A bejelentés várhatóan új lendületet ad a lakásépítéseknek és egyben a városfejlesztések irányát is pozitívan befolyásolhatja.
Az idén januártól újra 27 százalékos áfa az újépítésű lakásokon barnaövezeti fejlesztések esetében ismét 5 százalék lesz – jelentette be Gulyás Gergely miniszter a csütörtöki kormányinfón. Az alacsonyabb lakásáfa új lakások értékesítésére, illetve bérbeadására lesz érvényes a korábban iparterületként működő, mára azonban használaton kívüli területeken.
Számos ilyen barnamezős beruházás épült meg az elmúlt években-évtizedekben: csak Budapesten példaként említhető a Market Építő Zrt, kivitelezésében megvalósuló BudaPart, de korábban például a MOM Park és a Pólus Center is így készült el.
Budapesten a régi iparterületek mellett a használaton kívüli vasúti infrastruktúra is jelentős arányban képviselteti magát a barnamezős területek jegyzékében. Más városokban ezzel együtt gyakran jellemzőek mára használaton kívül került laktanyák is a rozsdaövezetek között: jelenleg is zajlik egy fejlesztés Nyíregyházán a Ke-Víz 21 Zrt. kivitelezésével egy ilyen helyszín újjáélesztésére. Számos más településen is beszámoltunk barnamezős projektekről.
A bejelentett törvénymódosításnak egyrész beruházás és így gazdaságélénkítő hatása is várható. Így az intézkedés a koronavírus által okozott nehézségekre adott válaszként is értelmezhető, de az ágazati szereplők - az Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) vezetésével - már korábban is jelezték, hogy a magyar lakásállomány elöregedése miatt, illetve a lakáspiac nagy felvevőképessége miatt érdemes volna meghosszabbítani a korábbi kedvezményes 5 százalékos áfát.
Most ez úgy valósul meg, hogy jelentős hatással lesz a városok fejlődésének irányára is – várhatóan több jelenleg városépítészeti szempontból sebként értelmezhető terület is újjáéled.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.