A vírusos megbetegedések egyenlőre nem jellemzőek az ÉVOSZ jelentése szerint; a cégek egészségügyi felelősöket jelöltek ki, akik folyamatosan figyelik a dolgozók állapotát.
A rendkívüli helyzet folyamatait hetente összegző Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) közzétette legfrisebb jelentését. A közlemény aktualizálta a kormány gazdaságvédelmi programjának kiegészítéséhez, részletes kidolgozásához és bevezetéséhez szánt javaslatait.
A jelentés szerint az egészségügyi kockázatok csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket az építőipari vállalkozások megtették. A foglalkoztatottak kis csoportokban dolgoznak, legtöbb helyen védőfelszerelésekben. A munkavállalók utaztatása is kisebb csoportokban és nagyobb részt saját személygépkocsik igénybevételével történik. A közepes és nagy cégek egészségügyi felelősöket jelöltek ki, akik folyamatosan figyelik a dolgozók egészségügyi állapotát. A tervező mérnökök 90 %-ban otthoni, távmunkavégzéssel teljesítenek.
Mindezek eredményeként az építőiparban vírusos megbetegedések jellemzően egyenlőre nincsenek. Kisebb csoportok, brigádok karanténba küldése, önkéntes elvonulása az áprilisi napokban azonban már előfordul. A folyamatos munkavégzés érdekében az egészségügyi kockázatok csökkentésének jelentős költség kihatása van.
Egyre több generálkivitelező jelzi, az ország különböző részeiből, hogy növekszik azon mikró- és kisvállalkozások száma, akik felfüggesztik az alvállalkozói munkájukat. Ezt elsődlegesen a fertőzésmentes utaztatás problémáival, anyagbeszerzési nehézségekkel, finanszírozási gondokkal indokolják.
Az elmúlt héthez képest lényegesen több új projekt előkészítése lelassult, leállt. Ez egyaránt jellemző az állami, önkormányzati és a magán megrendelésekre. A március hónapban megkötött új szerződések volumene a szokásos, várt volumennek mintegy 65 %-át érhette el. Az ágazat megrendelési állománya jelentős kormányzati, önkormányzati megrendelések nélkül zuhanás szerűen csökkenhet.
"A kormányzat javaslati csomagjában szereplő, előrehozott beruházási csomagot, a közlekedési- infrastrukturális és szállodai építési/rekonstrukciós feladatokat minél előbb részletesen kellene ismertetni és közbeszerzési ajánlat kérésre kérjük kiírni" - áll a közleményben.
Hozzáteszik, hogy rohamosan romlik a vállalkozások likviditási helyzete. A mikró- és kisvállalkozások a munkájukat nem tudják előfinanszírozni, szaporodik az úgynevezett anyagmentes vállalkozás, a bérmunka ebben a körben.
Ezzel egyidejűleg az a tapasztalat hogy elsődlegesen az állami és önkormányzati megrendelésekre végzett munkáknál sokasodik a befogadott számlák határidőn túli kifizetése. Ezek az erősödő folyamatok indokolják, hogy az ÉVOSZ javaslatával kiegészítésre kerüljön az építőipar kiemelt ágazat érdekében tervezett kormányzat intézkedési javaslata, ami a gyorsított számlakifizetésekre vonatkozik.
Másrészt a finanszírozási, likviditási helyzet javítása érdekében továbbra is javasolja a szövetség, hogy az állami, önkormányzati valamint a támogatásban részesült megrendelők részére végzett munkáknál a jelenlegi 25 %-ról 50 %-ra emelkedjen a kifizethető előleg mértéke.
Az ÉVOSZ megerősítette, hogy a külföldi munkaerő (jellemzően ukrán és szerb) jellemzően hazautazott. Ezekkel a relációkkal a határmenti, 30 kilométer mélységű munkába történő átjárás nem működik. Pontosított külgazdasági, kormányközi megállapodásokra lenne szükség. Ezen munkavállalók visszajövetele bizonytalan.
Ugyanakkor a Nyugat-Európából hazatért szakmunkások és mérnökök önkéntes, két hetes karantén lejártát követően, egyre nagyobb mértékben vállalnak itthon munkát, számuk több százra tehető.
A mikró- és kisvállalkozói körnek jellemzően rövidebb átfutási idejű munkájuk van, amit befejezve nehezen tudnak újabb szerződéseket kötni a magánmegrendelői, lakosági körben, ezért megjelent a munkaerő-elbocsájtás. Egyenlőre, más építési vállalkozásoknál a szakmai végzettséggel rendelkező szakmunkások munkát találnak.
Növekszik a vállalkozások előre nem látott költsége, ami a forint gyengüléséből adódik az import termékek beszerzésénél. Az építőanyag kereskedő cégek az árfolyam változásokat és a szokásos év elejei áremeléseiket érvényesítik az építőipari cégek vásárlásai során. Az árfolyam jelentős változásából adódó plusz költségek nem férnek bele a szerződésben vállalt árakba.
Az állami, önkormányzati (közösségi) megrendeléseknél és a támogatott magánmegrendeléseknél
az ÉVOSZ ismételten javasolja, hogy a 2020. március 31. előtt megkötött támogatási és vállalkozási szerződéseknél az import termékek költségének elszámolása számlával igazoltan, a beszerzés időpontjában fennálló árfolyamon történhessen.
Az építési vállalkozók is fontosnak tartják, hogy meghatározott körben fennmaradjon az új építésű lakásoknál a kedvezményes, 5 %-kos ÁFA alkalmazása. A rozsdaövezetekben megvalósuló lakásépítéseknél érvényesíthető kedvezményes forgalmi adózás rendjét minél előbb kéri meghirdetni és bevezetni az ÉVOSZ.
Mivel a járványhelyzet miatt az épületek építésénél tömegesen várhatók határidős csúszások, több ez év végéig átadásra tervezett létesítmény befejezése 2021. évre fog áthúzódni. A létesítmények használatba adását 2020. évre tervezve, lesznek építmények, melyek a 2021. január. 1.-től érvényes, szigorúbb épületenergetikai előírásoknak nem felelnek meg. Ezen létesítményeknél átmeneti rendelkezésre van szükség, ami lehetővé teszi ezen épületek ez évben érvényes épületenergetikai előírásoknak megfelelő paraméterek melletti használatba adását.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.