Az ágazat podcastjában meghallgathatják, hogy miért érdemes alkalmazni, hogyan segíti a folyamatokat, és milyen jövője van az Épületinformációs Modellezés rendszerének.
Újabb adással jelentkezett az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Média Tagozatának közreműködésével idén elindított SPAKLI’21 podcast. A beszélgetés témája a BIM (Building Information Modelling), az Épületinformációs Modellezés volt.
A felvezetőben elhangzottak szerint
manapság már a teljes építési folyamat modellezhető, a BIM pedig jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az építőipar is része a digitalizációnak.
Miért érdemes alkalmazni, mit adott hozzá a folyamatokhoz ott, ahol már alkalmazzák, milyen jövője van, időt vagy akár költséget is meg lehet-e vele takarítani? Ezekről a témakörökről beszélgettek a műsor vendégei: Grátzer Szabolcs, a Market Zrt. tervezési osztályvezetője, BIM menedzsere, Tóth Attila, a CÉH Zrt. tulajdonosa, elnöke, és Borbély Attila, a CÉH tervezési iroda igazgatója, BIM szakértő. A műsor állandó vezetője Náray Balázs.
Grátzer Szabolcs véleménye szerint a BIM elsősorban stabilitást ad a rendszerhez. Az osztályvezető ismertette, hogy a Marketnél 4 éve foglalkoznak aktívan BIM modellek felhasználásával, 2 és fél éve külön csoport alakult a vállalaton belül, akik a modellekből szerzett információkkal támogatják a projektet.
Borbély Attila elmondta, hogy a CÉH-nek 2012-ben volt az első olyan projektje, ahol teljeskörűen 3D modellben is le kellett szállítani a tervdokumentációt. Ezt követően jellemzően a nagyprojektekhez köthető, hogy a tervezés modell alapon zajlik. Jelezte, hogy jelenleg is van olyan projekt, amelyben a Markettel közösen érintettek, és a kommunikáció jelentős részét a BIM-en keresztül folytatják.
„Átformálta az együttműködést, az együttműködés módját, feladatok megosztását, új szerepeket, szereplőket hozott létre, az egyeztetések és tervismertetések hatékonysága nőtt, segít a feladatok szakágakra történő lebontásában; a BIM leköveti a teljes folyamatot, ezáltal rengeteg hibákat tud kiküszöbölni. A kezdeti ijedséghez képest, − amit egy új rendszer bevezetése szokott hozni − hatékonyságot növelt, mind a tervezésben, mind a kivitelezésben”
− tette hozzá Tóth Attila.
A CÉH elnöke ismertette, hogy a vállalat idén vette át a BSI-tól (British Standards Institution) Közép- és Keleti-Európában egyedülálló minősítést, a BIM Kitemarkot, és ezzel a minősítéssel úttörőnek számítanak Magyarországon és a régióban. Ez a minősítés magával hozta, hogy cég egészét át kellett állítani a BIM szerinti működésére.
Grátzer Szabolcs utalt rá, hogy a Marketnél felhasználóként foglalkoznak BIM modellekkel.
„A program segíti a kivitelezőt a megértésben, bejárhatóbbá, plasztikusabbá teszi a kivitelezés tárgyát, ha több szakágakat tartalmaz a modell, akkor egyben lehet látni folyamatokat, komplexebben lehet megvizsgálni az információt, továbbá a mennyiségi adatok leképezésénél is segít”
− tette hozzá.
A CÉH közel 10 éve alkalmazza a rendszert, Borbély Attila BIM szakértő szerint:
„Ha egy szóval kéne jellemeznem, akkor úgy foglalnám össze, hogy információmenedzsment: előnye, hogy valóban a létesítményt helyezi középpontba, és nem az egyes szereplők szemszögéből vizsgálja azt meg.”
A CÉH elnöke a kezdeti nehézségek kapcsán elmondta, hogy
a rendszer használata szemléletváltással jár, ezt a szemléletet mindenkinek el kell sajátítania, viszont könnyű az áttörési pont, hiszen hamar megtapasztalják az előnyeit.
A beszélgetés során kitérek néhány BIM menedzsmenttel támogatott projektre is: a Marketnél jelenleg a Multicsarnok, a MOL Campus, illetve a CÉHhel közösen épülő Bosch Campus kivitelezése ilyen, ahol jól leszabályozható folyamatok, és szépen karbantartott modellek állnak rendelkezésre.
A témához kapcsolódva − a Bosch Campus generáltervezőjeként − Tóth Attila hozzátette, hogy a 100.000 négyzetméteres épületben rendkívül bonyolult és nagy mennyiségű gépészeti munkákat kell elvégezni. A BIM használatával azonban a korábban napokat igénylő egyeztetések most heti néhány órás időtartamra csökkentek a gépész szakemberek és a kivitelező Market munkatársai között.
Számos további érdekességet lehet megtudni az alábbi beszélgetésből:
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.