A magyar magasépítő cég gazdasági igazgatója negyedszázados kimagasló munkájáért kapott oklevelet.
Pénteken a Vasas Szakszervezetek fővárosi székházában 66-ik alkalommal ünnepelték meg az Építők Napját. Kassai Ferenc, a Magyar Mérnöki Kamara alelnökének megnyitója után a kormányzat képviselői mondtak rövid ünnepi köszöntőt, majd a díjátadó következett.
Az ÉVOSZ felterjesztésére oklevélben részesült Balanyi László, a Merkbau Építőipari és Kereskedelmi Kft. gazdasági igazgatója. Az elismerést pénzügyi, gazdasági területen végzett 25 éves kiemelkedő tevékenységéért kapta, mellyel hozzájárult ahhoz, hogy a főként a magasépítésben tevékenykedő Merkbau Kft. Bács-Kiskun megye dinamikusan fejlődő vállalkozásává nője ki magát. Az Építők Napja alkalmából adományozott miniszteri elismerő oklevelet Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára adta át Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nevében.
A Merkbau sikeres időszakát éli, viszonylag rövid időn belül a társaság három tulajdonosa közül kettő is komoly szakmai díjat kapott. Balanyi László oklevele előtt Merényi Jakab vívta ki az iparág elismerését: a Merkbau Kft. ügyvezetője decemberben a legjelentősebb építőipari kitüntetésnek számító Lechner Ödön-díjat vehette át.
Az ÉVOSZ felterjesztése alapján díjazottak közt ott volt Májer Adrián, a Market műszaki igazgatója, Dr. Kocsis Júlia, a Főber magasépítési igazgatója, Stipich Béla, a Swietelsky ágazati igazgatója, valamint Szűcs István, a KÉSZ generál építésvezetője is. A sajtó munkásai közül elismerésben részesült Kaputa Júlia, az InfoRádió riportere, továbbá Dr. Máté Jánosné, a Magyar Építéstechnika főszerkesztője.
A beszédeket az Építészeti és Építésügyi Államtitkárság nevében Dauner Márton Imre nyitotta. Az Építésjogi és Hatósági Főosztály vezetője a korszerű építésigazgatás kapcsán hangsúlyozta, a miniszterelnökség komoly fejlesztéseket hajtott végre: az ügyfélkiszolgálás átláthatóbbá vált, s a lakossági építkezés terén az egyszerű bejelentés lehetősége is megteremtődött. Az elmúlt hónapokban máris 8500 egyszerű bejelentés érkezett.
Az otthonteremtési program elemeiről szólva Hornung Ágnes elmondta, bár egyelőre csak részeredmények állnak rendelkezésre, az idei évben már 6500 CSOK kérelemről lehet beszámolni, ami szerinte bizakodásra ad okot. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy a programot a felújításokra is ki kell majd terjeszteni.
Kling Zoltán, a Belügyminisztérium Vízügyi Koordinációs Főosztályának vezetője elmondta, hogy a környezet- és vízgazdálkodási fejlesztések fő forrása a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) és a Vidékfejlesztési Program, 213 milliárd forintos keretösszeggel. A területi és települési vízgazdálkodásra 655 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Többek között újabb árvízcsökkentő tározók építése, nagy műtárgyak rekonstrukciója és a települési vízgazdálkodás megújítása valósul majd meg ezekből az összegekből.
Dr. Gulyás András ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatalának főigazgatója az építőipar és a honvédelem együttműködése kapcsán a hazai katonai és NATO szabványoknak történő megfelelést hangsúlyozta. A katonai létesítmények építése nem rutinfeladat, hiszen sok esetben egyedi építményekről van szó, ráadásul a nemzeti vagyon részét képezik, ezért is fontos a kivitelezés minősége.
Dr. Nagyunyomi-Sényi Gábor, az Építéstudományi Egyesület elnöke Koji László és az ÉVOSZ nevében is köszöntötte a jelenlévőket. Az Építő-, Fa-, és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetségének képviseletében Pallagi Gyula elnök szólalt fel. Mindketten kiemelték a szakképzés problémáit, ahol óriási utánpótláshiányt látnak. Pallagi kiemelte, hogy a lakásépítésben évtizedes válságnak lehetünk tanúi, véleménye szerint a NOK nem kínál jó megoldást, a CSOK-ról pedig még nem lehet eldönteni, hogy mennyire lesz sikeres.
A rendezvény a Zuglói Filharmónia vonósnégyesének előadásával és ünnepi fogadással zárult.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.