A csaknem 50 méter magas épület a világ negyedik legnagyobb zsinagógája, leromlott állaga miatt teljes külső felújítást végez rajta a szegedi építőipari cég.
A Közbeszerzési Hatóság tájékoztatója szerint a Ferroép Zrt. kivitelezi a Szegedi Új Zsinagóga rekonstrukciójának második ütemét. A 112 éves épületben egyre indokoltabbá vált a felújítás, miután többször beázott, a tetőszerkezet gerendái korhadnak, a kistornyok beszakadtak.
A nettó 487 millió forint értékű beszerzés során a Ferroép
· a műemléki épületen 3000 négyzetméternyi külső homlokzatfelújítást végez,
· megszünteti az épület aljazati, homlokzati felvizesedését,
· felújítja a kupolát és a meglévő tetőszerkezetet,
· valamint az „A” és „B” jelű saroktornyok teljes tetőszerkezetét,
· folytatja az a „C” és „D” jelű tornyok rekonstrukcióját,
· megoldja a csapadékvíz elvezetését (ami jelenleg a járda miatt az épület alá folyik),
· épületen kívüli tereprendezést, kertépítést végez, illetve a kerítés és a kapuk rekonstrukcióját.
A zsinagóga felújítását végző Ferroép Zrt. 1990-ben alakult, legutóbbi éves árbevétele nettó 5 milliárd forint volt. A szegedi székhelyű cég referenciái közt egyebek mellett a szegedi vár rekonstrukciója, az újszegedi fürdőkomplexum fejlesztése, a mórahalomi sportcentrum építése, a makói és a jánoshalmi tanuszoda kivitelezése, számos iskola felújítása szerepel.
Több mint százéves tervek élednek újjá
A mostani projektben megújuló zsinagógában a kertrendezést a több mint százéves bibliai kert eredeti tervei szerint végzik, amelyeket Baumhorn Lipót építész és a tudós rabbi, Löw Immánuel állított össze. Az akkor kijelölt bibliai növényeket telepítik, melyeket vezetéssel látogatható sétautat köt majd össze.
A további felújítási tervek szerint a későbbiekben megállítanák az előtér süllyedését, festetnék és restauráltatnák a belső teret, valamint korszerűsítenék a világítást és a hangosítást.
Négyféle stílus keveredik a monumentális épületben
A zsinagógát 1900 és 1903 között emelték, Baumhorn Lipót tervei alapján, Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája, a magyar szecesszió egyik meghatározó műemléke. A monumentális, 48,5 méter magas, 1340 ülőhellyel bíró épület a mór-szecessziós stíluson kívül bizánci hatást mutat. Az orgona feletti bordás kiképzés a gótikát, a karzattartó oszlopok a román stílust példázzák, a kupolabelső a világot szimbolizálja.
A rendezvény hiánypótló céllal átfogóan kezeli az építésügyi, stratégiai, innovációs és digitalizációs területeket.
A Duna kis vízszintjének trendszerű szabályozása az éghajlatváltozás vízügyi kihívásai, az elavult technológia korszerűsítése egyaránt sürgetővé tette – többek között - egy új szivattyútelep építését Budapesten a Kvassay-vízlépcsőnél.