A statisztikai hivatal elemzése szerint az iparágban mintegy 80 ezer kisvállalkozás esetében nem éri el az öt főt az alkalmazottak száma.
A magyarországi GDP 2015-ös 2,9 százalékos növekedéséhez az építőipar 0,1 százalékkal járult hozzá – írja a Magyar Idők. Az építőiparban rengeteg a cég, ezen belül is túlsúlyban vannak a mikro- és kisvállalkozások: tavaly év végén 88.734 építőipari vállalkozást regisztráltak, ezek 90 százaléka 5 főnél kevesebbet foglalkoztatott. Különösen az épületgépészeti szerelés és a befejező építés alágazatban magas az ilyen vállalkozások száma.
Az építőiparban dolgozó 272 ezer fő a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak 6,5 százalékát teszi ki. Bár az építőipari keresetek tavaly az átlagnál nagyobb mértékben nőttek, továbbra is több mint ötödével a nemzetgazdasági átlag alatt maradtak. Az elmaradást nem csak a fizikai foglalkozásúak magas aránya okozza, a szellemi foglalkozásúak keresete is tizedével elmarad az átlagostól.
Az építőipar év végi szerződésállománya 402 milliárd forintot tett ki, ami az éves termelés ötöde. Ez 48 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az épületekre szóló szerződések mértéke ugyanakkor jelentősen meghaladta a 2014 végit, amihez hozzájárult a lakásépítési engedélyek számának csaknem 20 százalékos bővülése. Ugyanakkor 2015-ben még hiányoztak a nagy lakópark-, üzletközpont- és irodaház-építések.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.