A köztársasági elnök a MAÚT innovációs fórumán szólalt fel, majd közvetlenül utána többek között a MÁV, a Magyar Közút és a NIF vezetői is reflektáltak szavaira, egy délutánig tartó konferencia során.
Csütörtök délelőtt kezdődött el a a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság (MAÚT) áprilisi, hetedik innovációs fóruma, melyet a környezetvédelem út- és vasútfejlesztési vonatkozásairól tartanak meg.
Az interaktív részvételt lehetővé tevő és mintegy 600 érdeklődőt vonzó online konferenciát megnyitó Nyiri Szabolcs MAÚT-elnök többek között hangsúlyozta: megtiszteltetés, hogy minden korábbi rendezvénynél magasabb körben, dr. Áder János köztársasági elnök közvetlen részvételével valósulhat meg az innovációs fórum. Kifejtette: közel kétszáz szakmai szervezetből érkeztek a konferenciára, ami a környezetvédelem fontosságára és a szakmai felelősségvállalás fontosságára mutat rá, illetve emlékeztetett: a MAÚT 2018-ban állította fel környezetvédelmi albizottságát.
Ezt követően Fónagy János miniszterhelyettes államtitkár kabinetvezetője, Holnapy Lászó köszöntötte a Parlamentben elfoglalt államtitkár nevében az államfőt, emlékeztetve arra, hogy az elmúlt négy évtizedben ilyen magas közjogi méltóság nem vett közvetlenül részt hasonló szakmai fórumon. Többek között kifejtette: a környezeti kihívásokra az innováció és annak megfelelően szabályozott alkalmazásai adhatnak választ. és elmondta: a kormány az elmúlt években egyértelművé tette elkötelezettségét a kötöttpályás közlekedés és a közúthálózat fejlesztése mellett.
Az államfő felszólalása elején emlékeztetett a MAÚT több mint negyed évszázados múltjára, majd az út- és vasútfejlesztés, valamint a magyar és az uniós klímapolitika összefüggéseire rámutatva tartotta meg előadását. Áder János szerint a hazai szén-dioxid-elnyelő kapacitás növelése érdekében gyarapítani kell az erdősített területek nagyságát, erre jó módszer lehet a fasorok telepítése az utak, vasutak mentén.
Kifejtette: a fásítás természetesen nem történhet a legjobb mezőgazdasági területeken, de jó eszköz erre fasorokat telepíteni az utak, autópályák, vasutak mentén.
Az összesített adatok szerint az utaknál a fásítottság magyarországi átlaga valamivel 28 százalék feletti, a vasutaknál a fásítottság 16-17 százalékos. A számítások szerint ezeknek az arányoknak a növelésével mintegy 40 ezer hektárnyi terület lehet fásítható - ismertette a köztársasági elnök.
A 40 ezer hektár új fásított terület elnyelő kapacitása 400 ezer tonna lenne évente
- mondta, megemlítve az út menti fasorok kedvező hatását a kerékpáros turizmusra, a légszennyezés csökkentésére és a biodiverzitásra is.
Kiemelte azt is, hogy jelentős technológiaváltásra van szükség a közlekedésben, különben a 2050-re tervezett klímasemlegességi cél, és ezen belül a közlekedésre vonatkozó kibocsátás-csökkentési cél nem érhető el.
Áder János emlékeztetett, hogy az Országgyűlés döntése alapján Magyarország 2050-re klímasemleges lesz. Ismertette: a 2018-as adatok szerint csaknem 64 millió tonna volt az ország szén-dioxid-kibocsátása, ugyanakkor a különböző elnyelők - fák, vizek, talaj, gyepek - teljes elnyelő kapacitása 5,4 millió tonna. Az egyensúly eléréséhez jelentősen, több mint 90 százalékkal csökkenteni kell a kibocsátást, másrészt körülbelül 30 százalékkal növelni kell az elnyelők kapacitását.
Áder János felhívta a figyelmet: a teljes magyarországi károsanyag-kibocsátás mintegy 20 százaléka a közlekedésből származik, a feladat az, hogy 2050-re ez a kibocsátás nullára csökkenjen.
A köztársasági elnök után felszólaló Homolya Róbert MÁV-vezérigazgató kifejtette: a klímacélok eléréséhez szükség van a vasúti közlekedés arányának növelésére és a közúti közlekedés zöldítésére.
Elmondta: az Európai Unióban az üvegházhatású gázok kibocsátásában a közlekedés 25 százalékot képvisel, ennek a mennyiségnek a háromnegyedéért a közúti közlekedés, 14-12 százalékáért a vízi és légi közlekedés, kevesebb mint 1 százalékért a vasút felel.
Felidézte, hogy az
európai uniós elvárás alapján a közlekedésben 2050-re 90 százalékkal kell csökkenteni a károsanyagkibocsátást.
Emlékeztetett rá, hogy a MÁV-Volán csoport elfogadta a fenntarthatósági stratégiáját, amely hozzájárul a klíma célkitűzések eléréséhez, és ehhez fontos a vasúti közlekedésben a villamosítás arányának növelése. Magyarországon a 7700 kilométer vasút 40 százaléka villamosított, ami 10 százalékkal kevesebb az európai uniós átlagnál. Magyarországon még mintegy 700 kilométer vasúti szakaszt kell villamosítani ahhoz, hogy jelentősen lehessen csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást a vasúti közlekedésben, hiszen a villamosított pályán van a teher- és utasforgalom több mint 80-90 százaléka.
Homolya Róbert többek között beszélt arról is, hogy
a MÁV által üzemeltetett gördülőállomány 75 százaléka 40 éves átlagéletkorú, a klímacélok eléréséhez a beszerzéseket környezettudatosabban hajtják végre.
Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a fórumon hangsúlyozta, a közúthálózat fenntartásánál és üzemeltetésénél a klímacélokat is figyelembe veszik. Egyebek közt példaként említette, hogy az útfelújításnál újrahasznosítják a mart aszfaltot.
A Magyar Közút vezérigazgatója beszámolt arról is, hogy az általuk kezelt területeken a keletkező vizeket tisztítják, hogy ne szennyezetten jussanak vissza a környezetbe, illetve megújítják a járműflottájukat.
Tavaly a Magyar Közút több mint 8 ezer fát és 18 ezer cserjét ültetett el az utaknál, és a jövőben is törekednek arra, hogy minél több zöldnövényt telepítsenek
- tette hozzá, majd megjegyezte, az utak mentén a közlekedésbiztonsági szempontoknak a cserjék jobban megfelelnek, mint a fák.
Nagy Róbert Attila, a NIF Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, beruházásaiknál a növénytelepítési feladatokat is a hatályos jogszabályok és szakpolitikák figyelembe vételével végzik.
Rámutatott arra, hogy a NIF Zrt. átlagban amennyi fát, cserjét kivág, annak a dupláját ülteti el; mintegy 40 féle fával, cserjével dolgoznak.
Ez az arány az elmúlt években állandósult. Példaként említette, hogy
az M44-es út Kondoros és Békéscsaba közötti 18 kilométeres szakaszánál is ezt követték, 2000 fát és 85 ezer cserjét telepítettek.
Nagy Róbert kiemelte azt is, hogy a NIF a beruházásoknál olyan korszerű energiatakarékos technikákat alkalmaz, amelyek a klímacél elérését támogatják, a környezetvédelmi szempontokat az anyagmozgatásnál is figyelembe veszik.
2024 első félévében az előző év azonos időszakához képest az építési beruházás tárgyú szerződések mind darabszámban, mind értékben emelkedtek, előbbi 13,1 százalékkal, utóbbi 11,9 százalékkal.
Fiatal mérnökként került a Paksi Atomerőműbe Szarvas Krisztián. A kezdetek óta a Paks II. projektért dolgozik, négy éve műszaki igazgatóként. Bár a legnagyobb létszámú szervezetet irányítja, ajtaja minden munkatársa előtt nyitva áll. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy sikerüljön megnyerni és megtartani a fiatal generációt az új atomerőmű számára.