A BFK által vizionált alagút egy teljesen új vasúti stratégia része lehet, mellyel évtizedes távlatban teszik egy nagyságrenddel hatékonyabbá a főváros és Magyarország közösségi közlekedését.
Nagy lépést tett előre Budapest vasúti közlekedését teljesen újjáélesztő hosszú távú fejlesztés, melynek előkészítése a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) irányításával zajlik. Az állami cég vezérigazgatója, Vitézy Dávid Facebook-bejegyzésben jelentette be, hogy vegyes magyar-nemzetközi csapat nyerte el a megvalósíthatósági tanulmány és az előzetes hatástanulmány elkészítésének tervét, melyben
A feladat középpontja pedig annak elemzése, hogy a kapacitásbővítés érdekében érdemes-e és ha igen,
milyen áron, milyen nyomvonalon, állomásokkal, mélységben, műszaki kialakítással összekötni a Magyarország keleti és nyugati részéből érkező vasútvonalakat Budapest központja alatt, mintegy duplájára bővítve a budapesti vasúti hálózat mai kapacitását - és milyen hasznok érhetők el ezáltal
- írja a BFK vezetője.
Az 1,4 milliárd forintos projekt, mely 18 hónapig tart, három részre oszlik. A vasúti infrastruktúra tervezését a magyar Főmterv Zrt. fogja össze és egyben koordinálja is a teljes tanulmány elkészítését – a cég a főváros közösségi közlekedésének kialakításában jelentős szerepet vállalt eddig is.
A menetrendi és hálózati tervek elkészítésére, modellezésére, valamint egy vasúti alagútra alapozó új, a keleti és nyugati országrész közötti vasúti átjárás lehetőségére építő menetrendi koncepció összeállítására a svájci SMA & Partnerrel állapodtak meg. Az iroda Svájc mellett Belgiumban, Németországan és Hollandiában is kiváló referenciákkal bír.
Az építészeti, urbanisztikai, várostervezési munkákat a főbb állomások környezetében - magyar építészirodák mellett - a holland UNStudio vállalta el. A cég onnan lehet ismerős olvasóinknak hogy az új csepeli a Galvani híd tervezésében is részt vesz. Emellett a dohai metrótól a számos építészeti díjat elnyert holland Arnhem vasútállomásig számos releváns referenciamunkájuk van.
Vitézy Dávid Facebook-posztjában hangsúlyozza: Bécsben is 25 év telt el az első tervektől a fejpályaudvarokat felváltó új átmenő főpályaudvar, az elővárosi vasúti alagút és a környékén felépülő új városrészek létrejöttéig. Budapesten is hasonló, évtizedes időtávban gondolkoznak az óriásprojekt kapcsán, melyen az európai uniós támogatás és a kormány szintén támogató döntése óta dolgoznak.
Kifejti: az alagút megépítéséről még nincs döntés, ez a tanulmány alapján hozható majd meg 2022 után. Ehhez a tanulmányban
összegzése és összehasonlítása megtörténik.
Mindemellett Vitézy Dávid azt is hangsúlyozza mekkora lehetőség van az átalakításban. Budapestet három transzeurópai vasúti korridor is átszeli, mégis, jelenleg csak egyetlen helyen kelnek át a Dunán, a bővítés alatt álló déli összekötő vasúti hídon.
„Mikor máskor kezdjünk bele ebbe a munkába, ha nem most: a Budapest Fejlesztési Központ létrejötte, a klímaváltozás okozta lépéskényszer, az egyre növekvő agglomerációs autóforgalom és az erre megoldást kínáló elővárosi vasútfejlesztés vissza nem térő lehetőséget ad erre” - írja.
Nyáron elkészültek a tervek, most pedig újabb fontos lépést tett a BKK azért hogy el is indulhasson az építkezés. A társaság benyújtotta pályázatait az Id. Antall József rakpart és az Erzsébet híd alatti terület átépítésére.
Uniós viszonylatban Magyarország a geotermikus energiahasznosítás terén az első öt ország között helyezkedik el. E pozícióját tovább erősítheti a termelési technológiák és a földkéregre vonatkozó adatbázis fejlesztése révén. Utóbbiban kulcsszereppel bír a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) is.