2021.09.20, Hétfő
Áder János: 40 ezer hektárnyi fának van hely az utak és vasutak mellett
Illusztráció: Nagy Mihály/magyarepitok.hu

Áder János: 40 ezer hektárnyi fának van hely az utak és vasutak mellett

magyarepitok.hu, mti

2021.04.29. 13:56 - Szabó Ákos

A köztársasági elnök a MAÚT innovációs fórumán szólalt fel, majd közvetlenül utána többek között a MÁV, a Magyar Közút és a NIF vezetői is reflektáltak szavaira, egy délutánig tartó konferencia során.

Hirdetés

Csütörtök délelőtt kezdődött el a a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság (MAÚT) áprilisi, hetedik innovációs fóruma, melyet a környezetvédelem út- és vasútfejlesztési vonatkozásairól tartanak meg.

Az interaktív részvételt lehetővé tevő és mintegy 600 érdeklődőt vonzó online konferenciát megnyitó Nyiri Szabolcs MAÚT-elnök többek között hangsúlyozta: megtiszteltetés, hogy minden korábbi rendezvénynél magasabb körben, dr. Áder János köztársasági elnök közvetlen részvételével valósulhat meg az innovációs fórum. Kifejtette: közel kétszáz szakmai szervezetből érkeztek a konferenciára, ami a környezetvédelem fontosságára és a szakmai felelősségvállalás fontosságára mutat rá, illetve emlékeztetett: a MAÚT 2018-ban állította fel környezetvédelmi albizottságát.

 

Nyiri Szabolcs

 

Az innováció segít választ adni klímaválozás kihívásaira

Ezt követően Fónagy János miniszterhelyettes államtitkár kabinetvezetője, Holnapy Lászó köszöntötte a Parlamentben elfoglalt államtitkár nevében az államfőt, emlékeztetve arra, hogy az elmúlt négy évtizedben ilyen magas közjogi méltóság nem vett közvetlenül részt hasonló szakmai fórumon. Többek között kifejtette: a környezeti kihívásokra az innováció és annak megfelelően szabályozott alkalmazásai adhatnak választ. és elmondta: a kormány az elmúlt években egyértelművé tette elkötelezettségét a kötöttpályás közlekedés és a közúthálózat fejlesztése mellett.

 

Meglepően sok szén-dioxidot nyelhetnek el az utak és vasutak mellé telepített fasorok

Az államfő felszólalása elején emlékeztetett a MAÚT több mint negyed évszázados múltjára, majd az út- és vasútfejlesztés, valamint a magyar és az uniós klímapolitika összefüggéseire rámutatva tartotta meg előadását. Áder János szerint a hazai szén-dioxid-elnyelő kapacitás növelése érdekében gyarapítani kell az erdősített területek nagyságát, erre jó módszer lehet a fasorok telepítése az utak, vasutak mentén.

 

A köztársasági elnök a Sándor-palotéból vett részt a telekonferencián (MTI/Bruzák Noémi)

Kifejtette: a fásítás természetesen nem történhet a legjobb mezőgazdasági területeken, de jó eszköz erre fasorokat telepíteni az utak, autópályák, vasutak mentén.

Az összesített adatok szerint az utaknál a fásítottság magyarországi átlaga valamivel 28 százalék feletti, a vasutaknál a fásítottság 16-17 százalékos. A számítások szerint ezeknek az arányoknak a növelésével mintegy 40 ezer hektárnyi terület lehet fásítható - ismertette a köztársasági elnök.

A 40 ezer hektár új fásított terület elnyelő kapacitása 400 ezer tonna lenne évente

- mondta, megemlítve az út menti fasorok kedvező hatását a kerékpáros turizmusra, a légszennyezés csökkentésére és a biodiverzitásra is.

Kiemelte azt is, hogy jelentős technológiaváltásra van szükség a közlekedésben, különben a 2050-re tervezett klímasemlegességi cél, és ezen belül a közlekedésre vonatkozó kibocsátás-csökkentési cél nem érhető el.

 

2050-re klímasemleges lesz Magyarország

 

Ábra a köztársasági elnök előadásából

Áder János emlékeztetett, hogy az Országgyűlés döntése alapján Magyarország 2050-re klímasemleges lesz. Ismertette: a 2018-as adatok szerint csaknem 64 millió tonna volt az ország szén-dioxid-kibocsátása, ugyanakkor a különböző elnyelők - fák, vizek, talaj, gyepek - teljes elnyelő kapacitása 5,4 millió tonna. Az egyensúly eléréséhez jelentősen, több mint 90 százalékkal csökkenteni kell a kibocsátást, másrészt körülbelül 30 százalékkal növelni kell az elnyelők kapacitását.

Áder János felhívta a figyelmet: a teljes magyarországi károsanyag-kibocsátás mintegy 20 százaléka a közlekedésből származik, a feladat az, hogy 2050-re ez a kibocsátás nullára csökkenjen.
 

A vasút a klímastratégia egyik kulcsa

A köztársasági elnök után felszólaló Homolya Róbert MÁV-vezérigazgató kifejtette: a klímacélok eléréséhez szükség van a vasúti közlekedés arányának növelésére és a közúti közlekedés zöldítésére.

Elmondta: az Európai Unióban az üvegházhatású gázok kibocsátásában a közlekedés 25 százalékot képvisel, ennek a mennyiségnek a háromnegyedéért a közúti közlekedés, 14-12 százalékáért a vízi és légi közlekedés, kevesebb mint 1 százalékért a vasút felel.

 

Homolya Róbert

Felidézte, hogy az

európai uniós elvárás alapján a közlekedésben 2050-re 90 százalékkal kell csökkenteni a károsanyagkibocsátást.

 

A vasútvillamosítás kulcskérdés

Emlékeztetett rá, hogy a MÁV-Volán csoport elfogadta a fenntarthatósági stratégiáját, amely hozzájárul a klíma célkitűzések eléréséhez, és ehhez fontos a vasúti közlekedésben a villamosítás arányának növelése. Magyarországon a 7700 kilométer vasút 40 százaléka villamosított, ami 10 százalékkal kevesebb az európai uniós átlagnál. Magyarországon még mintegy 700 kilométer vasúti szakaszt kell villamosítani ahhoz, hogy jelentősen lehessen csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást a vasúti közlekedésben, hiszen a villamosított pályán van a teher- és utasforgalom több mint 80-90 százaléka.

Homolya Róbert többek között beszélt arról is, hogy

a MÁV által üzemeltetett gördülőállomány 75 százaléka 40 éves átlagéletkorú, a klímacélok eléréséhez a beszerzéseket környezettudatosabban hajtják végre.

 

A Magyar Közút újrahasznosítja az aszfaltot

Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a fórumon hangsúlyozta, a közúthálózat fenntartásánál és üzemeltetésénél a klímacélokat is figyelembe veszik. Egyebek közt példaként említette, hogy az útfelújításnál újrahasznosítják a mart aszfaltot.

 

Szilvai József Attila

A Magyar Közút vezérigazgatója beszámolt arról is, hogy az általuk kezelt területeken a keletkező vizeket tisztítják, hogy ne szennyezetten jussanak vissza a környezetbe, illetve megújítják a járműflottájukat.

Tavaly a Magyar Közút több mint 8 ezer fát és 18 ezer cserjét ültetett el az utaknál, és a jövőben is törekednek arra, hogy minél több zöldnövényt telepítsenek

- tette hozzá, majd megjegyezte, az utak mentén a közlekedésbiztonsági szempontoknak a cserjék jobban megfelelnek, mint a fák.

 

A NIF kétszer annyi fát ültet, mint amennyit kivág

 

Nagy Róbert Attila

Nagy Róbert Attila, a NIF Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, beruházásaiknál a növénytelepítési feladatokat is a hatályos jogszabályok és szakpolitikák figyelembe vételével végzik.

Rámutatott arra, hogy a NIF Zrt. átlagban amennyi fát, cserjét kivág, annak a dupláját ülteti el; mintegy 40 féle fával, cserjével dolgoznak.

Ez az arány az elmúlt években állandósult. Példaként említette, hogy

az M44-es út Kondoros és Békéscsaba közötti 18 kilométeres szakaszánál is ezt követték, 2000 fát és 85 ezer cserjét telepítettek.

Nagy Róbert kiemelte azt is, hogy a NIF a beruházásoknál olyan korszerű energiatakarékos technikákat alkalmaz, amelyek a klímacél elérését támogatják, a környezetvédelmi szempontokat az anyagmozgatásnál is figyelembe veszik.

Iparági hírekinnovációKörnyezetvédelemMAÚTkonferenciaNemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF)Magyar Közút Nonprofit Zrt.MÁV

Hírlevél

Hirdetés