2020.10.31, Szombat
Új szemléletű mérnökképzéssel készíti fel a jövőre hallgatóit az Ybl
Az új szemléletű mérnökképzés otthonául szolgáló studió (Fotók: Szent István Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar)

Új szemléletű mérnökképzéssel készíti fel a jövőre hallgatóit az Ybl

magyarepitok.hu

2018.08.24. 11:00 - Szabó Ákos

Hazánkban nem ismeretlen a stúdiószemléletű képzés a műszaki egyetemeken, de a Szent István Egyetem Ybl Miklós Kara ezen belül is gyökeres átalakítást hajtott végre. A tapasztalatokról a kar dékánját, Dr. Markó Balázst és Dr. Kiss Gyula dékánhelyettest, a szak felelősét kérdeztük.

Hirdetés

A komplex szemléletre, folyamatos kommunikációra és az építés minden területének együttes megismerésérére koncentrálnak az Ybl Miklós Építéstudományi Kar közelmúltban elindult új típusú alap és mesterszintű építészképzésében – derült ki a nagy hagyományú oktatási intézmény dékánjával és a szakfelelős dékánhelyettessel folytatott beszélgetés elején.

 

A hallgatók év közben készült munkái (A képre kattintva galéria nyílik.)

„Az építés alapvetései változatlanok, de folyamatosan új paradigmák jelennek meg” – fejtette ki Markó Balázs dékán. A szakma képviselőinek olyan új fogalmakat kell hozzákapcsolniuk az építéshez, melyek korábban nem léteztek annak fogalomrendszerében – tette hozzá. Az elmúlt évtizedek olyan eredményeiről van szó, mint az energiatudatosság, az ökológia, az informatika, az intelligens épületek, a parametrikus építészet, vagy az építésinformatika – sorolta fel.

„Új utak nyílnak és új módszerek születnek nap mint nap annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló erőforrásainkat etikusan használva teremtsünk értékeket.”

 

Partnerként kell kezelni a hallgatókat

Kiss Gyula dékánhelyettes ehhez hozzátette: a mai digitális világban felnőtt új nemzedéket máshogy kell megszólítani, mint az előző generációkat. Már az új építészképzés akkreditációjánál is előtérbe került a hallgatók szemszöge is – emelte ki. „A műhelyalapú építészképzésben a hallgatóink partnerként vannak jelen, kicsit úgy, mint a korábbi évszázadok mesterlegényei” – fejtette ki a szakfelelős, aki egyben visszautalt a kar névadója, Ybl Miklós szerepvállalására a korabeli építészeti közéletben.

 

 

Markó Balázs dékán a múlt értékeire építő jövőkép kapcsán hangsúlyozta, hogy egy nagy hagyományokkal rendelkező, 140 éves iskolának időről-időre fontos a megújulás.

„Olyan ez a folyamat, mint amikor egy öreg tölgy új hajtásokat hoz. A régmúltban kapaszkodó gyökerek táplálják az új ágakat, a fejlődés folyamatos és töretlen. A Kar hosszú utat járt be a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskola megalapításától napjainkig. Az iskola ezért a hagyományait idézve új képzési formáját műhelyoktatásnak nevezte el.”

– foglalta össze az iskolavezető.

 

dr. Markó Balázs, az Ybl Miklós Építéstudományi Kar dékánja

 

De mit is jelent a műhelyoktatás?

A műhelyképzés abban tér el legjobban a tradicionális oktatási módszerektől, hogy nem kronologikus a tudásmennyiség elsajátítása, hanem tematikus. Nem egy pontból kiindulva folyik egy témakör megismerése, hanem egy-egy területhez vissza-visszatérve egyre bővül az oktatott ismeretanyag, miközben a megszerzett tudást azonnal felhasználják a hallgatók – foglalta össze Markó Balázs. „Olyan ez, mint a valós építési folyamatokban, nem csak egy dologra kell figyelni a tervezőnek és építőnek, hanem ez egészet kell mindig egyben látni” – tette hozzá.

Az olyan alaptantárgyakat, mint a matematikát, a tartószerkezeteket, vagy az építészettörténetet természetesen megtanulják a hallgatók, ezekben a stúdiumokban is törekedve az új, gyakorlatiasabb megközelítésre – mutatott rá a dékán, majd példaként felhozta: a tartószerkezetek oktatásában a szerkezeti makett készítése egy-egy probléma megértésében kiemelten szerepel.

 

 

A képzés során a műhelyben folyik az összes tantárgy oktatása a műhelyvezető és három-négy másik tanár folyamatos kontrollja mellett – írta le a folyamatot.  „Így rögtön kiderül, ha esetleg valamelyik hallgatónak elmaradása van egy témakörben, és azonnal támogatást kaphat. Az oktatási programmal párhuzamosan egy mentorprogram is segíti a felkészülést, így nem véletlen az, hogy nincs lemorzsolódás.”

„Nem a félév végén derülnek ki a hiányosságok, hanem már a tanulási folyamat során, melyben a hallgatókat egy speciális tantárgy, a tanulásmódszertan is segíti”

- fejtette ki.

 

A lemorzsolódás elhanyagolható mértékű

 

 

Ezzel a megközelítéssel nem is meglepő, hogy a műszaki felsőoktatásban megszokott, átlagosan 30 százalékos lemorzsolódásra itt nincsen példa. Egy-két kivételtől eltekintve a hallgatók minden tantárgyból befejezik a félévet – mutatott rá a dékán. Az Ybl-ön az építészképzésben felvételi pontokat folyamatosan emelve a minőségre kívánnak koncentrálni, ezt a tendenciát a jövőben az építőmérnöki képzésre is ki szeretnék terjeszteni – derült ki szavaiból.

 

A tanárok is jó tapasztalatokról számolnak be

Kiss Gyula dékánhelyettes az új rendszerrel kapcsolatban megjegyezte, hogy az egyes tanártársak kezdeti kritikus megjegyzései mára helyeslő, segítő hozzáállássá alakultak. 

„Azt látjuk, hogy gyakran azok tanárok lettek a legambiciózusabb támogatói a projektnek, akik tavaly leginkább meghökkentek a feladattól. Most már ők mondják azt, hogy úgy tűnik: a kísérlet sikerül.”

Szabó Ákos

Galéria

AktuálisinterjúépítészetYbl Miklós Építéstudományi Kar

Hirdetés

Hírlevél

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés