Mostantól szoftvervásárlás támogatására is pályázhatnak a vállalatok. 2023-ig az ágazatnak 40-60 százalékos termelékenységnövelésre van szüksége, hogy teljesítse a 25 ezer milliárdnyi megrendelést.
Az év második felében 3 milliárd forinttal bővítik az építőipari kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) technológiai újítását támogató, idén megnyitott 6 milliárd forintos keretet. A részletekről az innovációs és technológiai miniszter Budapesten sajtótájékoztatón számolt be.
Palkovics László kifejtette, újdonság lesz, hogy nemcsak eszközbeszerzésre lehet támogatást kérni, hanem szoftvervásárlásra is. Arról is beszélt, hogy
a gazdasági kabinet elfogadta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által kidolgozott építésgazdasági stratégiát, amely nagy hangsúlyt helyez az ágazat termelékenységének, hatékonyságának a növelésére és az építőiparban használható digitális eszközök terjedésére.
A stratégia megalkotására elmondása szerint azért volt szükség, mert a magyar építőipar 2023-ig mintegy 25 ezer milliárd forint értékű megrendelés állománnyal rendelkezik. A tervezett beruházások teljesítéséhez pedig az ágazatnak 40-60 százalékos termelékenység növelésre van szüksége.
Palkovics László hozzátette, az építőipar digitalizációjának ösztönzését a kkv-knak nyújtott pályázat kibővítése mellett az épületinformációs modellezés és tervezés, azaz a Building Information Modeling (BIM) rendszer minél nagyobb körben való elterjesztése is segíti. Ugyanis a miniszter szerint a BIM már megjelent a magyar építésgazdaság piacán, azonban ezt az alkalmazást az építő és az építész mérnökök, illetve a beruházók sem használják ki kellőképpen.
A stratégiában fontos szerepet kapott a képzés, az építőipar tevékenységét befolyásoló jogszabályi környezet felülvizsgálata, ésszerűsítése, valamint a gazdaság fehérítése és a jogszerű foglalkoztatás ösztönzése - mondta a tárcavezető.
Palkovics László kiemelte, az építésgazdaság jelentőségét mutatja, hogy az ágazat 2018-ban az elmúlt 15 év legjobb teljesítményét produkálta, 2019. első negyedévében pedig az építőipar termelési értéke 48,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke elmondta, "az építésgazdasági stratégia azért jött létre, hogy 2018 és 2023 között a magyar építőipar 25 ezer milliárd forintos teljesítményt tudjon letenni az asztalra."
Hozzátette, a magyar építőiparban rejlő lehetőségeket mutatja, hogy 2019-ben várhatóan 30 százalékkal nő az ágazat teljesítménye, miután 2018-ban az építőipar 23 százalékkal bővült a 2017-ben elért eredmények után. Koji László közölte, idén az év végére az építőiparban foglalkoztatottak száma 345 ezerre emelkedik, az ágazatban azonban továbbra is hiány van a jól képzett szakmunkásokból és mérnökökből.
A helyzet kezelése érdekében dolgozta ki az ÉVOSZ a Hazahívó kampányát, amelynek június 6-án Münchenben lesz az első állomása, és legutóbb ebben a cikkben számoltunk be róla. A helyszín választást azzal indokolta, hogy a szakszövetség adatai szerint Németországban és azon belül Bajorországban 12 ezer magyar építőipari szakmunkás és mérnök dolgozik. A kampányban résztvevő magyar cégek azonban az ÉVOSZ elnöke szerint már tudnak ezeknek a külföldön dolgozó magyaroknak olyan ajánlatot tenni, amely megfontolandó.
Koji László hozzátette, az ÉVOSZ elnöksége a szövetség szerdai ülésén fog először tájékoztatást kapni a most bemutatott építési stratégiáról.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.