Digitális építőipar: ha életben akarunk maradni, nem lehet elkerülni!

Először rendeztek Magyarországon konferenciát a Digitális Építőipar témájában. A kecskeméti rendezvény egy teljesen kiaknázatlan területre igyekezett ráirányítani a figyelmet. A beharangozója szerint ugyanis a hatékony számítástechnika 20 százalékos, vagy akár annál is jelentősebb költségmegtakarítást hozhatna egy-egy építőipari beruházásnál.

Hogy miért van egyre nagyobb szükség egy újfajta megközelítésre, azt az esemény főszervezője Szalay László leginkább a hatékonyság növelhetőségével érzékeltette. Úgy fogalmazott,

az ágazat termelékenysége az elmúlt évtizedekben jelentős lemaradásba került.

Ha pedig azt vesszük alapul, hogy a digitális fejlődés rohamtempóban kínál újabb és újabb lehetőségeket, még szembetűnőbb ez a hátrány. „Az iparág megérett az alapvető változásra” – ez állt a szervezők beharangozójában, de ezt tükrözték Szalay László szavai is. „Az építőipar jelentős előnyöket tudna elkönyvelni hosszú távon az új digitális technológiák alkalmazásával.”

Az ágazat világszerte a sor végén kullog

A szervezők ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy az iparág nemcsak hazánkban maradt ki a digitális fejlődésből, világszerte ugyanez a jellemző, eltekintve néhány példamutató kivételtől. Az amerikai McKinsey & Company által készített tanulmány 2016-ban kimutatta, hogy a gazdaságban beazonosítható 22 iparág közül az építőipar digitalizációja csak a mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységet előzi meg. Ugyanakkor a K+F ráfordítás az építőiparban az árbevétel kevesebb, mint 1 százalékát teszik ki, szemben például az autóiparban, vagy a repülőgépgyártásban megszokott 3,5-4,5 százalékkal.

Az is elgondolkodtató, amit a német Roland Berger tanulmánya mutatott ki a logisztikai hiányosságokról. Az építőmunkások az alapanyagok mozgatásával, a terep rendezésével és az építőanyagok keresésével a munkaidejüknek akár 70 százalékát is kitölthetik a jelenlegi viszonyok között. Ezek miatt óriási jelentősége lehet a logisztikában használt szoftvereknek, melyekkel az építőanyag pont akkor érkezik az építkezésre, amikor arra szükség van. Ez ráadásul a raktározási költségeket is csökkenti.

A papírozás elhagyása elképesztő gyorsulást hozhatna

A kecskeméti konferencia nyitóelőadását tartó Sabathiel Balázs, a HungaroCAD Kft. cégvezetője ugyanerre a területre irányította rá a figyelmet. Elmondása szerint egy-egy projektben akár 90 százalékos (!) időmegtakarítást is ki tudtak mutatni a digitális kommunikációval, amiben a javítási, jóváhagyási, műszaki ellenőrzési folyamatokat mobileszközökkel végezték. „A papíralapú kommunikáció az építőiparban iszonyatos időveszteséget okoz. Nagyon sokszor nem a legfrissebb adatokat használjuk, és nem mindenki tudja, melyik tervlapból kellene dolgoznia. Amíg az építési helyszínen valaki felismer valamit, papíron ledokumentálja, és ez megérkezik a címzetthez, borzasztó sokáig tart.”

Sabathiel Balázs arra is rámutatott, hogy az ágazat folyamatai töredezettek, részterületei elkülönülnek, közöttük a kommunikáció is nehézkes. „A beruházó, a kivitelező, a tervező, a jelenlegi szerződéses formában nem is nagyon érdekelt az együttműködésben.

Nagyon messze áll az építőipar értéklánca attól az együttműködéstől, amit például a gépiparban tapasztalunk.”

Így lesz versenyelőny a digitális menedzselés

A fent hiányolt együttműködést és az érdekközösséget egyaránt erősíteni tudja a digitalizáció, erre legjobb példát az épület-információs modellezés (BIM, Buliding Information Modelling, Építmény Információs Modellezés) adja. A BIM legnagyobb jelentősége ugyanis az, hogy a projektet előre lemodellezve képes összehangolni a benne érintett összes szakterület folyamatait, ezáltal óvatos becslések szerint is 10-15 százalékos költségcsökkenést hoz a kivitelezési időszakban.

„A BIM nagy versenyelőny, elmaradnak az olyan improvizációk, melyekben például át kell fúrni egy vasbetonfödémet, vagy vissza kel bontani valamit” – nyilatkozta a lapunknak egy korábbi interjúban Szabó László. A Magyar BIM Szövetség elnökségi tagja a BIM összköltségét egy-egy beruházás 1,5-3 százalékára becsüli. „Ha egy cég a BIM-et hosszabb távon alkalmazva biztossá válik a dolgában, akkor az utólagos javítási költségekkel egy idő után már nem kell számolnia, így az árajánlata olcsóbb lehet.”

Nemcsak az épületek, az utak fejlesztését és fenntartását is forradalmasíthatja

A lapunknak a konferencia után nyilatkozó Szalay László, a szervező Konferencia Iroda Bt. ügyvezető igazgatója mindehhez azt tette hozzá, a BIM központosítja az információáramlást, ezzel gyorsítja fel a folyamatokat. „Az összes résztvevő bármikor hozzá tud férni kulcsinfókhoz. A szállítónak például nem kell telefonálgatni, faxra várni egy döntéshez. Vagy ha a művezetőnek valami nem tetszik, és épp nem elérhető a tervező, egy tablet segítségével ellenőrizni tudja, hogy a tervben hogy szerepelt a projekt vitatott része.”

Szalay László hangsúlyozta, bár jelenleg a digitalizációt és a központi elemként szolgáló BIM-et mindenki elsősorban a magasépítéshez köti, a mélyépítésben ugyanakkora jelentősége van.

„Én úgy gondolom, hogy a BIM (Buliding Information Modelling) mozaikszóban a Buliding szót nem  „épület”-ként, hanem „építmény”-ként kellene helyesen fordítani, ami rámutatna arra, hogy az építőipar minden ágának, legyen az magas-, mély- és infrastruktúraépítés, egyaránt hasznos és követendő  a BIM módszert alkalmazása. Például ahhoz, hogy az utakat rendesen tudjam üzemeltetni, és minél gyorsabban meg tudjam valósítani a azok javítását szükségem lenne minden korábbi, a projekthez kötődő információra. A BIM használatával a szükséges adatokat lehet rögzíteni, rendszerezni” A szervező úgy látja, a BIM-et Magyarországon még nem is igazán ismerik, főleg a mély- és infrastruktúraépítésben.
 

Ezért jött el a digitalizáció ideje!

Sabathiel Balázs egy további kiugrási lehetőséget társított a BIM-hez: könnyedén képes beintegrálni a tervezésbe a legmodernebb műszerek szolgáltatta adatokat. „A legtöbb csúszást egy építési beruházásnál a nem felmérhető talajviszonyok okozhatják, ám a talajradarok ma már egészen pontos háromdimenziós adatokat szolgáltatnak a föld alatti viszonyokról.”

 

Hangsúlyozta, a digitalizáció számára egyre nagyobbra nyílik az ajtó, miután az építőipart kulcsfontosságú adatokkal ellátó lézerszkennerek, drónok, talajradarok ára rohamosan csökken. Ugyanez igaz a számolókapacitások árának drasztikus csökkenésére is. „Ma egy felhőszolgáltatás fillérekért elvégzi nekünk azt a munkát, amit öt évvel ezelőtt borzasztó drága munkaállomásokkal tudtunk elvégezni, legyen szó áramlástani, hőtechnikai, forgalmi vagy bármilyen egyéb szimulációkról.”

Már VR-szemüvegben alapozzák meg az üzletkötést

További nagyon fontos hozama a digitalizációnak a gépek és folyamatok beépített, olcsó szenzorokkal történő kontrollja. „Előre jelzik a meghibásodást, rögzítik a teljesítményt, az anyag mozgását és állapotát, a gépek kihasználtságát, vagy épp jelzik, ha egy dolgozó veszélyes területre lép.”

A digitalizáció az építőipari szereplők kommunikációját is forradalmasítja, a szakember erre példát a virtuális valóság eszközeivel adta. Az ingatlanfejlesztők ügyfelei ugyanis ma már egy VR-szemüvegben ( virtuális szemüveg - a szerk.) be tudják járni a számukra ajánlott, leendő épületet. „Látják a fényviszonyokat napszakonként, eközben ki tudják választani a beépülő anyagokat, és ennek rögtön látják a költségvonzatát.” Sabathiel Balázs felhívta rá a figyelmet, a virtuális valóság kezd beszivárogni a kivitelezésbe is. „A különböző szakágak képviselői előre látják a segítségével az építési fázisokat, és közbe tudnak szólni, ha valamilyen ütközést tapasztalnak.”

Tényleg félni kell tőle?

Bár az elemzések szerint az építőipar világszerte digitalizációs lépéshátrányban van, nem kérdéses, hogy a magyarországi hátrány ennél jóval nagyobb lehet. Erre utalnak azok az adatok, melyek szerint a hazai építőipar csak jóval nagyobb emberállománnyal képes ugyanazt az egységnyi kibocsájtást produkálni, mint a fejlettebb országok. A hatékonyság növelésében pedig az egyik legfőbb eszköz a digitalizáció felé nyitás lehet, lehetővé téve a fejlettebb munkaszervezést, logisztikát, nagyobb gépesítettséget és az utólag javítandó hibák elkerülését.

Milyen fogadtatása van a digitalizációnak a hazai építőiparban? Mennyire gátolja vagy támogatja a terjedését a mai szemlélet? A konferenciát szervező Szalay László úgy látja, meghatározó, hogy melyik korosztályt vizsgáljuk. „A fiatalok teljesen nyitottak rá, az 50-es, 60-as korosztály viszont nehezen győzhető meg róla. A régi beidegződések miatt fel sem merül bennük ez az igény. Mi ezzel a konferenciával azon is dolgozunk, hogy legalább egy ’szükséges rosszként’ elfogadtassuk velük a „Digitális Építőipar” bevezetéséhez, használatához szükséges nézeteket, újításokat.” A változás ugyanis a főszervező szerint elkerülhetetlen, jobb szembe nézni vele. „Amikor a szövőszékek ellen fellázadtak a munkások, csak átmenetileg tudták megakadályozni annak elterjedését, ez a helyzet most is. Lehet mondani, hogy nem akarjuk digitalizálni az építőipart, de ha életben akarunk maradni, nem fogjuk tudni elkerülni!”

Az előadásában Sabathiel Balázs is elismerte, a digitális változással kapcsolatban van egyfajta félelem, ugyanakkor el is oszlatta ezt. „A pénzfelvevő automata megjelenésekor minden banki alkalmazott meg volt győződve, hogy megszűnik az állása. De valójában csak az történt, hogy az alkalmazottaknak több ideje lett más munkákra, így a bankok is képesek lettek újfajta szolgáltatásokat kifejleszteni.” A változás tehát megszüntet munkahelyeket, de közben újakat hoz létre, és új lehetőségeket teremt egy adott ágazatnak, ez érvényes az építőiparra is.

Hegedűs Gergely