Magyarországon egyre több ipari ingatlan épül spekulatív céllal, az üres ingatlanok aránya ezzel együtt még csökkent is – írja a portfolio.hu a CBRE legfrissebb kutatási adatai alapján.
Magyarország modern ipari ingatlanállománya 7,7 millió négyzetméterre terjed ki, amelyből csak 34 százalék a fejlesztők által épített terület, az állomány többségét a vállalatok saját célra épített ingatlanjai teszik ki. Az idei év első felében 162.500 négyzetméter új ipari és logisztikai ingatlan készült el, a teljes év során összesen mintegy 289.100 négyzetméter várható. Ez 28 százalékos csökkenést jelent a tavalyi évhez viszonyítva, mindemellett a fejlesztői aktivitás országszerte erősödik, és míg tavaly az új ingatlanok területének 10 százaléka tartozott ebbe a körbe, idén a fejlesztők spekulatív célú építkezéseinek aránya a 45 százalékot is elérheti.
Az üresen álló terület 511.900 négyzetmétert tesz ki, ami a teljes magyarországi ipari és logisztikai ingatlanállomány 6,6 százaléka. Minden nagyvárosban csökkent az üresen álló területek aránya 2015 utolsó negyedévéhez képest.
A teljes európai ipari és logisztikai szektorba szintén rekordmennyiségű befektetés érkezett
Bár a Brexit okozta bizonytalanság az átlagosnál alacsonyabb aktivitást eredeményezett az európai befektetési ingatlanpiacon (az ipari ingatlanok ügyletei a megszokott 60 százalék helyett 45 százalékot tettek ki), az első negyedév rekordértékű tranzakciós forgalma jól mutatja a szektor fontosságát.
A bérlői kereslet a néhány piacon tetten érhető második negyedévi lassulás ellenére továbbra is erős. Egyes központi piacok, például Németország, Olaszország, Csehország és az Egyesült Királyság jól teljesítettek. A nettó bérbeadás Európa-szerte pozitív maradt, 5,5 százalékra csökkentve az üresen álló területek méretét. Ezeken a piacokon hiány van modern raktárakból, ami erős fejlesztői aktivitáshoz és a spekulatív fejlesztések arányának növekedéséhez vezetett, további lökést adva az ipari ingatlanok piacának.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.