Az autópálya-koncessziót övező szakmai és politikai viták közepette adott részletes interjút a Világgazdaságnak Németh Tamás, a Magyar Koncessziós és Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója. A társaság vezetője az M6-os autópálya üzemeltetésétől kezdve a koncessziós konstrukció finanszírozásán át az M1, az M7 és az M200 fejlesztéséig számos kérdésben ismertette az MKIF álláspontját.
A vg.hu által közölt interjú legfontosabb eleme az M6-os autópálya üzemeltetésének átvétele volt, amely továbbra is nyitott kérdés, miközben az idő egyre sürgetőbb az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója szerint. Németh Tamás elmondta:
„Ez a koncessziós szerződésünkben opciós elemként szerepel. Az előző kormányzat jelezte, hogy élni kíván ezzel a lehetőséggel, vagyis azt kérte, hogy vegyük át az M6-os üzemeltetését. A végleges döntésre azonban hónapok óta várunk: továbbra sem kaptunk megerősítést a minisztériumtól arról, hogy valóban nekünk kell átvennünk az üzemeltetést.” Mint mondta, mindez azért is sürgető, mert az idő szorít, október 8-tól már az MKIF-nek kellene ellátnia az üzemeltetési feladatokat.
A társaságnak az esetleges átvételhez már most meg kellene kezdenie a felkészülést: munkatársakat felvenni, biztosítani a szükséges eszközöket, valamint beszerezni a téli üzemeltetéshez szükséges sókészleteket.
A vezérigazgató azt mondta: legkésőbb szeptember 1-jéig meg kell születnie a végleges állami döntésnek, mert ezt követően már – bárki legyen is az üzemeltető - nem marad elegendő ideje a felkészülésre.
Németh Tamás leszögezte: azok az állítások, amelyek szerint az MKIF üzemeltetése lényegesen drágább lenne, egyszerűen nem felelnek meg a valóságnak. Hozzátette: a Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter által említett számok sem egyeznek a koncessziós szerződésben és a társaság ajánlatában szereplő összegekkel.
„Az általunk vállalt költségek ennél lényegesen alacsonyabbak, ráadásul az ajánlatunk műszaki tartalma sem azonos a jelenlegi üzemeltetés műszaki tartalmával, ezért a két konstrukció nem hasonlítható össze közvetlenül.”
Az interjú másik központi témája volt a koncessziós konstrukció kockázatmegosztása. Németh Tamás visszautasította azt az állítást, hogy a társaság nem vállal érdemi üzleti kockázatot. Elmondása szerint a koncesszor nemcsak az üzemeltetés és a fenntartás, hanem a tervezés, a finanszírozás, a kivitelezés és a hosszú távú karbantartás kockázatát is viseli. Kiemelte azt is, hogy a társaság eddig közel 2 milliárd euró hitelfinanszírozást szervezett meg, amelyhez 30-40 százalék önerőt biztosított.
A vezérigazgató hangsúlyozta: a tulajdonosok eddig közel 150 milliárd forint saját forrást biztosítottak a projekt finanszírozására, miközben a legnagyobb beruházások – köztük az M1 autópálya bővítése – jelenleg is zajlanak.
A társaság vezetője kitért az útdíjbevételekkel kapcsolatos vitákra is. Elmondása szerint a koncesszió indulásától 2025 végéig a magyar állam mintegy nettó 2200 milliárd forint útdíjbevételt szedett be a teljes díjköteles hálózaton, miközben az MKIF a koncessziós szerződés alapján nettó 673 milliárd forint rendelkezésre állási díjban részesült. Állítása szerint az útdíjbevételek mintegy 70 százaléka az államnál marad.
Németh Tamás kifejtette: a koncessziós szerződés alapján kapott 673 milliárd forintot teljes egészében az utakra költötték. Döntő részben felújítására - megvalósult Magyarország történetének legnagyobb gyorsforgalmi útfelújítása (szintrehozás). "A beruházások nagyságrendjét jól mutatja, hogy 700 kilométer gyorsforgalmi út újult meg 3 év alatt, 13 millió négyzetméternyi útburkolatot újítottunk fel, és közel 2,5 millió tonna aszfaltot építettünk be. Megújult 315 híd és 68 pihenő." Ezek, önmagukban is jól érzékeltetik, hogy rendkívül jelentős műszaki munka történt - tette hozzá.
Arra a felvetésre, hogy megszüntethető-e a jelenlegi koncessziós konstrukció, Németh Tamás úgy reagált: a felek között érvényes, 35 évre szóló szerződés van hatályban, amely pontosan meghatározza, hogy ilyen helyzetekben milyen elszámolási szabályok alkalmazandók.
„Mi ezekhez a szerződéses rendelkezésekhez tartjuk magunkat” – szögezte le. „Nem várható el tőlünk, hogy ha a magyar állam egyik napról a másikra úgy döntene, hogy már nincs szüksége a koncessziós konstrukcióra, akkor egyszerűen tudomásul vesszük és elsétálunk anélkül, hogy a már teljesített befektetéseinkkel elszámolnánk.”
Az interjúból az is kiderül, hogy az MKIF folytatja a szerződésben szereplő következő nagy fejlesztések előkészítését. A társaság jelenleg az M7 autópálya bővítésének, valamint az M200 gyorsforgalmi út tervezésén dolgozik, ugyanakkor ezek megvalósításához a szükséges állami döntésekre és a finanszírozás véglegesítésére is szükség van. A jelenlegi ütemezés szerint az M7 bővítése 2027 második felében, az M200 kivitelezése pedig 2027 végén indulhat el.
Kérdésre reagálva Németh Tamás kitért az M1 autópálya felújítása során alkalmazott forgalomterelésekre is.
Elmondása szerint a munkák alatt végig biztosított a 2×2 forgalmi sáv, a nagyobb torlódások jelentős része pedig nem közvetlenül az építkezésekből, hanem balesetekből, lerobbant járművekből vagy egyéb rendkívüli eseményekből adódik. Hozzátette: a társaság kezdetektől fogva szorgalmazza az átlagsebesség-mérés bevezetését és a közlekedési szabályok szigorúbb betartatását, mert ezek jelentősen javíthatnák a közlekedésbiztonságot.





A beton, a tégla és az acél csak az alapokat adják. Egy épület valódi értékét azok az emberek teremtik meg, akik használják, közösséget építenek benne, vagy éppen új esélyt kapnak általa. Ezt a szemléletet tükrözik a MolnárBeton közösségi célú beruházásai is.
Átfogó programot dolgoznak ki a campus megújítására, ahol közösségi terek, energetikai korszerűsítések és tetőfelújítások is várnak az egyetem műszaki vezetésére.