Magyar cég újítja fel Erdély egyik legjelentősebb épületét

A KÉSZ romániai leányvállalata végzi el a kolozsvári Szent Mihály római katolikus templom rehabilitációját - adta hírül a KÉSZ Csoport honlapja. Az erdélyi és a Kárpát-medencei magyarság egyik legfontosabb műemlék épületének számító templomot a 14. században építették gótikus stílusban.

A KÉSZ Csoport egyébként szintén Kolozsváron viszi véghez első romániai beruházását, ennek során iroda és szálloda funkciójú központ jön létre. Az akkori hírből az is kiderült, hogy a KÉSZ Romániában 2001 óta van jelen. Szalados László, a KÉSZ Csoport műszaki vezérigazgató-helyettese a társaság egyik legdinamikusabb szervezeteként írta le a romániai leányvállalatot.

Állandóan látogathatóvá válik a 76 méteres torony

A mostani hírrel kapcsolatban a KÉSZ honlapja idézi Puskás Attilát, a KÉSZ Románia képviselőjét: "Maximális felelősségtudattal, a szakma iránti alázattal vezérelve veszünk részt a templom felújításában." 

A kivitelező cég az alábbi kihívásokat látja maga előtt:

• a hatalmas és nagyon komplex történelmi tetőszerkezet felújítását;
• a homlokzatok felújítását és a kőrestaurálást;
• a toronyba beépítendő acélszerkezetű lépcsőt, amely segítségével a 76 méteres neogótikus torony állandóan látogatható lesz.

Három év múlva nyílhat meg újra

A Magyar Nemzet korábbi cikke szerint mindezek mellett letisztítják a kőfalakat, és a toronyban helyeznek el néhányat azokból a barokk oltárokból, amelyeket a nagyközönség már régóta nem láthatott. Korszerű világítást, elektromos hálózatot telepítenek a templomba, amelyet fűtési rendszer kialakításával is kényelmesebbé tesznek. A mostani barokk oltár helyére visszakerül a régi gótikus.

A beruházáshoz az EU 1,26 milliárd forintnak megfelelő összeggel járul hozzá. A felújított, korszerűsített templom az előzetes tervek szerint 2021 végén nyílhat meg a nagyközönség előtt.

Több mint 700 éve kezdték építeni

A Szent Mihály-templom a város legimpozánsabb, turisták által leglátogatottabb műemléke, Kolozsvár főterén, egykori Nagypiacán áll. A falai között közel ötven országgyűlést rendeztek. 1601-ben itt zajlott Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem harmadik beiktatása, 1607-ben itt választották fejedelemmé Rákóczi Zsigmondot, 1608-ban Báthory Gábort, 1613-ban Bethlen Gábort. Itt mondta el híres beszédét 1944. május 18-án Márton Áron püspök, amelyben elítélte a zsidóüldözést.

A templomot 1316 után kezdték építeni gótikus stílusban. A hatalmas alapterületű épület (a templomhajó 50 méter hosszú, a falak 20 méter magasak) megépítését az is indokolta, hogy a város népessége folyamatosan növekedett. 1489-ben tűzvész sújtotta, ekkor restaurálták először. Eredetileg két tornyot terveztek rá az építtetők, de ebből csak egy készült el a XVI. század közepén. Elemi csapásokban többször megsérült, kétszer lebontották, majd neogót stílusban építették fel újra a ma is látható tornyot a XIX. század közepén.

Utoljára 1956–57-ben került sor a templom felújítására. Előtte, még 1951-ben, amikor elbontották a szentély sérült barokk boltozatát, addig nem látott falképek kerültek elő a vakolatrétegek alól. A mostani rekonstrukció során ezeket a freskókat konzerválják.