Négyéves fellendülést jósol az újjáéledt Építési Piaci Prognózis

Két év szünet után ismét megjelent az áprilisban már bejelentett Építési Piaci Prognózis. A korábban a DEM Iroda által jegyzett, rendszeresen kiadott tanulmány most a Build-Communication Kft. felkérésére készült el újra. Összesen 133 önkormányzat és vállalat (nagyjából fele-fele arányban) vett részt a felmérésben, melynek végeredménye a Varga Dénes közgazdász szakmai vezetésével elkészült 115 oldalas tanulmány. A szakértő a DEM Iroda egykori tulajdonosa, és az elmúlt évtizedekben többek között a kormányzat lakásépítési tanácsadó testületeinek tagjaként segítette az építőipari szakmát.

A tanulmány szeptember 8-án, a budapesti Kortárs Építészeti Központban tartott bemutatóján Rajki Diána, a Build-Communication Kft. ügyvezető igazgatója köszöntője után Varga Dénes előadásban ismertette az elkészült kötet főbb tanulságait.

A tanulmány átfogó képet igyekszik festeni az építőipar tendenciáit illetően. 2017-re, és bizonyos témák esetén 2020-ig számszerű prognózist közöl, véleményt mond a lakáspolitikáról, és javaslatokat is tesz e témában.

A munka célja annak előrejelzése volt, hogy a 2016 elején indított programok milyen hosszú és mennyire intenzív fellendülést hoznak. Ahhoz, hogy a most kezdődő konjunktúra érthetőbbé váljon, és erre támaszkodva az állami gazdaságélénkítés várható eredményeiről hiteles előrejelzés készülhessen, a 2000-ben indított élénkítési program során felhalmozott tapasztalatokkal is foglalkozik az összefoglaló.

 

Kulcstényező az EU-s források egyenletes felhasználása

Varga Dénes előadása kezdetén kiemelte a szezonalitás problémáját: az uniós források ingadozása eléri az 1500 milliárd forintot, ami Magyarország GDP-jének közel 4 százaléka. Az uniós támogatás felhasználásának egyenletesebbé és hatékonyabbá tétele létfontosságú a szakértő szerint, mivel a hazánkban termelő multinacionális vállalatok mellett ez adja a magyar gazdaság másik alappillérét.

A GDP növekedést az Építési Piaci Prognózis 2016-ban 1,8, 2017-ben 2,6, 2018-ban pedig 2,7 százalékra várja a Konvergencia Program 3,1 és 3,4 százalékával szemben. 2020-tól a növekedés üteme tovább lassul az elemzés szerint.

Varga kiemelte a régiós különbségeket, mint mondta, a legjobban és a legrosszabbul teljesítő megye között 15-szörös különbség van a GDP növekedés tekintetében. Hozzátette, hogy Magyarországon ma több olyan megye is van, ahol a GDP szintje alacsonyabb, mint a rendszerváltás előtt volt.

 

A lakásépítés lesz az ipar motorja

Az egy főre eső építés értékét tekintve a tanulmány a 2016-os 18 százalékos visszaeséshez képest több mint tíz százalékos növekedést prognosztizál, ezután a növekedés üteme lassulni fog, 2019-ben már csak 1-2 százalék lesz.

A lakásépítésben négy jó év várható, 2019-ig folyamatosan emelkedik az évente épített lakások száma, az időszak végére eléri a 20 ezret. 2020-tól azonban már kismértékű csökkenés jön.

Varga azt is hozzátette, hogy a már korábban is jól teljesítő megyékben (pl. Pest, Győr-Moson-Sopron) igen jelentős eredményeket értek el az idén lakásépítés terén, míg a legrosszabb lakáspiaci adatokkal rendelkező területeken nem volt hatása a kormány által bevezetett intézkedéseknek (holott ezen a területen él a lakosság egyharmada).

 

A kétgyermekeseket is helyzetbe hozná a tanulmány

A közgazdász kritikája szerint 4 év alatt kimerül az a halmaz, akik élni tudnak a CSOK által nyújtott lehetőséggel, ezután minden évben csak néhány család tud majd csatlakozni. Hosszantartó konjunktúrára mindez nem elég, ráadásul sok olyan család is támogatást kap, akik enélkül is belépnének a lakáspiacra. A hatékonyságot Varga szerint úgy lehetne növelni, hogy 50 négyzetméter/fő fölött ne járjon lakáspolitikai támogatás (azaz egy három fős család maximum 150 négyzetméteres lakásra kaphasson állami forrást), ezzel szemben a kétgyerekeseket is komolyabb kedvezményekhez kellene juttatni.

Összességében az Építési Piaci Prognózis szerint a várható konjunktúra fele olyan hosszú és fele olyan intenzív lesz, mint amilyen a 2001-2010 közötti volt.