Digitalizáció, AI és fenntarthatóság az építőipar jövőjében – erről szólt a Future of Construction 2025 konferencia

2025. november 11-én tartották a Future of Construction konferenciát a budapesti Radisson Blu Béke Hotelben. A Portfolio Csoport által szervezett esemény a hazai építőipari közösség őszi networking és üzleti csúcsrendezvénye. Ahogy korábban már írtunk róla lapunk az eseményen médiapartnerként vett részt. Az esemény célja volt, hogy a résztvevők valós, adaptálható tudással térjenek haza, amely segíti vállalataik fejlődését és versenyképességét.

A program középpontjában a digitalizáció, az innováció és a fenntarthatóság állt. A szekciók gyakorlati megoldásokat, legfrissebb technológiai trendeket és konkrét projektpéldákat mutattak be.

 

 

A kiemelt témák között szerepelt az Otthon Start program, a hatékony lakásépítési folyamatok bemutatása, valamint az előregyártás, a BIM-rendszerek, a big data és a mesterséges intelligencia építőipari alkalmazása is. A szakmai előadások kitértek továbbá a ConTech, PropTech, GreenTech és HR-Tech megoldásokra, valamint a zöld megfelelés és a robotizáció szerepére a jövő építkezéseiben.

 

Az építőipar stratégiai jelentősége – Lánszki Regő nyitóelőadása

Ditróy Gergely, a Portfolio üzletfejlesztési igazgatója köszöntötte a megjelenteket, őt követte a konferencia első előadója, Lánszki Regő, országos főépítész és az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, aki ismertette, hogy az építőipar Magyarországon közvetlenül a GDP 7 százalékát teszi ki. A kapcsolódó szektorokkal együtt viszont 13 százalék, ami már megközelíti a GDP-arányban élenjáró turisztikai szolgáltatási ágazatot.

„Nagyon fontos tehát, hogy bármit is teszünk az építőipar szabályozásában, akár digitalizáció terén, ennek nagyon komoly kihatása van”

− tette hozzá.

 

 

A minisztérium szabályozással igyekszik ösztönözni a hazai építőanyag nagyobb mértékű használatát, csökkentve az importkitettséget, de megjegyezte, hogy sokszor a szabályozók lehetőségein túl is vannak olyan tényezők, amik egyik napról a másikra befolyásolják az építőanyag-árakat.

Kitért a lakásépítésekre is, elmondása szerint az ilyen projektek − az állami beruházások nélkül − az építőipari szektor 30-35 százalékát teszik ki, ez azt mutatja, hogy jelenleg a lakásépítés az építőipar egyik meghatározó faktora.

 

„A digitalizáció maraton, nem sprint” – gyakorlati példák a vállalatoktól

„A digitalizáció és a hatékonyság az építőiparban maraton, nem sprint.” Ezt már Tóth Zoltán, a STRABAG délkelet-európai egységének digitalizációért és innovációért felelős képviselője mondta előadásában.

Arról tájékoztatott, hogy a STRABAG csoportszintű fejlesztési központtal, nemzetközi szakértői hálózatokkal és lean projektekkel igyekszik digitális irányba terelni a céget. Hogy mit is jelent ez a gyakorlatban, arról külön cikkben hamarosan részletesen is beszámolunk.

 

 

A KÉSZ Csoport BIM-managere, Csillag Boglárka az építőipari projektek költségtúllépéseiről szóló előadásában négy fő többletköltség-forrást azonosított. Ezek jellege lehet műszaki (például tervmódosítások), szervezeti (alvállalkozói késések, újraütemezés), adminisztratív-dokumentációs (hibás vagy késő jóváhagyások), valamint kommunikációs problémák (például téves információk).

A hagyományos, e-mailre, excelre és papírra épülő működéssel szemben a KÉSZ-nél alkalmazott digitalizált projektkezelés közös adatkörnyezetre, azaz CDE-re épül, ami érdemben csökkenti a késéseket és a többletköltségeket.

 

A BIM és az AI kéz a kézben

A következő előadók azt szemléltették gyakorlati példákon keresztül, hogyan használható a BIM a hídépítés folyamán. Balogh Ádám, a FŐMTERV tervezőmérnöke a Velencénél épülő, M7-esen átívelő új gyalogos és kerékpáros híd tervezését és BIM modelljét ismertette; míg Szabados Mihály, a Speciálterv acélszerkezeti főmérnöke a Duna Aszfalt Zrt. kivitelezésében épülő mohácsi Duna-híd modelljén keresztül szemléltette a módszertant.

Kocsis András, a Magyar Mérnöki Kamara BIM Kollégiumának elnöke, a bim.GROUP Kft. üzletfejlesztési vezetője szerint a digitalizáció és az AI-felhasználás szempontjából az adatok mennyisége lesz kardinális, hiszen a nagyméretű adatbankokhoz akár szerverparkok bérlésével és használatával is számolni kell, emiatt az energiafelhasználás is kulcskérdés lesz.

 

 

Az AI szerepe az építőiparban

Az AI riadó! - Az AI lehetőségei az építőiparban, kivitelezésben és menedzsmentben címet viselő panelbeszélgetés során Csanády Miklós, az Óbuda Group igazgatója szerint a hatékony AI eszközök tanulnak, és minél több adatot kapnak, annál hatékonyabbak lesznek.

Vállalatánál különböző AI-eszközöket, de a Chat GPT-t is használják, ők is kiszűrnek például hibákat a szerződésekben, leírásokban, vagy árajánlatokat elemeztetnek. Olyan munkákat, feladatokat tudnak hatékonyan elvégezni a BIM-mel, amikre korábban gondolni se tudtak, kisebb projekteket is jól lehet vezetni, nemcsak nagyobbakat.

 

 

Ritter Ádám műszaki ügyvezető helyettes a Moratus Szerkezetépítő Kft. és a Market Csoport képviseletében elmondta, hogy az AI-használat szempontjából nem az a lényeg, hogy mekkora egy cég vagy egy projekt, hanem hogy mi a feladat. Ők egy olyan rendszert tesztelnek, amelyben az AI képi tanulás segítségével egy toronydarura szerelt kamera felvételeit figyeli, és tájékoztat arról, hogy halad az építkezés.

Figyelmeztetett arra is, hogy nagyon fontos az adattisztaság, ennek pedig az lenne a feltétele, hogy az automatikusan keletkezzen egy folyamat során, ne kézzel vigyék fel. Ez utóbbi esetben sajnos nagyon sok a hibalehetőség, amit ugyancsak AI segítségével igyekeznek ellenőrizni és kiküszöbölni.

 

Stratégiai kommunikáció és városfejlesztési víziók

Ahogy arról már beszámoltunk Kincses Péter, lapunk értékesítési és üzletfejlesztési vezetője, az ÉVOSZ Médiatagozatának elnöke is előadást tartott. Bemutatta, hogy az építőipari kommunikáció ma már stratégiai kérdés: tudatos tartalomgyártással egyszerre kezelhető a munkaerőhiány, a Z generáció elérése, a bizalomhiány és a szakmai reputáció védelme.

Rámutatott, hogy a szakmai, transzparens kommunikáció erős reputációs védvonal: egy projekt következetes bemutatása megelőzheti a félreértéseket és a kommunikációs válságot. Szerinte a siker kulcsa a HR, PR/marketing és a szakmai sajtó összehangolt, közös narratívája, valamint az, hogy a cégek ne bízzák másokra a róluk kialakuló képet, hanem maguk legyenek az első hírforrások.

 

 

A konferencia délutáni szekciójában Vitézy Dávid, Budapest Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságának elnöke a fővárosi Rákosrendező rozsdaövezeti területének városfejlesztési vízióját foglalta össze, melyről lapunkban mi is többször beszámoltunk.