Az A-Híd kivitelezésében zajló modernizáláshoz és restauráláshoz szükséges dunai lőszermentesítés ezzel véget is ért.
Rendszeresen beszámolunk a Lánchíd felújításáról, melyen az A-Híd Zrt. dolgozik a Budapesti Közlekedési Központ megbízásából. Legutóbb a lezárás napján tettünk közzé riportot, de emellett írtunk már többek között a Dunát átszelő fővárosi híd biztonságos munkáihoz szükséges fém- és lőszermentesítés megkezdéséről is. Most utolsó, látványos fázisba ért és be is fejeződött a munka egy 150 kilogrammos, 55 centiméter átmérőjű ágyúgolyó kiemelésével – a munkához hozzájárultak a Budapesti Történeti Múzeum régészei és szakemberei is, az értéket képviselő kiemelt darabok a múzeumba kerülnek majd.
A török korból származó többszáz éves hadieszközt először a kavicságyból kellet kimozdítani – értesült lapunk a helyszínen. Miután ezt nagy óvatossággal megtették, egy hajón vitték át a híd pesti hidfőjéhez az ágyúgolyót. Itt a korábban felállított toronydarut használva emelték a partra.
Nem ez az első ágyúgolyó, amit a Lánchíd felújításának projektjében találtak meg a Dunában: a budai hídfőnél egy kőből faragott, közel 40 centis darabot sérülések nélkül tudtak kiemelni a szakemberek (ez azért ritka, mert ezek a nagyméretű töltények a budai vár falaiba csapódtak és onnan kerültek a vízbe, általában a folyamat során összetörve).
Emellett még a sajtóhírek szerint két második világháborús bombát is kiemeltek a most lezárult munka során a Dunából.
„A megfigyelés azt bizonyítja, hogy a hazai folyók – különösen a Duna – gazdag kulturális örökséget őriztek meg számunkra”
– mondta dr. Tóth János Attila víz alatti régész a BKK-nak.
A Budapesti Történeti Múzeum évente több száz régészeti beavatkozást végez, amelyek szorosan illeszkednek a kivitelezések ütemezéséhez. A kutatók munkája lehető teszi, hogy a beruházásokkal egy időben a főváros régészeti örökségét is megmentsék.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.