Magyarországon egyre több ipari ingatlan épül spekulatív céllal, az üres ingatlanok aránya ezzel együtt még csökkent is – írja a portfolio.hu a CBRE legfrissebb kutatási adatai alapján.
Magyarország modern ipari ingatlanállománya 7,7 millió négyzetméterre terjed ki, amelyből csak 34 százalék a fejlesztők által épített terület, az állomány többségét a vállalatok saját célra épített ingatlanjai teszik ki. Az idei év első felében 162.500 négyzetméter új ipari és logisztikai ingatlan készült el, a teljes év során összesen mintegy 289.100 négyzetméter várható. Ez 28 százalékos csökkenést jelent a tavalyi évhez viszonyítva, mindemellett a fejlesztői aktivitás országszerte erősödik, és míg tavaly az új ingatlanok területének 10 százaléka tartozott ebbe a körbe, idén a fejlesztők spekulatív célú építkezéseinek aránya a 45 százalékot is elérheti.
Az üresen álló terület 511.900 négyzetmétert tesz ki, ami a teljes magyarországi ipari és logisztikai ingatlanállomány 6,6 százaléka. Minden nagyvárosban csökkent az üresen álló területek aránya 2015 utolsó negyedévéhez képest.
A teljes európai ipari és logisztikai szektorba szintén rekordmennyiségű befektetés érkezett
Bár a Brexit okozta bizonytalanság az átlagosnál alacsonyabb aktivitást eredeményezett az európai befektetési ingatlanpiacon (az ipari ingatlanok ügyletei a megszokott 60 százalék helyett 45 százalékot tettek ki), az első negyedév rekordértékű tranzakciós forgalma jól mutatja a szektor fontosságát.
A bérlői kereslet a néhány piacon tetten érhető második negyedévi lassulás ellenére továbbra is erős. Egyes központi piacok, például Németország, Olaszország, Csehország és az Egyesült Királyság jól teljesítettek. A nettó bérbeadás Európa-szerte pozitív maradt, 5,5 százalékra csökkentve az üresen álló területek méretét. Ezeken a piacokon hiány van modern raktárakból, ami erős fejlesztői aktivitáshoz és a spekulatív fejlesztések arányának növekedéséhez vezetett, további lökést adva az ipari ingatlanok piacának.
Vitézy Dávid többek közt az állami beruházások előkészítéséhez és lebonyolításához szükséges intézményrendszer újjáépítését emelte ki az új minisztérium feladatai közül.
A Pázmány Péter Egyetem új campuszára kiírt közbeszerzés érvénytelenítésével a hazai építőipar vérzivataros évei után egy újabb 100 milliárdos megbízás veszett el. Ez a projekt előkészítésében résztvevők sok éves munkájába fektetett pénz/idő/energia közvetlen vesztesége mellett alvállalkozók százainak okoz közel megoldhatatlan kárt. A kiírást övező jogviták kapcsán a KÉSZ Építő Zrt. juttatta el lapunkhoz a nyilatkozatát, amelyet alább változtatás nélkül leközlünk.