Első körben az érdekvédelmi szervezetekkel tárgyalnak, azután a nagyobb piaci szereplőket vonják be.
Egy 5-10 éves időszakra szóló építésgazdasági stratégiát alakít ki az ágazatban tevékenykedő érdekképviseleti szervezetekkel és nagyobb cégekkel közösen a kormány. A cél érdekében elkezdett tárgyalásokról az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára sajtótájékoztatón számolt be Budapesten.
Boros Anita építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár hangsúlyozta, a kormány továbbra is kiemelten kezeli az építőipart. Jelenleg több mint 20 szakmai szervezettel - köztük a Magyar Mérnöki Kamarával, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével - zajlik az egyeztetés. A tárgyalássorozat következő lépéseként a nagyobb piaci szereplőket hallgatják majd meg.
Kifejtette, az építőipari szervezetek és a nagyobb piaci szereplők segítségével olyan stratégiát akarnak kialakítani, amely hozzájárul az ágazat termelékenységének növeléséhez, a munkaerőpiac fejlesztéséhez és a lakáspiaci helyzet konszolidációjához.
Ezen felül az egyeztetésen nagy hangsúlyt helyeztek az építőipari kutatási, fejlesztési, innovációs politika kialakítására és az ágazat modernizációját támogató technológiai irányok meghatározására is.
A szakmai szervezetekkel abban sikerült megállapodni, hogy a jövőben azokat a versenyképes, magyar társaságokat kell támogatni, amelyek technológiaváltás segítségével nemcsak a magyar, hanem az európai piacon is megállják a helyüket - mondta az államtitkár.
Az egyeztetésen makrogazdasági szempontok segítségével azt is elemezték, hogy a különböző lakáspiaci építkezések, állami, illetve magán beruházások 2010 óta tartó növekedése meddig tarthat. Megállapították, hogy piaci visszaeséssel ezeken a területeken nem kell számolni, de fel kell készülni az esetleges változásokra, a hosszú távú stratégia pedig pont erre szolgál - fogalmazott az államtitkár.
A megbeszélésen mindezek mellett foglalkoztak még a körforgásos gazdasággal, a szektort érintő munkaerőpiaci kérdésekkel, az alkalmazottak továbbképzésével, valamint a szakképzéssel és a duális képzéssel is.
A jövő a körforgásos gazdasági modell kialakításában rejlik, az erre történő átállás létfontosságú a magyar gazdaság és azon belül a magyar építőipar számára is - jelentette ki az államtitkár.
Boros Anita elmondta, a kormány azért dolgozik, hogy a magyar építőipar fejlődési íve töretlen legyen. Felidézte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az építőipari termelés 2019-ben 21,7 százalékkal, 2018-ban 21,3 százalékkal, 2017-ben 29,7 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.