Az A-Híd kivitelezésében zajló modernizáláshoz és restauráláshoz szükséges dunai lőszermentesítés ezzel véget is ért.
Rendszeresen beszámolunk a Lánchíd felújításáról, melyen az A-Híd Zrt. dolgozik a Budapesti Közlekedési Központ megbízásából. Legutóbb a lezárás napján tettünk közzé riportot, de emellett írtunk már többek között a Dunát átszelő fővárosi híd biztonságos munkáihoz szükséges fém- és lőszermentesítés megkezdéséről is. Most utolsó, látványos fázisba ért és be is fejeződött a munka egy 150 kilogrammos, 55 centiméter átmérőjű ágyúgolyó kiemelésével – a munkához hozzájárultak a Budapesti Történeti Múzeum régészei és szakemberei is, az értéket képviselő kiemelt darabok a múzeumba kerülnek majd.
A török korból származó többszáz éves hadieszközt először a kavicságyból kellet kimozdítani – értesült lapunk a helyszínen. Miután ezt nagy óvatossággal megtették, egy hajón vitték át a híd pesti hidfőjéhez az ágyúgolyót. Itt a korábban felállított toronydarut használva emelték a partra.
Nem ez az első ágyúgolyó, amit a Lánchíd felújításának projektjében találtak meg a Dunában: a budai hídfőnél egy kőből faragott, közel 40 centis darabot sérülések nélkül tudtak kiemelni a szakemberek (ez azért ritka, mert ezek a nagyméretű töltények a budai vár falaiba csapódtak és onnan kerültek a vízbe, általában a folyamat során összetörve).
Emellett még a sajtóhírek szerint két második világháborús bombát is kiemeltek a most lezárult munka során a Dunából.
„A megfigyelés azt bizonyítja, hogy a hazai folyók – különösen a Duna – gazdag kulturális örökséget őriztek meg számunkra”
– mondta dr. Tóth János Attila víz alatti régész a BKK-nak.
A Budapesti Történeti Múzeum évente több száz régészeti beavatkozást végez, amelyek szorosan illeszkednek a kivitelezések ütemezéséhez. A kutatók munkája lehető teszi, hogy a beruházásokkal egy időben a főváros régészeti örökségét is megmentsék.
2024 első félévében az előző év azonos időszakához képest az építési beruházás tárgyú szerződések mind darabszámban, mind értékben emelkedtek, előbbi 13,1 százalékkal, utóbbi 11,9 százalékkal.
Fiatal mérnökként került a Paksi Atomerőműbe Szarvas Krisztián. A kezdetek óta a Paks II. projektért dolgozik, négy éve műszaki igazgatóként. Bár a legnagyobb létszámú szervezetet irányítja, ajtaja minden munkatársa előtt nyitva áll. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy sikerüljön megnyerni és megtartani a fiatal generációt az új atomerőmű számára.