Kedden reggel az ünnepélyes szerződéskötéseket követően a tervezett 16 fő helyett 18 mérnök hallgatóval elkezdődött a hét hónapos Duna Group tehetséggondozó program. A többek között a Duna Aszfalt, a Hódút, a Közgép által alkotott Duna Group vezetői, a 2020-ban lezajlott, rendkívül sikeres Duna Group Szabadegyetem tapasztalatából kiindulva segítették életre a vállalatcsoport tehetséggondozó programját, amely ilyen formában előzményektől mentes a hazai építőiparban.
Az építéstudományi egyetemek hallgatói számára tartott képzés hét hónapig fog tartani, az elméleti alapismeretek elsajátítása után a projekteken megszerezhető gyakorlati tudás áll a középpontjában. A program kimondott célja, hogy a legígéretesebb tehetségeknek teremtsen lehetőséget, akiket aztán karrierépítési lehetőség is várja a mélyépítésben piacvezető magyar építőipari vállalatnál.
A képzés a felvételi meghallgatások lezárása után 18 diákkal rajtolt el kedden. Lapunk úgy értesült, hogy a nagyszámú és komoly rátermettséget mutató jelentkezők miatt a tervezett létszámot felülírva két fővel többet vettek fel a programba, amelyben a hallgatókat a Duna Group a befektetett idejükért és energiájukért cserébe ösztöndíjjal is támogatja.
A képzés ünnepélyes megnyitóján a tehetséggondozó program megalkotója és irányítója, a Magyar Építők kiadójának (Regon Média Zrt) projektmenedzsere, Kincses Péter üdvözölte a résztvevőket. Az ÉVOSZ médiatagozatának az elnöke az egész hazai ágazati ismerete alapján kijelentette, hogy eddig ilyen tevékenységet egyik szereplő sem végzett a magyar építőiparban.
A résztvevők számára azt emelte ki, hogy ezzel a képzéssel olyan komplex mérnökökké tudnak válni, akik az egyetem után valós tudással kerülnek ki a munkaerőpiacra: „Vagyis már a munkába állás első napján hatékony értékteremtő munkát tudnak végezni.” A képzésnek és az annak otthont adó vállalatnak a jelentőségét így érzékeltette: „Ha most itt körbe néztek, akkor jó eséllyel azokat látjátok, akik az elkövetkező 40 évben a legtöbb utat fogják építeni a Kárpát medencében.”
Arra is kitért, hogy a vállalatcsoport tehetséggondozó programját a 2020-ban lezajlott, rendkívül sikeres Duna Group Szabadegyetem tapasztalatából kiindulva segítették életre.
A folytatásban Oltyán József, a Magyar Építők építőipari újság alapító-tulajdonosa az útépítő ágazat szerepét és jelentőségét vázolta fel a hallgatók számára. Úgy fogalmazott, az útfejlesztésekbe bekerülő fiatal mérnökök joggal lehetnek büszkék az általuk betöltött szerepre, hiszen egy óriási organizációs folyamat részévé válnak, amely hazánk épített örökségét alakítja. Hozzátette, mindezt egy olyan területen tehetik meg, amit joggal neveznek az építőipar nehéziparának. „Ráadásul egy olyan vállalatnál, amelyben a tisztességes és minőségi munka nagyon komoly támogatást kap, és ahol mindezt egy jó légkör segíti Ugyanakkor nincs ingyen ebéd, ezért a megbecsült szerepért olykor nagyon kemény teljesítményt kell letenni az asztalra.”
Hasonló üzenete volt Kincses Péter ezt követő előadásának, amely számokkal támasztotta alá, hogy az útépítő szakma jelenleg történelmi időket él. Az összegzésből kiderült, 1990-ben 340 kilométernyi gyorsforgalmi út működött hazánkban, aztán 1999-ben 579 kilométer, majd 2010-ben 1219 kilométer. Utóbbi hálózat az elmúlt évtizedben egy óriási lépéssel mára 2253 kilométernyire bővült. Kincses Péter arra is utalt, hogy a magyar úthálózat fejlődése a hazai mellett európai érdek is, miután a középponti helyzetünknek köszönhetően Magyarországon négy európai közlekedési folyosó is áthalad.
A délelőtt zárásaként Tóth László, a Duna Aszfalt Zrt. Igazgatóságának elnöke tartott előadást a 2002 óta a magyar építőiparban 317 kilométernyi utat, 411 hidat és 83 csomópontot fejlesztő vállalatcsoport történetéről, értékeiről és felépítéséről. Beszédéből kiderült, az 1996-ban létrehozott társaság rengeteg befektetett munka eredményeként válhatott az önkormányzati utakon dolgozó kisvállalkozásból az egyik legmaghatározóbb magyar építőipari céggé, páratlanul nagy utat bejárva.
A jelent elemezve egyúttal a jövőről is beszélt, hiszen elmondása szerint az innovatív megoldásoknak köszönhetően a Duna Csoport cégei már most a jövőt élik. „Egy-egy projekt előkészítésénél, a VR-szemüvegeket felvéve, gyakorlatilag részletről részletre látjuk magunk előtt a teljes építkezést, akárcsak az abban részt vevő gépeket.” Kifejtette, ennek az alapját a BIM-nek az útépítésben történt sikeres alkalmazása teszi lehetővé, melyen a vállalat erre létrehozott részlege több évig dolgozott, és amelyről lapunk is részletesen beszámolt. Úgy fogalmazott, ismereteik szerint a BIM alkalmazásában az ágazatban ezidáig nekik sikerült a legmesszebb eljutni.
A keddi napon délután már magának a héthónapos képzésnek a programja is elindult. Bécsi Gergely, vállalkozási igazgató és Kiss Krisztian, vállalkozási főmérnök a vállalkozási osztályt, valamint a közbeszerzési feladatokat mutatta be. Nyíry Péter, a cégcsoport finanszírozási vezetője pedig a projektek pénzügyi feltételeinek megteremtését ismertette.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.