély adódhat a település számára

Fontos része a koncepciónak, hogy a Tervtanáccsal együttműködve a tervezők azt is megvizsgálták, hogy a beruházás milyen hatással lesz a városra, az egyeztetésekbe bevonva a város vezetését is.

„Ennek megfelelően megterveztük a városban az egyetem teret többek közt fényfestéssel, a termálvízzel működtethető szökőkúttal és információs ponttal, illetve gasztroponttal.” 

Livják Csaba felhívta rá a figyelmet, hogy az egyetemváros teljes körű – a belvárosi egyetem tér megépítését is magába foglaló - kialakítása 1,5-2 milliárd forinttal növeli meg a város éves bevételeit a becslések szerint azáltal, hogy többek közt turizmust generál. Mindezt történelmi lehetőségként értékelte a sárospataki születésű építész tervező.   

Hangsúlyozta, a városnak el kell kezdenie a felkészülést a demográfiai változásokra, hiszen egy tízezres településen mintegy 2000 fiatal jelenik meg pár év alatt, akik számára többek közt a közlekedési, sportolási és szórakozási lehetőségeket is ki kell alakítani. 

A jövőbe mutató projektek nem idegenek a térségtől

Külön kitért a térség világörökségi védettségére, amelyre hivatkozva tapasztalatai szerint helyi építészetben számos koncepció hiúsul meg, illetve csak azok kapnak zöld lámpát, amelyeknél megvannak a táji alapjegyek: azaz piros cseréptetős, fehér falas és mádi mészkőből készült kőkeretezésű épületek. 

Ugyanakkor európai példákkal alátámasztva kifejtette, hogy a világörökségi védettség más országokban nem jelent ennyire szigorú korlátokat, így például a franciaországi Loire völgyében és a hollandiai szélmalmok vidékén is épülnek kortárs épületek.  

Ehhez lapunk részéről azt tesszük hozzá, hogy a zempléni térségtől ezzel együtt nem idegenek a modern projektek. Nemrég számoltunk be a szintén a BuildEXT tervei alapján épülő sárospataki uszoda alapkőletételéről, de ugyanilyen jövőbe mutató épület a Weinberg Kft. új irodaháza, amelyet szintén a magyar cég tervezett, és világszínvonalú digitális technológiával épült meg. További példaként pedig kifejezetten extrém kategóriába tartozik a sátoraljaújhelyi Tábor-hegy és Sátor hegy között, 80 méteres magasságban feszülő, üvegpadlóval ellátott, több mint 700 méter hosszú függőhíd, amelyhez hasonló turisztikai elem világszerte nem sok helyen található.

A fórum és a projekt résztvevői is a modernista változatra szavaznak

Livják Csaba előadása után a fórum a projekt szereplőinek kerekasztalbeszélgetésével, illetve a lakossági hozzászólásokkal folytatódott.

Ezekből egyöntetűen kiderült, hogy mind a beruházó, mind a városvezetés, mind az egyetem vezetése, mind a városi főépítész, mind a lakosság részéről komoly támogatása van a kortárs épületre alapozó koncepciónak. Utóbbit a hozzászólásokon túl az is jelezte, hogy a fórumon meghirdetett QR-kódos szavazás során a megjelent 80-100 fő közül kikerülő mintegy 40 szavazó 93 százaléka a modern építészeti kialakításra voksolt.

A zárószakaszban elhangzottak alapján kiderült, hogy a projekt átfutása szempontjából sem mindegy, hogy melyik koncepció érvényesül. Amennyiben az egyetem által preferált minimalista koncepció nyer, akkor akár 1-1,5 éven belül elkészülhet az új tömb. Ha viszont nem születik kompromisszum, a projekt évekig elhúzódhat, veszélyeztetve az intézmény működését, lerontva a diákság életminőségét, hozzáférését a bővebb oktatási és kollégiumi kapacitásokhoz.