A hűvösvölgyi Magyar Szentföld Temploma 67 éves kényszerpálya után nyerheti el végleges szerepét és formáját.
A befejezetlenül maradt Magyar Szentföld Templomába álmodta meg a Csontváry-kiállítóteret a tervpályázaton győztes Unitef-83 építésziroda – derül ki a Lechner Tudásközpont hírleveléből. A templomot 1940-ben kezdték építeni Budán a Hűvösvölgyben, ám 1949-ben politikai okokból leállították az építkezést, és a tetőszerkezetet is visszabontották. Az eredeti célja az volt, hogy a szentföldi kegyhelyek másaként szolgáljon azoknak, akik nem engedhetik meg maguknak a szentföldi utazást.
„A győztes terv nagyon erős üzenetet közvetít. Összeköti Csontváry Kosztka Tivadar határtalan művészetét a hely eredeti funkciójával és teret ad a szakralitásnak is” – fogalmazott Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese az ötletpályázat eredményhirdetésén.
Az ötletpályázaton mind a beadott 21 pályamű érvényes volt. A bizottság tizenkettőt is érdemesnek tartott arra, hogy annak terveit díjazásban, kiemelt megvételben, vagy megvételben részesítse, kiosztva ezzel a teljes, 16 millió forintos díjazási keretet.
A kiállítótér leendő helyszínét monumentális méretű templomnak tervezték, teljesen körbejárható belső terét a kupola alatt körbefutó ablaksorral kívánták megvilágítani, hasonlóan a jeruzsálemi bazilika kiképzéséhez. A szakrális térbe 20 oszlop került, és minden oszlopközbe egy-egy kápolna is épült volna.
A félbehagyott templomot a szocializmus időszakában levéltárrá alakították, annak kiköltözése után műemlékké nyilvánították, majd 2013-ban visszakerült az egyház tulajdonába.



Az első nagy csomópont építésével elkezdődött Debrecen keleti városrészének eddigi legnagyobb útépítési beruházása. Több szakaszban, összesen 10 kilométer hosszú közlekedési folyosót építenek meg.
Budapest és Győr irányába is lehetővé válik a fel- és lehajtás a Biatorbágynál épülő csomópont átadása után, amely az M1-es autópálya bővítésével épül. Képeken is megmutatjuk, hol tartanak a munkálatok.